A 2020-as hírmozaik című sorozatunkban igyekszünk képet adni az elmúlt év kiemelkedőnek, meghatározónak számító múzeumi történéseiről, sikereiről. Elsőként a beruházásokról szólunk.
Tavaly is megannyi beruházás, fejlesztés valósult meg vagy folytatódott tovább, illetve született döntés kivitelezésükről. Új múzeumok, gyűjtemények is nyíltak, felújítások fejeződtek be. Belátható, hogy minden ilyen törekvést és eredményt áttekinteni nehéz feladat lenne, azonban a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük néhányat, melyet szeretnénk megosztani Olvasóinkkal. Külön öröm számunkra, hogy ezek nagyrészéről az MMO-n is beszámolhattunk:
Átadták a megújult matonvásári Beethoven Emlékmúzeumot és a Brunszvik-kert új szökőkútját. A kétszázmilliós beruházás a Brunszvik–Beethoven sétány megépítésével folytatódik, amelyre további négyszázmillió forintot fordítanak.
Megújult a Tokaji Múzeum és tagintézménye, a Világörökségi Bormúzeum. Akadálymentes múzeumpedagógiai foglalkoztató terek valósultak meg, ezeket digitális és manuális tartalommal bővítették a múzeumpedagógiai szolgáltatások fejlesztése érdekében.
Kocsimúzeum nyílt Mórahalmon, a beruházást teljes mértékben az Európai Unió finanszírozta. Az idegenforgalmi látványosság a kovácsműhely használati tárgyait is bemutatja, emléket állítva a mestereknek, köztük a legendás dorozsmai kocsikészítőknek és kovácsoknak.
Mintegy 13 millió forintos forrásból fejlesztették a gyulai várban azokat az új digitális látványelemeket, amelyek az 1566-os ostromot mutatják be dioráma, virtuális valóság, fényfestés és makett segítségével.
A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum pályázati pénz és egyéb támogatások segítségével rekonstruáltatta Zrínyi-Újvár egykori kútját korabeli dokumentumok alapján. A várat felrobbantották a törökök, helyét speciális módszerekkel kutatták fel, s kezdték meg a régészeti feltárást. Ez az egyetlen, a Zrínyi-emlékév jegyében megvalósuló beruházás. A tervek szerint a Zrínyi-Újvár ásatási munkálatai során előkerült leletekből kiállítást is rendeznek majd, ezzel először Nagykanizsán találkozhat a közönség.
Megújult külsővel várja Mezőberény mellett a látogatókat a rossz állapotba került Bodoki Károly Vízügyi Múzeum, melyet 1974-ben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság hozott létre egy gőzüzemű szivattyútelepből. A kiállításon a Körös-vidék vízügyi múltját bemutató tablók és vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek gyűjteménye található.
A kormány jóváhagyta a Magyar Természettudományi Múzeum debreceni költözését. A beruházás Debrecen tízéves, hatszázmilliárd forint forrásigényű fejlesztési terve keretében valósul meg, ennek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen.
Kiemelt kormányzati beruházás keretében a magyarság szabadságküzdelmeire emlékező múzeumot és közparkot alakítanak ki a Gellért-hegy tetején álló Citadella erőd és közvetlen környezete rehabilitációjával.
Tovább folytatódik a Nemzeti Kastély- és Várprogram: a várpalotai Zichy-kastély, a sümegi és a nagyvázsonyi vár is megújul.
Balassagyarmaton megnyitotta kapuit az ország első kerékpármúzeuma (hellovidek.hu).
Augusztusban a másfél éves teljeskörű épületfelújítást követően ismét kinyitott a szegedi Móra Ferenc Múzeum: közel négyezren voltak kíváncsiak a megújult Móra-múzeumra és a Vár és Kőtárra az első hétvégén.
A Balatoni Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására is alkalmas néprajzi látványtárral bővült.
Szeptemberben vadonatúj állandó tárlattal nyílt meg a teljesen felújított kápolnásnyéki Vörörmarty-emlékház (magyarnemzet.hu).
Döntés született a békéscsabai Munkácsy-negyed létrehozásáról, melynek alapkövét augusztus végén tették le. A több mint két hektáron, tíz helyszínen megvalósuló fejlesztés csaknem hárommilliárd forintból valósul meg a Modern Városok Program részeként. Szeptember 29-én Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala címmel nyílt meg a Munkácsy Múzeum új állandó tárlata, amely a népszerű festő festészetébe és életébe enged bepillantást. A tárlat tizenkilenc eredeti alkotást mutat be, amelyek összértéke közelíti az ötmilliárd forintot. Hat festményt a Magyar Nemzeti Galériától kölcsönzött az intézmény.
