A koronavírus világjárvány második hullámának a végén, a múzeumok fokozatos újranyitása után indult el a Múzeumi munkatársak tevékenysége, munkakörülményei a világjárvány alatt című kérdőíves kutatás. A kérdőívet 2021. május 24. és július 30. között 389 fő töltötte ki. A válaszaik alapján készült jelentést folytatásokban közöljük.
A múzeumi munkatársak számára talán a legnagyobb nehézséget az okozta a zárvatartás idején, hogy minden átmenet nélkül, kreatívan és eredményesen kellett elérniük az online tér felhasználóit, ráadásul valamennyi újonnan létrehozott tartalom azonnal nyilvánosságot kapott. Tévedni nem igazán lehetett, hiszen a felhasználók azonnal kommentben jelezték az észrevételeiket. A radikálisan új helyzetet az sem segítette, hogy a válaszdók többségének nem állt a rendelkezésére olyan korábbi digitalizálással, online kommunikációval, tudásközvetítéssel kapcsolatos intézményi stratégia, amelyre építkezhetett volna.
A munkavállalók jelentős része ezen a területen alapvetően minimális szakmai támogatást sem remélhetett saját intézményétől. A 332 válaszadó közül mindössze 57-en kaptak rendszeresen segítséget, 67 főnek alapvetően mindent saját magának kellett kitalálni, 96 pedig alkalomszerűen számíthatott aktív szakmai támogatásra. Így jobb híján 157 fő a kollégáktól gereblyézte össze a tudásmorzsákat, 107 fő bemutató videókra, 56 oktató programokra épített, 53 a barátikörétől kért segítséget, 12-en a családi kapcsolataikat használták ki, és ami alapvetően újdonság: 41 adatközlő a gyerekeitől kapott tanácsot és gyakorlati útmutatót.
Egy biztos a válaszadók több mint fele (185 fő) úgy érzi, hogy digitális kompetenciái fejlődtek a járvány időszakában. A válaszadók számos új alkalmazás kezelésében is elmélyedtek, a különböző konferenciákra alkalmas programok mellett, többféle múzeumpedagógiai és andragógiai célú, virtuális kiállítások rendezésére alkalmas fejlesztést kipróbáltak.
Ehhez nagyban hozzájárultak a különböző szakmai események. 366 válaszadó 51,4 százaléka vett részt magyar, 2,7 csak nemzetközin, 16,1 pedig magyar és külföldi konferencián, workshopon. A Restart, a MuseumDigit, a Múzeumandragógiai Konferencia, a Europeana Aggregators Forum, a MAPS, a MuseumNext, a Ludwig Múzeum Hymexe, a Néprajzi Múzeum új kiállításaival kapcsolatos nemzetközi tanácskozása, az egyes szakágak tudományos eseményei épp olyan hatékonyak voltak a helyzet kezelésében, a folyamatos fejlesztésekben, mint a kötelező vagy választható online továbbképzések, tanfolyamok (gyakran említett: a Pulszky Társaság Múzeumi iránytű sorozata, a természetvédelmi eseményt előkészítő Beporzó szalon vagy a kis intézmények számára életmentő Tájházi Műhely).
A múzeumi szakemberek maguk is szerepeltek konferenciákon, 63 fő magyar, 23 nemzetközin és magyaron, 5 csak nemzetközi tanácskozáson adott elő.
A rendkívül helyzetben - ahogyan már korábban is említettük – felértékelődtek az online szakmai kapcsolatok. A múzeumi szakemberek jobban odafigyeltek egymás programjaira, újdonságaira, kitágult a látókörük: több magyar és külföldi intézmény tevékenységét is követték, különösen a közösségi médiában. A válaszadók 52,7 százaléka folyamatosan inspirálódott más magyar múzeumok munkájából. 20,7 százalék nem állította biztosan ezt, és 26,6 százalék adott nemleges választ. A többség (43,8%) nem követte jógyakorlatként a külföldi múzeumokat, 14,9 százalék nem tudta megmondani, hogy érte-e ilyen hatás, de jó hír, hogy az adatközlők közel hasonló arányban (41,3%) figyelték a nemzetközi online tereket.
