Így dolgoztunk mi a járvány idején! 11. rész: Milyen online tartalmat tart sikeresnek a múzeum, milyet a látogató?

Kutatási jelentés

Berényi Marianna
2021-08-26 07:00

A koronavírus világjárvány második hullámának a végén, a múzeumok fokozatos újranyitása után indult el a Múzeumi munkatársak tevékenysége, munkakörülményei a világjárvány alatt című kérdőíves kutatás. A kérdőívet 2021. május 24. és július 30. között 389 fő töltötte ki. A válaszaik alapján készült jelentést folytatásokban közöljük. 

 

1. rész: a kérdőíves kutatás válaszadói

2. rész: az otthoni munkavégzés lehetősége

3. rész: a munka tervezhetősége, ellenőrzése

4. rész: bércsökkenés, bevételkiesés

5. rész: Az otthoni munkavégzés hatékonysága, visszajelzések, kapcsolattartás

6. rész: a home office mentális következményei

7. rész: múzeumi feladatok otthonra

8. rész: emberek a múzeumi online tartalmak mögött

9. rész: A hiányzó tapasztalat, a gyakorlati tudás megszerzésének lehetőségei, szakmai háló

10. rész: A digitális infrastruktúra hiánya - otthoni eszközök, ingyenes programok

 

A múzeumok világszerte számtalan megoldást kipróbáltak, hogy hónapokon keresztül fenntartsák látogatókból lett követőik, felhasználóik érdeklődését. A NEMO 2021. januári jelentése szerint a látókörükbe került főként európai intézmények 93%-a bővítette online kínálatát. Számításaik szerint a közösségi médián közzé tett tartalmak (67%) után legtöbben videókat, (39%), virtuális kiállításokat, túrákat (29%), és online oktató programokat (27%) készítettek. Ez alapvetően meg is egyezik a közönség érdeklődésével. A MOKK ugyanekkor közreadott tanulmánya a közösségi média mellett hasonlóan a videók, kisfilmek készítését, online játékok fejlesztését, digitális oktatási segédanyagok készítését emelte ki. A főképp intézményvezetők, információi, hivatalos intézményi állásfoglalások alapján kirajzolódó nemzetközi és a hazai trendek láthatóan egybeestek. Igaz más területek is hangsúlyossá váltak, de a múzeumi munkatársakat célzó kutatások sem térnek el a korábbi eredményektől. A magyar múzeumi szakemberek saját bevallásuk szerint legtöbbször Facebook-bejegyzéseket (47,1%), gyűjteményi adatbázisokat (38,6%), virtuális és online kiállításokat (31,8%), múzeumi blogokat (27,9%), múzeumról szóló híranyagokat (26,3%), oktatást segítő anyagokat (26%) készítettek. A filmkészítés is hangsúlyos. Bár ebben a kutatásban külön vettük a más-más céllal készült kurátori, backstage és YouToube-videókat, ha azonban ezeket összeadjuk, 37 százalékkal egyből a harmadik helyre ugrik ez a tartalomtípus.

 

A különböző kutatások egyik visszatérő megállapítása, hogy a múzeumokban a szaktudás és az IKT-eszközök tekintetében is rendszerszintű hiányosságok fedezhetők fel, de ennek ellenére az intézmények számottevő tapasztalatra tettek szert a digitális kommunikációs és tartalomgyártás terén. Igaz ezek a tapasztalatok a 100 fő alatti kis és közepes múzeumokban meglehetősen esetlegesek, szakember és intézményvezető függőek, a vészhelyzet meghirdetésekor mégis volt mire építeniük a munkatársaknak. Éppen ezért a kutatásomban azt is megvizsgáltam, hogy az online és digitális tartalomgyártás mely területén volt a legerősebb tapasztalata az intézményeknek. Kiderült, hogy a válaszadók - és minden bizonnyal közönségük is - a legeredményesebb területeken, a közösségi médiában, a gyűjteményi adatbázisok építésében, az intézményi hírek készítésében, blogírásban már korábban is tettek szert tapasztalatokra.

