Megnéztük, hogyan foglalják el a helyüket a tárgyak az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban!

LIGET

Berényi Marianna
2020-12-15 07:00

300 ezer műtárgy indult vagy indul hamarosan útnak a Szépművészeti Múzeumból, a Magyar Nemzeti Galériából és a Néprajzi Múzeumból, hogy beköltözzön végleges otthonába, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba (OMRRK), ahol egy 37 ezer négyzetméteres épületegyüttes, 30 ezer négyzetméteren 37 ezer polcfolyóméternyi (azaz 37 kilométernyi) rakodófelülettel és 25 ezer négyzetméter képrács-felülettel fogadja őket a Bókay kert 13 ezer négyzetméteres parkja közepén.

 

A Szabolcs utcai OMRRK központi épületének négy térszín alatti és három felszíni szintjén az elmúlt hónapokban berendezkedhetett az intézmény: elindulhatott a költözés, a kicsomagolás és megkezdhették tevékenységüket a restaurátorok. Ebből kaphattunk ízelítőt a 2020. december 14-én tartott sajtóbejáráson, ahol Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója és Vasáros Zsolt, a tervező Narmer Építészeti Stúdió vezetője vezette körbe az érdeklődőket.

 

 

Az utóbbi években a Szépművészeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és a Néprajzi Múzeumban egyaránt folyamatosan zajlott a műtárgyak revíziója, digitalizációja, állapotuk felmérése és csomagolása, amelynek köszönhetően nem maradt olyan gyűjtemény, tárgyegyüttes, műtárgy, amelyről nincs pontos tudása az őket kezelő szakembereknek. A műtárgyakhoz kapcsolódó tudás egy-egy QR-kóddal kapcsolódik az adott tárgyhoz a digitális nyilvántartási rendszerben, ez segíti a mostani kicsomagolás és kipakolás során a szakembereket abban, hogy a tárgy az óriási raktárrendszerben megtalálja a neki szánt helyet. Az OMRRK ugyanakkor nemcsak korszerű és biztonságos tárolóhelyként szolgálja közös tárgyi örökségünk megőrzését. Amellett, hogy az új tárolási rendszereket a három múzeum munkatársainak bevonásával, ideális helykihasználással, a biztonsági előírásokat és a tárgyak állagvédelmi szempontjait maximálisan szem előtt tartva tervezték és gyártották, az állományvédelmet speciális, a gyűjteményekben megtalálható tárgytípusoknak megfelelő műhelyek szolgálják. Ez alól az olyan modern anyagok sem kivételek, mint az elmúlt évszázadban egyre nagyobb szerepet betöltő műanyag, de lehetőség nyílik például a kortárs művészetben egyre jelentősebb médiaművek restaurálására is.

 

 

A központ különlegessége a világszínvonalú technológiai és biztonsági felszereltség mellett, hogy különböző feltételeket alakítottak ki a néprajzi és a művészeti gyűjtemények számára. Ami közös, az a bonyolult és komplex technológia, amelynek jeleit akár a mennyezeten is nyomon követhetjük. A tervezők nem bújtatták el a csőrendszereket, hogy bármilyen, tárgyakra és gondozóikra veszélyes elváltozás azonnal észrevehető és kezelhető legyen. Ennek szellemében a központi épületben vízvezetékkel és vizeshelyiségekkel is csak egy sávban haladva találkozhatunk, elkerülve az oly sok múzeum által megélt vízkárt.

 

 

Ebben a rendszerben a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központja 28 műtárgyraktárat mondhat magáénak, ahol több mint 200 ezer tárgyat helyezhet el. A magyar és nemzetközi tárgyi gyűjtemények méretükben, korukban, származásukban és anyagukban hihetetlen változatosságot mutatnak. Az előkészítő és a tervező munka során a Néprajzi Múzeum munkatársai és a tervezők igyekeztek valamennyi felmerülő igénynek megfelelni. Ennek megfelelően a nagyméretű tárgyak a földszintre kerültek, hogy egyszerűbbé váljon a tárgyak mozgatása. Az alsóbb szinteken könnyen mozgatóható tömörraktárendszerekben, fiókokban kapnak helyet a tárgyak, viszonylag alacsony belmagasság mellett. Ez a rendelkezésre álló terület kihasználásán túl azért is fontos, mert nem kell a tárgyakat emelni, létrát használni.  A művészeti intézmények raktáraiban pont fordítva van, ott a tárgyak mérete miatt növelték a belmagasságot, így például csak három szint található a felszín alatt.

 

 

A korábbi csomagoló munkákhoz hasonlóan a raktárakban elhelyezésre kerülő értékek kipakolása is rendkívüli alaposságot követel: méretre vágott, színkezeléstől mentes habszivacsokat, textileket használnak, hogy a tárgyak számára tökéletes páratartalom, hőmérséklet mellett még a fémpolcok festett felülete se okozhasson kárt. Nagy segítséget jelent, hogy a tárgyak jelentős részét még régi raktárukban olyan anyagokba csomagolták, melyek azok későbbi tárolásukra is alkalmasak.

