A koronavírus világjárvány második hullámának a végén, a múzeumok fokozatos újranyitása után indult el a Múzeumi munkatársak tevékenysége, munkakörülményei a világjárvány alatt című kérdőíves kutatás. A kérdőívet 2021. május 24. és július 30. között 389 fő töltötte ki. A válaszaik alapján készült jelentést folytatásokban közöljük.
Hatékonyság
Az otthoni munkavégzés hatékonyságáról a MOKK 2021-es vezetői kutatása jellemzően pozitív tapasztalatokat rögzített. A minta több mint fele, 51,7 százaléka szerint a munkatársak ugyanolyan hatékonyan dolgoztak otthon, sőt 5,1 százalék szerint jobban, mint a múzeumban. Akár a korábbi munkavállalói kritikára is reflektálhat az egyik megjegyzés: bár ,,hatékony volt a munkavégzés, de sokkal több szervező és egyeztető munkát igényelt”. 15,2 százalék szerint a múzeumi dolgozók kevésbé dolgoztak hatékonyan otthonról, 2,8 százalék szerint pedig sokan nem végeztek érdemi munkát az otthoni munkavégzés során.
A múzeumi dolgozók hasonlóan látják a helyzetet, majdnem 60 százalékuk teljesen el tudta látni eredeti munkakörét, amikor zárva tartott az intézmény, 45,9 százalék pedig részben. Összesen 7 fő nyilatkozott úgy, hogy nem tudta elvégezni a feladatait. A munkavállalók a saját hatékonyságukkal is elégedettek voltak.
Időbeosztás
Az időbeosztás a válaszadók háromnegyedének nem okozott gondot, 23,3 százaléknak hol sikerült, hol nem, és 330 válaszadó közül csak 7 fő nem birkózott meg a kihívással. 107-en gyorsabban készen voltak a feladataikkal, mint amikor bejártak dolgozni, és csak 28-an mondták azt, hogy kevesebb időt fordítottak a munkájukra a home office-ban, 41-en pedig úgy érezték éjjel-nappal dolgoznak. A kellemetlen tapasztalatok mellett a vezetők és a munkavállalók körében is visszatérő vélemény, hogy bizonyos munkafolyamatok esetében a home office és az online meetingek kifejezetten hasznosak és hatékonyak, ezért a pandémia után is meg akarják őrizni megfelelő keretek között a hibrid munkarendet.
Kapcsolattartás
A homo office talán egyik legnagyobb nehézsége az volt, hogy a munkahelyi kommunikáció hagyományos formái, rutinjai felülíródtak. A kezdeti nehézségek után a múzeumi munkatársak rutinosan alkalmaztak különböző applikációkat, megoldásokat az intézményen belüli kommunikációra épp úgy, mint a tágabb szakmájukban vagy akár a nemzetközi kapcsolatok terén is. A többség (46,3) százalék ettől függetlenül a munkahelyén beszélte meg az ügyeket, 26,7 százalék rendszeresen, 28,4 százalék alkalomszerűen tartott, erre a célra fejlesztett alkalmazáson keresztül (Zoom, Temas, stb.) online értekezleten kommunikált. Csak egy fő állította, hogy megszűnt a kapcsolata a kollégáival. A telefonos kapcsolat 77,6%, az e-mail 84,8%, az üzenetküldő alkalmazások (messenger, viber, stb) 40%, a közösségi média (Facebook) csoport 15,5% számára bizonyult hasznosnak.
Kép: Kaszálás
Szék, egykori Szolnok-Doboka m., Románia
Balssa-Ortutay: Magyar Néprajz. Társas munkák, összejövetelek