 

 

Az ábrán kirajzolódik, hogy melyek azok a műfajok, amelyekben a pandémia alatt mélyedtek el.  Drasztikusan megnőtt az online múzeumpedagógiai órákat tartók és az online gyűjtőkampányt szervezők száma. Az online tárlatvezetéseket szervezők száma 3,4-szerese, az online szakmai beszélgetésekben, könyvbemutatón közreműködőké 2,3-szerese a korábbinak. Virtuálisan bejárható múzeumi tereket két és félszer, virtuális és online kiállításokat, élő közvetítéseket, YouTube-videókat majdnem kétszer, oktatást segítő tartalmat másfélszer annyian készítettek, mint korábban.

Jelentősen nőtt az Instagram-tartalom, a kurátori videók, a múzeumi vlogok száma. Múzeumi aktualitásokkal kapcsolatban viszont kevesebb hír született, és érthető módon az okostelefonos applikációk készítésre is kevesebb figyelmet fordítottak.

           

Hogy mennyire volt eredményes a múzeumi szakemberek tevékenysége, a 2021 januárjában készült, 1000 főt megszólító lakossági kérdőív eredményeit összeolvastam a jelen kutatással. A lenti ábrán vizualizált összehasonlító elemzésből nemcsak a legeredményesebb online tartalomtípusok körvonalazódnak, hanem az is, mely területeken voltak a múzeumi munkatársak a leghatékonyabbak. A gyűjteményi adatbázis építés annak ellenére, hogy rendkívül fontos, a közönség szempontjából kevésbé látható tevékenység. Annál inkább megérte közművelődési szempontból, hogy a múzeumok virtuálisan bejárható múzeumi terek, virtuális és online kiállítások fejlesztésébe kezdtek, videókat forgattak, online tárlatvezetéseket és élő közvetítéseket hirdettek, betekintést engedtek a kulisszák mögött folyó munkákba.

 

 

 

Az utóbbi kutatásból az is kiderül, hogy a múzeumi szakemberek mely területeket érezték a legsikeresebbnek. A közönség elérése szempontjából a top 5 közé a Facebook-posztokat, a virtuális és online kiállítások, galériák készítését, gyűjteményi adatbázisok fejlesztését, virtuálisan bejárható múzeumi terek közzétételét, oktatást segítő tartalmak összeállítását, valamint online tárlatvezetések szervezését érezték. Ez csak néhány ponton egyezik a közönség rangsorával, ami így néz ki: virtuális és online kiállítások, galériák, Facebook-bejegyzések, virtuálisan bejárható múzeumi terek, múzeumlátogatással, aktualitásokkal kapcsolatos hírek, YouTube-videók.

 

A különbségek természetesen a lokális tartalomfogyasztási sajátosságok közötti eltérésekből is adódhatnak, azonban mindenképp érdemes figyelembe venni a hazai és a nemzetközi kutatások egyik fontos megállapítását: a múzeumok nem használják ki a lehetőségeket az online tartalmaik nyomon követése során. Fontos lenne például, ha az intézmények a múzeumi blogokkal, vlogokkal, online játékokkal, podcastekkel, élő közvetítésekkel kapcsolatos felhasználói vélemények elemzésére több gondot fordítanának. Ezek azok a műfajok, ahol annak ellenére, hogy komoly energiát emésztenek fel, továbbá sikeresnek is érzik a szakemberek, mégis viszonylag kevésbé érik el a közönséget. Továbbá az sem kevésbé tanulságos, amikor a múzeumi munkatársak kevésbé értékelik saját teljesítményüket, mint a közönség. Ebből a szegmensből mindenképp ki kell emelni az online tananyaggyártást és az online múzeumpedagógiát, hiszen azok egy jól körül határolt célcsoportnak, a pedagógusoknak szólnak. Hasonlóan másként kell megítélni a szűkebb szakmai közönségnek szánt programokat.

 

Nyitókép: pim.hu