Közel ezer év történetét összefoglalni; részletesen, de mégis izgalmasan mesélni a múltról; érzékletesen bemutatni a jelent; mindeközben egy határozott jövőképpel bíró közösséget közel hozni a látogatóhoz: erre tesz kísérletet a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum megújult állandó kiállítása, amely 2020 júliusa óta várja látogatóit.
„Béke az érkezőnek!” Az ősi bencés jelmondattal fogadja a hozzá betérőket az Apátság a Porta Pacis Látogatóközpontban: itt a jegypénztár és ajándékbolt mellett egy vetítőterem várja a kiállításra jegyet váltókat, ahol egy közel 15 perces bemutatkozó film („Isten békéje”) szólaltatja meg az Apátság mai lakóit.
Isten békéje – Bemutatkozik a Tihanyi Bencés Apátság c. film
Készítette: Filmever Stúdió Bt.
Rendezte: Bárány Krisztián
Mondandójukat csodálatos drónfelvételek és kosztümös történelmi jelenetek színesítik, hiszen a ma helyben lakó szerzetesek folytatói elődeik évezredes munkájának, az Apátság falai pedig számos történelmi jelentőségű esemény tanúi voltak.
A kiállításhoz készült visualguide (tabletre telepített kiállításvezető) szintén a látogatóközpontban igényelhető, programját saját okostelefonra is letölthetik, akik szívesebben használják saját eszközüket. A 11 nyelven elérhető segédlet végigvezet a templomon és a kiállításon egyaránt, hagyományos módja mellett ún. böngésző változatban is használható, hogy a bőséges szakértői szöveganyag és gazdag képválogatások megismerésével a látogató elmélyülhessen az általa választott témákban.
A kiállításhoz a templom után a királyi kriptán át vezet az út, de az nem része a kiállításnak. A szakralitás tiszteletben tartása mellett ezt a döntést egy reménység szerint a közeljövőben kezdődő régészeti feltárás is indokolja, amelynek eredményeit több mint fél évszázada izgatottan várják a tudományos élet képviselői. 2020 októberétől előre hirdetett napokon virtuálisvalóság-szemüveg segítségével megtekinthetik a látogatók a 11. századi királyi kripta illusztrációját (tehát nem rekonstrukcióját), amelyben az 1040-es, 1050-es években működött, hasonló rendeltetésű nyugat-európai és bizánci templomok, továbbá a szintén kortárs feldebrői altemplom és visegrádi plébániatemplom motívumai alapján idézzük meg I. András és Dávid herceg temetkezőhelyét.
A két földszinti kiállításegység tematikáját az azokból nyíló ablakok határozták meg. A Félsziget-terem ablakai a Balatonra nyílnak, arra a tóra, amely miatt nagy valószínűséggel a legtöbb turista felkeresi Tihanyt. A terem témája az Apátságot körülvevő természeti és épített környezet, értve ezalatt mind a Tihanyi-félsziget történetét, amelyet projektoros vetítéssel jelenítünk meg egy domborzati maketten, mind a világban elhelyezkedő valamennyi bencés szerzetesközösség helyét a térképen, hogy a legtávolabbról, esetleg más kultúrából érkezők is megtalálhassák,és talán rá is csodálkozhassanak a hozzájuk közeli bencésekre.
A kerengőfolyosóról nyíló ablakok a monostor belső kertjébe engednek belátást. A folyosó falára koraújkori gyógynövényeskönyvek gyógyfüveit festettük, az ablakmélyedésekben a középkori monostori kertkultúrával és a mai rendház modern belső kertjének elrendezésével ismerkedhetünk.
A pinceszinti termek kronologikus rendben tárják fel az Apátság történetét az alapítástól napjainkig. A középkori terem tudományos részletességgel tárgyalja a Tihanyi alapítólevelet. Megismerhetjük mint nyelvemléket és mint történeti forrást, egy impozáns méretű érintőképernyő segítségével párhuzamba állíthatjuk az eredeti oklevél fényképét, a latin nyelvű átiratot és a magyar nyelvű forrást, miközben bármely szórványára rákattintva annak bőséges jellemzésével találkozhatunk. Számos oklevélmásolat segít felidézni az Apátság hiteles helyi tevékenységét, heraldikai magyarázatok mentén végigkövethetjük a címer változásait a kezdetektől napjainkig. A teremben megismerhetjük az Apátság középkori építéstörténeti szakaszait – ehhez izgalmas animációs film nyújt segítséget. A királyi kriptával közös falra vetítve illusztrációt látunk arról, hogy kortárs analógiák alapján milyennek is képzelhetjük el a középkori tihanyi kriptát.
A következő terembe vezető folyosón a szerzetesi habitus változásait bemutató képek kísérnek át bennünket. A 18. századi apátsági életetbemutató terem izgalmas sokszínűségében mutatja be a monostori életet. A mindennapok ritmusát – Imádkozz és dolgozz! – Szent Benedek Regulája szabályozza évszázadok óta, így vált ez a mű hangsúlyos elemévé a teremnek – azon kívül, hogy jellegzetes idézetei az egész kiállításon végigkísérnek. A napirend érdekességei mellett a szerzetesek asztalát, étkezési szokásaikat ismertető szakasz is bőven szolgál böngésznivalóval.
