A koronavírus világjárvány második hullámának a végén, a múzeumok fokozatos újranyitása után indult el a Múzeumi munkatársak tevékenysége, munkakörülményei a világjárvány alatt című kérdőíves kutatás. A kérdőívet 2021. május 24. és július 30. között 389 fő töltötte ki. A válaszaik alapján készült jelentést folytatásokban közöljük.
Hogy a múzeumok, muzeális intézmények dolgozói a koronavírus világjárvány következtében elrendelt zárvatartás idején, otthoni vagy hibrid munkavégzés mellett is kielégítően eleget tehessenek feladatköreiknek, kiszámíthatóságra volt szükség. A járvánnyal szemben érzett általános félelem, a krízishelyzet okozta szorongás, pánikhangulat kezelésére ugyancsak a rendszeresség lehetett az egyik legjobb gyógyír. A MOKK intézményvezetők körében végzett 2021. januári kutatása hangsúlyozta, hogy az intézményekben a bevételkiesésnél és a látogatók elvesztésénél is nagyobb gondot okozott a bizonytalanság.
Úgy néz ki, ezen a téren a jelen kérdőíves kutatás látókörébe került múzeumi intézmények vezetői is megfontoltak voltak: a válaszadók mindössze 10,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem volt tervezhető, mikor kell bemennie a munkahelyére. Az adatközlő munkavállalók szerint ugyanakkor ebben a bizonytalanságban közrejátszottak az eseti feladatok, a gyerekekkel, családdal kapcsolatos teendők, megbetegedések, a régészeti és egyéb terepi munkák eloszlása.
1. ábra
A kiszámíthatatlanságban, a rendszertelen hibrid munkarendben a munkahelyi és az otthoni eszközpark, IKT-felszereltség is szerepet kapott: többen onnan dolgoztak, ahonnan épp el tudták végezni a feladatukat.
Arányaiban sokan jegyezték meg, hogy a váratlan esetek, az új helyzet kiszámíthatatlanságából fakadó nehézségek kezelése meghaladta intézményvezetőjük képességeit, nem tudtak előrelátóan tervezni, állandósult a rögtönzés és a kapkodás, de az elégtelen belső kommunikáció, a fenntartó által kiadott előre nem látható feladatok, megkeresések sem tették tervezhetővé a mindennapokat.
2. ábra
Az intézmények irányítói többféle adminisztratív megoldást találtak, hogy szabályozzák a munkavégzés rendjét. A megkérdezettek 70,9 százaléka arról számolt be, hogy vezetőik a járvány okozta vészhelyzet(ek) idején is fogalmaztak meg a napi munkarendjükkel kapcsolatos elvárásokat, 82,8 százalékban ellenőrizték a munkájukat. (1-2. ábra)
3. ábra
Az adatközlők majdnem felének hetente kellett munkajelentést készítenie. (4. ábra).
Az országos múzeumok esetében a válaszadók 52,5 százalékának hetente, 10-10 százaléknak havonta és hetente,
a megyei hatókörű intézményekben hetente 50, havonta 18,1 százalékban,
a területiekben hetente 33,9 százalékban, havonta 11,9 százalékban hárult ilyen kötelezettség a dolgozókra.
4. ábra
Volt, ahol kifejezett szigorúság volt: 53-an vallottak arról, hogy naponta jelentést vártak tőlük, 49 főnek (14,9 %) pedig külön platformon is be kellett jelentkeznie a munka felvételének időpontjában. (3. ábra) A legszigorúbbak arányait tekintve a megyei hatókörű múzeumok voltak: 19,1 százaléknak kellett naponta jelentést írni, az országosoknál ez az arány16,7%, a területieknél 15,3%.
Ez is közrejátszott, hogy a járvánnyal együtt járó megváltozott munkakörülmények az adminisztratív terhek növekedését jelentették a múzeumokban. (5. ábra)
5. ábra
Kép: Mural at Philadelphia Municipal Parking Lot 1628 E Passyunk Ave., Philadelphia PA. Photo credit: By Nick-philly via Wikimedia Commons
