MúzeumTrip 25. Női szemmel – interjú Jakusch Gabriellával, a Hadtörténeti Múzeum múzeumpedagógiáért és kiállításért felelős múzeumigazgató-helyettesével

Beszélgetés

Berényi Marianna
2021-03-16 19:00

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihány fogadott bennünket. Március első felében a Hadtörténeti Múzeumban időzünk.  A múzeum története után eddig  a Modern Lőfegyver Gyűjteményé, a Fotóarchívumé,  az  Egyenruha és felszerelésgyűjteményé, a Plakát- és aprónyomtatványtáré, az  első világháborús állandó kiállításé, a hadtörténeti régészeté volt a főszerep. Megmutattuk, hogyan ünnepelhetjük járvány idején vagy rendes időben a múzeummal a március 15-i forradalom győzelmét, most pedig a 

múzeumpedagógiáért és kiállításért felelős múzeumigazgató-helyettessel, Jakusch Gabriellával beszélgetünk. 

 

 

 

Hogyan került nőként egy ennyire fiúsnak tartott intézménybe?

 

Mindig is foglalkoztatott a kérdés, hogy katona vagy rendőr legyek. Mind a kettőre van családi példám, ebben a közegben nőttem fel. Így egyáltalán nem állt távol tőlem ez a környezet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen latin-történelem szakon végeztem és végzősként lehetőségem nyílott a Hadtörténeti Múzeumban revíziós munkát végezni. Az első pillanattól kezdve otthon éreztem magam, megismerkedtem a gyűjteményekkel, kiállításokkal.


Egyáltalán megállja-e a helyét ez a sztereotípia?


Nem feltétlenül állja meg a helyét, melyet az is alátámaszt, hogy a HM HIM-ben az igazgatók és helyettesek közel fele hölgy. Az intézményben dolgozó katonák között is szép számban vannak nők. Azonban vannak olyan katonai beosztások, amelyeknél nehezebben képzelhető el, hogy hölgy tölti be, például a kifejezetten haditechnikai és fegyverekkel foglalkozó gyűjtemények. Mindenképpen jónak tartom, hogy a sok hivatásos katona közt civil és női vezetők is szép számban vannak az intézményben, így meg van az egyensúly a katonai és civil gondolkodásmódban. 


Van katonai rangja? Mivel jár?

 

Honvédelmi alkalmazott vagyok. A honvédelmi alkalmazott nem katona, de honvédelmi szervezeteknél dolgozó állományt jelenti. A honvédelmi alkalmazott kinevezésében vállalja a honvédelmi szervezet feladatkörébe tartozó közszolgáltatások végrehajtását, valamint rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelezettség bevezetését követően tényleges katonai szolgálatot teljesít.

Ha nemzetközi szinten vizsgáljuk a hadtörténeti múzeumokat, milyen arányban találkozhatunk női munkatársakkal? A klasszikus tudományos, kutatói és vezetői pozíciókban is ez a helyzet? Van üvegplafon ezen a
területen?

 

A HM HIM speciálisan összetett intézmény, amely több szakigazgatóságból áll, több közgyűjteményt foglal magába, így nem összevethető más intézményekkel, hiszen külföldön nincs arra példa, hogy egy kompetenciaközpont részeként működjön múzeum, levéltár, irattár könyvtár és más intézmények. Ezért e tekintetben nehéz az összehasonlítás. A mi esetünkben nem értelmezhető az üvegplafon, hiszen a vezetői beosztásokban is sok a hölgy.

 

A 2018-as Galícia Expressz


Mióta tölti be a múzeumpedagógiáért és kiállításért felelős múzeumigazgató-helyettesi címet? Milyen eredményeket sikerült azóta felmutatni?

 

2017. augusztus 15-től töltöm be a múzeumigazgató-helyettesi státuszt. Korábban, 2011 óta osztályvezetőként láttam el a múzeumpedagógiai feladatok irányítását, amely nap, mint nap újabb és újabb kihívásokat hordoz magában.