Szerencsések vagyunk a korszak hétköznapokat érintő forrásbőségével is, de nem feledkezhetünk meg róla, hogy az évszázad legnagyobb eredménye a barokk templom és monostor szinte mai formájában történő megépítése – az alapoktól a díszítésig. Az ezt bemutató kisfilm a török kori rombolástól vezet végig a pompás épületegyüttes megépülésén át a harangok és az óra toronyba költöztetéséig. A terem közepén egy szimbolikus kút áll, benne szentírási igeszakasszal. Arra kerestük ugyanis a választ, hogy mi lehetett az a páratlan erőforrás, amelyből táplálkozva a 18. század elején érkezett bencés szerzetesek a romokból virágzó közösséget tudtak építeni: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket.” (Jn 15,16)
Az Apátság történetéből felsorakoztatott emblematikus apátok és szerzetesek portréit számos, kiállításban eddig be nem mutatott tárgy teszi színesebbé és életközelivé. Lécs Ágoston kelyhét, a helyi hagyomány szerint Mária Teréziától származó miseruhát, Halbik Ciprián apát pásztorbotját, Vass Alberik fotográfiáit mind-mind időszalag köti össze, amelyen a tihanyi apátok regnálási ideje mellett magyar és nemzetközi köztörténeti évszámok futnak, hogy az esetleg távolról érkező turisták is elhelyezhessék a történeteket és tárgyakat saját idővonalukon. A teremben Boldog IV. Károly király kiemelt helyet kapott. Utolsó magyar királyunk tihanyi napjainak bemutatása mellett uralkodóként és családos emberként is megismerhetjük, az érintőképernyő izgalmas szövegeit számos unikális fénykép kíséri.
Az államosítás szomorú éveit az Apátság életének negyedik újraindulása követte. Tihany egyik csodája, hogy a történelem viharai közepette a történelem Urának oltalmában vészelt át minden megrázkódtatást. Sokatmondó az a most vitrinbe helyezett tábla, amely évtizedekig az Apátság falán hirdette: „Egykori bencés apátság / Múzeum”.
Kiállításunk záró termében vendégségbe hívjuk a látogatót egy képzeletbeli bencés szerzetesi cellába. Bemutatkoznak az Apátság lakói, a szimbolikus bútorokon saját szavaikkal mesélik el mindennapjaikat. Az íróasztalon olvasható napirendjük (mellette halványabban a 18. századi napirend), átpörgethető naptáruk, plébániai újságuk.
Ruhásszekrényükben egyforma habitusok lógnak, hiszen „egyenruhájuk” elrejti a foglalkozásaik közti különbséget, és csak zsebük tartalmából derül ki, ki kertész, ki tanár, ki plébános – a szekrény aljában elhelyezett futócipő pedig sportszeretetükről vall. A szoba közepén a könyvespolc kapott helyet. Bencés kiadványok és ajánlóval ellátott kedvenc könyveik mellett egyedi könyvek is várják a látogatót: a könyvgerincre írt személyes kérdésekre őszinte válaszokat találunk bennük. A könyvespolc központi eleme természetesen egy sokat forgatott, viseltes Biblia, kinyitva egy ma is erőt adó igénél: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket.” (Jn 15,16)
A látogatót apró ajándékként egy ismert zarándokzsoltárt idéző kis kártya kíséri tovább az időszaki kiállítótérbe, befejezve a kiállítás elején elkezdett bencés jelmondatot: „Áldás a távozónak!”
A kiállítás készítői
Kurátor: Tóthné Szlavkovszky Mariann
Kiállításrendezés: Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft.:Labbancz Adrienn; Virág Zsolt
Szakmai lektor: Prof. Dr. Érszegi Géza
Olvasószerkesztő: Mátéffy Balázs
Projektirányítás: Mihályi Jeromos OSB perjel; Péter Zsolt; Simor Eszter
A kiállításszövegek szerzői: Barkó Ágoston OSB; Bogdán Melinda; Boros Zoltán; Buzás Gergely; Dénesi Tamás; Herczeg Ágnes; Körmendi Tamás; Mátéffy Balázs; Szentgyörgyi Rudolf; Tóth Imre; Tóthné Szlavkovszky Mariann
Installációtervező: Konkrét Stúdió Kft.
Tervezők: Balogh Csaba; Deigner Ágnes; Pádár Soma; Sirokai Levente; Sónicz Péter; Szitka Dániel; Toronyi Dávid
Grafika:Mihalkov György
Kivitelezés: Építő és Üzemeltető Zrt. – generálkivitelezés / Megaplex Kft. – kiállításinstalláció; Fülöp-Elektro Kft., SZG-VILL Kft., Lennert Tamás, Vaczkor Kft., Csányi Krisztián, Para-Fa System Bt., MB Ablak Group Kft., Molnár Csaba, Illés Gergő, Tarsoly László, Szivárványhíd 2005 Kft., Göntér Gyula
Szoftverfejlesztés, filmek: Pazirik Kft.
Fényképek, illusztrációk: Bakos Ágnes; Fortepan / Gyöngyi, Hunyady József; Korzenszky Richárd OSB; Kovács Tibor István; Kőrösi Tamás, We Love Balaton; Nemes Gábor; Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár; Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára; Pados Adrián; Pannonhalmi Főapátsági Levéltár; Pannonhalmi Főapátsági Múzeum; Pazirik Kft.; Püspöki Apor; Soproni Múzeum; Szabó Zoltán, Csodálatos Balaton; Tasi Gábor; Tihanyi Bence; Tóth Attila; Vertel Beatrix; Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár
Restaurátorok: K. Juhász Andrea; Módy Péter; Prím József
Nemesmásolatok: Schramkó Péter
Múzeumpedagógia: Mátéffyné Gál Zita; Mátéffy Balázs
Hangfelvételek: Collegium Musicum Jaurinense, a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium régizene-együttese, művészeti vezető: Kelemen Áron OSB
A projekt az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával valósult meg.
