2020. június 12-én, 11:00 órakor rendezték meg –a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében a sümegi várban kezdődő fejlesztési munkálatok ünnepélyes alapkőletételét. „A sümegi vár turisztikai célú fejlesztése” című projekt (GINOP-7.1.1-15-2016-00012) nettó 1.065.180.000,- Ft európai uniós forrásból valósul meg. A rendezvényen Dr.György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára ismertette a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram jelentőségét, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos bemutatta a sümegi vár történetét, Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója pedig beszélt a vár rekonstrukciójáról. Fenyvesi Zoltán, országgyűlési képviselő úr ismertette Sümeg városának eddig megvalósult és jövőbeni turisztikai fejlesztéseit, Takács Szabolcs, Veszprém megye kormánymegbízottja beszédében méltatta a vár- és kastélyprogram keretében megvalósuló beruházásokat, amelyek közül számos Veszprém megye egyedi turisztikai vonzerejét erősíti. Az alapkövet Dr. György István államtitkár, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos, Glázer Tamás ügyvezető igazgató, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő és Takács Szabolcs kormánymegbízott helyezték el.
A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében 19 kastélyunk és 15 várunk, összesen 60 milliárd forintból nyeri vissza régi szépségét a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában. A sümegi vár Magyarország egyik leglátogatottabb turisztikai attrakciója, amelynek további rekonstrukciós fejlesztésével az épített örökségi helyszín virágkorának képe állítható helyre. A program keretében egyszerre valósul meg a műemléki értékek megőrzése és hiteles bemutatása, valamint a vár négyévszakos kínálatának továbbfejlesztése következtében a szezonalitás csökkentése.
Dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a 2020. június 12-ei ünnepélyes alapkőletételen elmondta: váraink és kastélyaink a magyar nép fennmaradásért folytatott küzdelmének szimbólumai. Fontos, hogy ezek a most megújuló, funkcióikban korszerűsödő épületek tovább örökítsék kultúránk egyetemes értékeit. Középkori erődítményeink újjászületése nemcsak a helyiek magyarságtudatát hivatott erősíteni, de az egész társadalom összetartását célozza. A Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően élénkül a hazai turizmus, új munkahelyek jönnek létre, érvényesülnek a vidékfejlesztési célok, és ahogy egykoron, ezen építészeti örökségeink a XXI. században ismét a gazdaság egészét élénkítő tényezővé válhatnak.
Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos bemutatta a sümegi erősség történetét. A veszprémi püspök tulajdonát képző sümegi vár első említése 1318-ból maradt fenn, azonban a vár magja, egy lakótorony már 1290 után felépülhetett – ismertette.
Vetési Albert püspök idejében emelték a belsővár északi szárnyát, amelyhez egy kápolna is csatlakozott. Ifjabb Vitéz János korában épülhetett ki a nagy kiterjedésű külsővár. A török időkben, Veszprém 1552. évi eleste után Sümeg püspöki székhely lett, ezért szükség volt a püspök és udvara állandó itt tartózkodását lehetővé tévő épületek felhúzására, illetve a vár védelmének korszerűsítésére. Jelentősebb építkezések folytak Kövessy András, Liszthy János, Széchényi György, Sennyey István, valamint Széchényi Pál püspök idejében. Érdekesség, hogy a sümegi várat soha nem foglalták el az oszmán csapatok– hangsúlyozta. A Rákóczi-szabadságharcban még szerepet játszott az erősség, a császári csapatok 1720 táján hagyták el a használhatatlanná tett várat, felszerelését elvitték. A 18. század második felében a romok egy részét elhordták építkezésekhez.
A Nemzeti Várprogram keretében átfogó koncepció készült a vár teljes helyreállítására és komplex élményturisztikai hasznosítására. Ennek első ütemeként megtörténik a külső udvar keleti épületszárnyának helyreállítása. Az újjáépített emeleti terekben élményalapú vártörténeti kiállítás kap helyet, a 16. századi váréletet bemutató animációkkal, makettekkel. A földszint helyiségeiben az eredeti funkciónak megfelelően a kovácsműhely, a sütőház, a pék szobája, a reneszánsz kori konyha, a szakács szobája, valamint az udvarbíró szobája enteriőr-rekonstrukciói készülnek el, ezek a helyiségek a rendezvények idején használatba kerülnek. Ebben a szárnyban kap helyet a várkávézó és az ajándékbolt is. Rendkívül fontos, hogy a 2020-as években már egy hegyen magasodó vár belső tereiben is szinte ugyanolyan minőségű és atmoszférájú, ugyanolyan technikai felszereltségű kiállítás valósítható meg, mint egy nagyváros belvárosi kiállítóhelyén – emelte ki.
Glázer Tamás, a NÖF Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szólt arról, hogy a sümegi vár hiteles műemléki látképének egységes fejlesztése valósul meg a projekt keretében, ami a turisztikai szolgáltatások bővítését és a kiállításanyag bemutatásához szükséges zárt terek kialakítását is lehetővé teszi. A látogatók számára izgalmas, zárt, történelmileg hű kiállítási terek jönnek létre a programnak köszönhetően. A hosszú távú fejleszthetőséget is figyelembe véve a vár keleti szárnyában található épületek tömegrekonstrukciója (kaszárnya, Várnagyi-ház, középkori konyha, Csabi-torony, ciszterna) valamint az észak-keleti gyilokjárók építése valósul meg – emelte ki az ügyvezető igazgató. A kaszárnya, a Várnagyi-ház és a középkori konyha egységes kialakítása visszaadja az élő vár környezetét, a Csabi-torony biztosítja az átjárást az észak-keleti gyilokjáró két szárnya és a kiállítóterek között. A gyilokjárók kiépítése a keleti oldal felől kiegyenlítik az új fejlesztések épülettömegének átvezetését a vár középpontjától a Rendeki-toronyig.Így a jelenleginél egységesebb, a történelmi hitelességhez közel álló és turisztikai szempontból jól használható, költséghatékonyan üzemeltethető terület jön létre a várban. A vár területén látható állandó kiállítások bővülnek és új tárlatok is nyílnak a fejlesztés keretében – összegezte.
