A koronavírus világjárvány második hullámának a végén, a múzeumok fokozatos újranyitása után indult el a Múzeumi munkatársak tevékenysége, munkakörülményei a világjárvány alatt című kérdőíves kutatás. A kérdőívet 2021. május 24. és július 30. között 389 fő töltötte ki. A válaszaik alapján készült jelentést folytatásokban közöljük.
Az olyan munkahelyen dolgozók számára, ahol a feladatok egy adott fizikai tér tárgyi világának megőrzésére, kutatására, bemutatására, valamint személyes találkozásokon történő tudásátadásra, tudáscserére, kommunikációra épülnek, drasztikus változást jelent az offline környezet és kapcsolatok korlátozása, a kézzelfogható objektumok megközelítésének korlátozása. A koronavírus világjárvánnyal kapcsolatos szabályozások, a home office esetleges elrendelése a munkaköri feladatok átstrukturálást is jelentette.
A MOKK kutatásai szerint előtérbe kerültek az olyan, otthoni környezetben is elvégezhető területek, mint a kommunikáció, az adminisztráció, a kutató és tudományos munka, a digitális tartalmak készítése. Mindezt az általam megkérdezett múzeumi munkatársak is alátámasztották. Azoknak a válaszadónak, aki rövidebb-hosszabb ideig dolgoztak otthonról 43,8 százalékban (151 fő) kellett digitális, online tartalmakat készítenie, 42 százalék (145 fő) kutatómunkát is végzett, 44,1 százalék (152 fő) - a legtöbb - adminisztrált, 35,4 százalék tudományos tevékenységre fókuszált, 32,2 százalék dokumentációval, 25,8 kommunikációval, közösségi médiával foglalkozott. Fontos szerepet kaptak még a gyűjteményi digitalizációval járó munkák, az online múzeumpedagógia, az online szereplések, az adatrögzítés, az adatbázis-építés, informatikai feladatok, valamint a pénzügy illetve a menedzsment feladatai is, de a restaurátorok és a régészek is jelezték, hogy voltak munkálatok, amelyeket otthon végeztek el.
A három legnépszerűbb otthon végzett tevékenységet a különböző besorolású intézmények eltérő arányban adták ki munkavállalóiknak. Arányait tekintve legnagyobb volt a különbség az adminisztrációs feladatok terén, alapvetően az országos (46,7%) és a megyei hatókörű (19,7%) múzeumok terhelték ezzel a feladatkörrel a munkatársaikat. Érdekes a sorrend is a különböző intézménytípusoknál. Az országos múzeumoknál az adminisztrációt követték a digitális és online tartalmakkal való feladatok, és csak ezután következett a kutatómunka. A területi és a tematikus múzeumoknál a kutatómunka került első helyre, a vélhetően nagyobb megyei hatókörű és az országos szakmúzeumoknál pedig az digitális tartalomgyártás vezet, azután jött a kutatómunka, és csak a harmadik volt az adminisztráció.
Borítókép forrása: piqsels.com