A közel négy év alatt számos hazai és nemzetközi projekt részese lehettem, nehéz kiemelni közülük. Talán a Magyar Honvédség 170 éves évfordulóján 2018-ban megvalósult „Lajta Mozgásban” eseménysorozatot említeném, amely során az egyedülálló múzeumhajót két és fél hónap alatt, tizenegy városban, több mint harminckétezren tekintették meg. Emellett mindenképp kiemelném a Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban projektünket, amely közel nyolc év kutatómunka eredményeként született meg. A katonahoseink.militaria.hu honlapon mindenki számára elérhetővé és kereshetővé vált az a több mint másfél millió nevet tartalmazó adatbázis, amely az I. világháború során elesettek, sebesültek és hadi fogságba esett magyar honosságú katonák adatait tartalmazza.

 

 Az SMS Leitha monitor története



Mit szeretne leginkább megmutatni a múzeumból?

 

A múzeum szó kapcsán mindenkinek elsőre a kiállítások ugranak be, hiszen az van úgymond a kirakatban egy-egy látogatás során. De mindenképp szeretném kiemelni a gyűjteményi- és a restaurátori munka fontosságát is, hiszen ezen feladatkörök teszik lehetővé egyedülálló műtárgyaink bemutatását, valamint nem szabad elfeledkezni arról, hogy a mi esetünkben a múzeum egy teljes hadtörténeti kompetenciaközpont része és a többi szervezeti egység – mint például a Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár, a Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság vagy a Hadtörténeti Kutató Intézet - is sok esetben részt vesz egy-egy tematikus kiállítás vagy projekt létrehozásában.

 

Nagyszülő-unoka program


Az elmúlt években nagyon sokat változtak a Hadtörténeti Múzeum kiállításai? Melyek a legfontosabb újdonságok?

 

Igen, törekszünk arra, hogy a kiállításainkban bemutatott hadtörténeti események, személyek, műtárgyak és az ezek által elsajátítható ismeretek minél élményszerűbb és interaktívabb módon kerüljenek prezentálásra. Mindezek megvalósításához manapság már elengedhetetlenek a digitális eszközökön elérhető tartalmak, animációs kisfilmek, látványos kiállítási enteriőrök, hanghatások és a kézbe vehető műtárgyak, másolateszközök.

Az elmúlt években szerencsésnek mondhatjuk magunkat olyan tekintetben is, hogy nemcsak az intézmény falain belül, hanem országos és nemzetközi viszonylatban is számos helyszínen megmutathattuk magunkat időszaki- és vándorkiállításainkkal egyaránt, amelyre a jövőben továbbra is törekedni fogunk.

Nagyon fontosnak tartom még kiemelni, hogy pár éve sokkal nagyobb hangsúlyt fektetünk a közösségi felületeinken elérhető tartalmainkra. Facebook-oldalunkon a rendszeres és változatos bejegyzések és videós megjelenésekkel már több mint húszezres társadalmi bázist sikerült kiépítenünk mindezt reklámköltség nélkül.

  

Így készült a „Plakátok az utcákon” időszaki kiállítás

 

 

A múzeumpedagógiában is tapasztalható ez a gondolkodás?

 

Nagy öröm számunkra, hogy a látogatóink egyharmada – közel harmincezer - a diák. A múzeumpedagógus és tárlatvezető kollégák évente közel hatszáz foglalkozást tartanak óvodás és iskolás csoportok részére, ezek alkalmával törekszünk arra, hogy a történelemkönyvekből megszerezhető tudás mellett nálunk kézzelfogható és maradandó élményben lehessen részük. A megtapintható műtárgymásolatok, a különböző hadtörténelmi eseményeket, érdekességeket, személyeket bemutató animációs kisfilmek, vagy a foglalkozások során bevetett játékos feladványok nagyban hozzájárulnak a hadtörténeti ismeretek interaktív módon történő elsajátításához.

Szeretném még megemlíteni, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet hatására több pedagógus kérésére már a tavalyi évben is készítettünk online múzeumpedagógiai foglalkozásokat, amelyek sorát idén mindenképp szeretnénk még bővíteni.

 

Gyerekcsoport a Lajtán


A múzeumhoz számos emlékezeti és egyéb közösség is tartozik. Hogyan ápolják velük a kapcsolatot?