Az ügyvezető igazgató tájékoztatott arról, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetésével összhangban előreláthatólag június 20-án megnyitnak a NÖF Nonprofit Kft. üzemeltetésében működő örökségvédelmi épületek, amelyek az egészségügyi előírások betartása mellett lesznek ismét látogathatók.
Fenyvesi Zoltán, országgyűlési képviselő úr beszámolt arról, hogy Sümegen az elmúlt 5 évben több milliárd forintfejlesztés valósulhatott meg, jelentős fejlődést hozva a városnak, amely megváltoztatta a település arculatát. Két évvel ezelőtt döntés született arról, hogy a város a kiemelt balatoni turisztikai régió tagja lett, a sümegi borvidék pedig a Balaton-felvidéki borrégió részévé vált–számolt be az országgyűlési képviselő. Sümegnek, környékének és a Balaton-felvidéknek lüktető ereje a turizmus, amely az itt működő vállalkozások és családok számára jelentős bevételt jelent. A turizmusból származó bevétel a magyar gazdaság GDP-jének 10%-át teszi ki, a 2030-ig terjedő kormánystratégia ezt a bevételt 16%-ra szeretné emelni. Ez a stratégia egybeesik a Balaton-felvidéken és Sümegen működő vállalkozások és családi gazdaságok hosszú távú érdekeivel – hangsúlyozta.
Takács Szabolcs, a Veszprém megyei kormánymegbízott beszédében elmondta, hogy a kormány Nemzeti Kastély- és Várprogramjának köszönhető sümegi várfelújítás kiváló befektetés nemcsak a régió, hanem egész Magyarország számára. Veszprém megye - adottságai miatt - a Nemzeti Kastély- és Várprogram nyertesének is tarthatja magát, hiszen a megújuló 19 kastély és 15 vár között található nemcsak az országos szinten is egyedülálló Sümegi vár, hanem a sümegi Püspöki Palota, a nagyvázsonyi Kinizsi-vár, a Cseszneki vár, a nádasdladányi Nádasdy-kastély és a várpalotai Zichy-kastély is. Büszkék vagyunk rá, hogy a felsorolt beruházások megvalósulásához engedélyező hatóságként a Veszprém Megyei Kormányhivatal is hozzájárul.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ
A Balaton-felvidék egyik legszebb részén magasodó sümegi vár legrégibb része az 1290-es években épült. A 14. században, az Anjou-királyok idején épült fel az Öregtorony felső szintje és ekkor erősítették meg a fellegvár falait is. Az erőd végvárrá alakult a török időkben, nagyszabású építkezéssel még jobban megerősítették a falakat, hogy dacolni tudjon az oszmán hódítókkal. A sümegi várat soha nem foglalták el a törtök csapatok.
Dr. Virág Zsolt továbbá hangsúlyozta: a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram célja, hogy a műemlék helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egy olyan egységes, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag jöjjön létre, amely a látogatók számára jelentős vonzerőt képvisel. Egy vár mindig az adott település jelképe, ami különleges helyet foglal el a köztudatban, ezért fontos szerepet játszik a helyi identitás erősítésében. A program keretében megújuló helyszínek a fejlesztéseknek köszönhetően egyre inkább olyan közösségi térként funkcionálnak majd, ahol a látogató szívesen tölt el egyre több időt, ezáltal növekednek a bevételek, ami hosszú távon műemlékeink fenntarthatóságát segíti elő. A fejlesztést követően a sümegi várban statikus és interaktív maketteken keresztül követhetővé válik az erősség építéstörténete, az ott élt püspökök életrajza és a kapcsolódó események. A törökkori végvárrendszer és a várban zajló élet digitális és vizuális elemek segítségével leszmegismerhető.
Glázer Tamás szólt arról továbbá, hogy a sümegi vár jelenleg is közkedvelt turisztikai úti célnak számít, amelyet a Balaton észak-nyugati partjáról is nagy számban keresnek fel a látogatók. A várban a kiállítások mellett folyamatosak a középkori vári életet megelevenítő bemutatók, programok.
Az alapkőletétellel megkezdődő rekonstrukciós munkálatok pedig elősegítik a vár négyévszakos kínálatának további fejlesztésétezáltal a szezonalitás csökkentését a térségben.A zárt terekben létrejövő, a kor elvárásainak megfelelő kiállításon és interaktív élményelemeken keresztül a látogatók alaposabban megismerhetik a középkori várbeli élet mindennapjait.
A Nemzeti Várprogram keretében műemléképületeink nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, de a mai kor turisztikai igényeinek megfelelő szolgáltatásokkal is várják látogatóikat.A tartalomfejlesztés hatására még komplexebb élményben lehet része a rövidesen megújuló sümegi várba látogatóknak.A biztonságosan elkerített felvonulási területek kivételével a vár az építkezés ideje alatt is zavartalanul látogatható.
Borítókép:
Az alapkövet (a fotón balról jobbra) Glázer Tamás ügyvezető igazgató, Takács Szabolcs kormánymegbízott, Dr. Virág Zsolt miniszteri biztos, Dr. György István államtitkár, Végh László Sümeg város polgármestere, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő és Papp Imre a Sümegi Vár várkapitánya helyezték el.