Hároméves felújítás után megnyílt a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum, amely teljesen új belső környezettel várja az érdeklődőket, ahol az egyedi régészeti leletek mellett Tessedik Sámuel életművét bemutató kiállítás és néprajzi tematikájú kiállítások láthatók.
Pályázati forrásokból fokozatosan korszerűsödik, szakmailag és tartalmilag újul meg a komlói múzeum. A korábbi években a Helytörténeti Gyűjtemény bányászati és néprajzi részének átalakítására és a termek felújítására kerülhetett sor. Elkészülhetett a játszóház, sorra frissültek a múzeumi rész tematikus szekciói, az eszközpark is bővült, a tanulók betekinthetnek a régi idők iskolájának stilizált tantermébe; emellett akadálymentessé váltak a mellékhelyiségek, és az új lift építése is befejeződött, legutóbb pedig új kiállítóterem nyílhatott az épület egyik szárnyában.
Újra megnyílt a helyreállított soproni Lenck-villa, mely visszakapta korábbi múzeumi funkcióját, a Soproni Múzeum egy interaktív néprajzi, kézműipari kiállítóhelyet alakított ki benne.
Október 22-én ünnepélyes keretek között letették a soproni Múzeumnegyed alapkövét a Fő téren. Három épület, a Fabricius-ház, Storno-ház és az egykor lakóházként funkcionáló Tábornokház összekapcsolásával egy komplex múzeumi egység alakítható ki a Soproni Múzeumban. Az „A soproni Várfalhoz kapcsolódó Múzeumnegyed és a Romkert turisztikai célú fejlesztése” elnevezésű beruházás átadását 2022 nyarára tervezik.
Egymilliárd forintból újították fel az eredetileg 1906-ban épített Kállay-házat Nyíregyházán. Az épület 1200 négyzetméteres kiállítóterében interaktív várostörténeti tárlat is helyet kap a csaknem 18 ezer darabból – műtárgyakból, értékes könyvekből, dokumentumokból – álló Kállay Gyűjtemény mellett. Az állandó kiállítás bemutatja Kállay Miklós egykori miniszterelnök és családja relikviáit: kitüntetéseket (köztük a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztjét a csillaggal, melyből ez az egy van az országban), díszruhákat, portrékat, valamint a máltai lovagrendhez kapcsolódó ruhákat. Az épület és az udvar konferenciák, foglalkozások, rendezvények megtartására is alkalmas.
Kívül-belül megújult a kondorosi Csárda Múzeum, az egykor betyárok által is látogatott épület híven mutatja be a korabeli belső tereket, ugyanakkor megfelel a mai kor igényeinek is. A helytörténeti kiállítás korszerű, interaktív elemekkel mutatja be a korabeli csárda életét és a pásztorvilágot.
Bükkábrányban nyílt meg A Jószerencse Háza, az ország egyik legkisebb régészeti múzeuma. A vándorló bánya titka címet viselő tárlat a térség nyolcezer éves történelmét tizenkét súlypont segítségével mutatja be. A százötvenmillió forintos beruházás két európai uniós pályázatból valósult meg.
A Tihanyi Bencés Apátság déli udvarán átadták a 225 millió forintos pályázati támogatással megújuló apátsági múzeumot, ezzel egy időben megnyitották a Lélek a vizek felett – múlt és jelen találkozása a tihanyi apátságban című állandó kiállítást, amely többek között bemutatja, hogyan nézett ki az apátság alapításakor Tihany, amely akkor még sziget volt, ismerteti legősibb nyelvemlékünk, a Tihanyi alapítólevél titkait, érdekességeit, s megismerhetjük az apátság falai között élt és élő szerzetesek életét.
Töretlenül haladt a Liget Budapest projekt kivitelezése: a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum épül, a Múzeum Mélygarázs átadására év végén lehetőség nyílt és az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Közponba már elkezdődhetett a múzeumi gyűjtemények beköltöztetése.
Az MMO honlapján a beruházás címke alatt találhatunk még hasonló híreket!
Forrás: MúzeumCafé - Magyar Múzeumok Online