 

Intézményi szintű együttműködéseink vannak különböző országos hatáskörű civil szervezetekkel, baráti körökkel, akiknek tagjai rendszeres látogatói múzeumunknak.  Különböző hadtörténeti vonatkozású ismeretterjesztő előadásokat szervezünk számukra és segítjük megemlékező rendezvényeik lebonyolítását. Itt szeretném még kiemelni, hogy néhány hagyományőrző csapattal évek óta kiemelkedően jó viszonyt ápolunk és nagy öröm számunkra, hogy jelenlétükkel és látványos bemutatóikkal színesítik és emelik a családi napjaink és a Magyar Honvédség jelentős évfordulóihoz köthető rendezvényeink színvonalát.

 

 

Hagyományőrző bemutató a Múzeumok Éjszakáján



A járvány során számos digitális anyag született az Önök múzeumában is. Melyek a legfontosabbak? Mik a tanulságok? Mit tartanak meg a jövőben is?

 

A vírushelyzet miatt átértékelődött a digitális tartalmak szerepe a múzeumi szférában. 2020 tavaszán nagyon hamar rájöttünk arra, hogy a múzeumlátogatás élményét online felületen szükséges pótolnunk. Ezért is alakítottunk ki a honlapunkon egy DIGITÁLIS HADTÖRTÉNELEM – Hadtörténeti Oktatási Csomagok Iskolák számára rovatot, amelyet azóta is folyamatosan bővítünk és igyekszünk a tanárok és diákok igényeihez alakítani. Fontos hangsúlyoznom, hogy mi már az utóbbi években is sok digitális tartalommal gazdagítottuk kiállításainkat, így közel sem a nulláról indultunk.

Emellett a tavaly januárban megnyílt PLAKÁTOK AZ UTCÁKON, 1918 -1921 című időszaki kiállításunkat mindenképpen szerettük volna a 100 éves Trianoni évforduló kapcsán virtuális formában is elérhetővé tenni. Fontos volt számunkra, hogy minél szélesebb körben bemutathassuk a XX. századi magyar történelem eseményekben gazdag, sorsfordító néhány évét és az oda vezető utat, ezért is esett még a választásunk a Magyarország a Nagy Háborúban, 1914–1918 című állandó kiállításunk bemutatására, amely az egyik legnépszerűbb és legidőtállóbb tárlatunk is egyben. A tavalyi évben több, a II. világháborúhoz köthető ismeretterjesztő és animációs, oktató jellegű kisfilmünk is bemutatásra került. Mivel ezek nagy népszerűségnek örvendtek, idén mindenképp szeretnénk újabbakkal is előrukkolni, ezért érdemes Youtube-csatornánkat folyamatosan figyelemmel követni.

Az idei tervünkben szerepel egy 1956-hoz kapcsolódó komplex online felület létrehozása is, valamint szeretnénk elindítani saját podcast csatornánkat is.

 

Digitális hadtörténelem - Oktatási Hadtörténeti Csomag Iskolák részére

 

Mivel várják majd újranyitáskor a közönséget?

A járványhelyzet miatt a kiállítási terveinket is újra kellett gondolnunk. A zárva tartási időszakban megújult a „Piavétól a Donig – a Dontól a Dunáig” című állandó kiállításunk első szakasza, valamint a Budapest Fotó Fesztivál keretén belül áprilisra tervezzük „Objektív” szemmel – Válogatás a haditudósító század felvételeiből, 1941-1944 című időszaki, kültéri tárlatunk megnyitását. A múzeum ablakaira rögzített, így a járványhelyzetben kívülről látható kiállítási elemeken Magyarország második világháborúba lépésének 80. évfordulója alkalmából bemutatásra kerülnek a haditudósító századnak a Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívumában őrzött felvételei, melyek a Tóth Árpád sétányon sétálva bárki számára elérhetővé válnak. Emellett nagy erőkkel készülünk a Lajta Monitor Múzeumhajó vízrebocsátásának 150., az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulójára is, hogy a korlátozások feloldásával minél több kézzel fogható élményben lehessen részük a hozzánk ellátogatóknak.

 

A Tóth Árpád sétányon található kínai ágyúk a gyerekek körében nagy népszerűségnek örvendenek