 

 

A munkát a gyűjteményi raktárakhoz kapcsolódó világszínvonalú restaurátor műhelyek és preventív műtárgyvédelmi eszközpark segíti a földszinten és az emeleti szinteken. A különböző műhelyek a gyűjteményben lévő különböző anyagok eltérő tulajdonságai alapján specifikálódtak: mostantól a lehető legjobb technikai feltételek mellett dolgozhatnak az intézmény fém-, fa-, papír-, textilrestaurátorai.

 

 

Hasonlóan a legkorszerűbb körülmények között tevékenykedhetnek a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria festőrestaurátorai is 3 nagy és 3 kisebb belmagasságú műtermükben. A tervezők gondosan ügyeltek arra, hogy festmények és a hozzájuk hasonló fényérzékeny műtárgyak olyan terekbe kerüljenek, ahol semmi esetre se kapjanak közvetlen napfényt. Az északi fény mellett, ezt az épület külső szerkezeti elemei is garantálják. A nagy ablakokkal ellátott tágas restaurátor műtermek minden egyes alkotóeleme azt a célt szolgálja, hogy a terek érzékeny klímája fenntartható legyen. Ennek szellemében a padlóburkolat például a természetes alapanyagból készült élkötegelt vagy más néven ipari parketta, amely kopásállósága mellett ebben is szerepet játszik. A műhelyek bútorzata ugyanakkor biztonságos és könnyen mobilizálható, többek között a minden munkaállomáshoz kapcsolódó elszívóberendezés vagy azok az asztalok, amelyek helyzettől függően keréken guríthatók vagy stabilizálhatók. Ráadásul az a veszély sem fenyeget senkit, hogy a hosszabbítók, különböző elektromos eszközök vezetékében elbukik. A mennyezetről lelógó hosszabbítórendszer lehetővé teszi, hogy mindig ott legyen áramforrás, ahol szükség van rá.

 

 

A közel 300 négyzetméteres műhelyeket már felavatták, elkezdődött Munkácsy Mihály, Czóbel Béla, és Szinyei Merse Pál, valamint Markó Károly, Vaszary János festményeinek restaurálása. A legkorszerűbb technológiák segítségével az OMRRK további 7 műtermében és 4 diagnosztikai, valamint konzerválási feladatok ellátására kialakított helyiségében folyik a restaurátorok munkája, a raktárakban végzett kicsomagolás mellett.

 

 

A különböző, az ott folyó tevékenység szerint definiált terek berendezése mellett az épület gépészeti kialakítása alkalmas arra, hogy a restaurátor műtermekben és a műtárgyraktárakban, az anyagok megőrzéséhez egyedileg beállított hőmérsékletet és páratartalmat biztosítson. Ez az újonnan beérkező tárgyak esetében különlegesen fontos, hiszen, mielőtt elfoglalnák végleges helyüket, először előkészítő raktárba kerülnek, ahol lassan hozzászokhatnak a rájuk váró környezethez. Az érzékenyebb műtárgyak szempontjából az akklimatizáció létfontosságú: még ha jobb körülmények közé is kerülnek, a hirtelen változás visszafordíthatatlan károsodást okozhat számukra.

 

 

Az új épület adottságai a műtárgyvédelmi szempontok és a műtárgyállomány kutathatósága szempontjából is példaértékű. A gyűjtemények teljes egészükben feldolgozottak, az adatok a digitális műtárgyadatbázisokban elérhetők. Így a raktárba a klímaviszonyokat megzavarva csak a legszükségesebb esetben kell belépni. A raktári bútorokon olvasható QR-kódok segítségével a fölösleges pakolgatás, keresgélés is idejétmúlttá vált, a raktárkezelők számára a lehető legkisebb mozgatással elérhetők a tárgyak.

 

 

A tudományos kutatómunka az OMRRK területén más aspektusból is teret nyert. Az egykori kórház izraelita imaházának, majd a felvételi épületének rekonstruált létesítményében kapott helyet egy több mint ezer négyzetméteres látogatóközpont, ahol az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével történő rekonstrukció során többek között egy konferenciatermet is kialakítottak. Az épületegyüttesben, az egykori Bródy Adél kórház korszerűen felújított és célnak megfelelően átalakított épületében, több mint 3000 négyzetméteren kapott otthont a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint egymillió dokumentumát őrző Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet is.

 

 

8 év telt el azóta, hogy elkezdődött az OMRRK Szabolcs utcai komplexumának a kialakítása. Ezalatt az idő alatt nemcsak évtizedes, sőt évszázados problémát sikerült megoldani azzal, hogy három nagy múzeum gyűjteményei és az azokat gondozó szakemberek méltó körülmények közé költözhetnek és így nemzetközi szempontból is kiemelkedő múzeumszakmai terek, műhelyek születnek. Mindezt úgy, hogy a szükséges energiaforrásokat optimalizálták. A műtárgyak állagának megőrzéséhez és az épületek teljes hűtés-fűtéséhez szükséges energiát 160 talajszondás és egy levegős hőszivattyú biztosítja, a tetőkön elhelyezett napelemek pedig a villamosenergia felhasználás egy jelentős részét fedezik.