A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihány fogadott bennünket. Március első felében a Hadtörténeti Múzeumban időzünk. A múzeum története után eddig a Modern Lőfegyver Gyűjteményé, a Fotóarchívumé, az Egyenruha és felszerelésgyűjteményé, az első világháborús állandó kiállításé, a hadtörténeti régészeté volt a főszerep. Megmutattuk, hogyan ünnepelhetjük járvány idején vagy rendes időben a múzeummal a március 15-i forradalom győzelmét, most pedig a falragaszok világába vetjük be magunkat!
A Hadtörténeti Múzeum egy kevésbé „katonás” gyűjteménye a Plakát- és aprónyomtatványtár, amely típus, tartalom, méret és nyelv szempontjából is rendkívül sokszínű anyaggal büszkélkedik a XVII. század közepétől a jelen időig. A falragaszok és röplapok mellett megtalálhatók itt különféle katonai vonatkozású rendezvények meghívói, előfizetési felhívások, kitöltetlen gyűjtőívek és más formanyomtatványok, számolócédulák, papírjelvények, postai-, levélzáró- és pecsétbélyegek, katonák és politikusok névjegyei, kitüntetések alapszabályai, fali- és zsebnaptárak, oklevelek, oktatási célból készített falitáblák stb.
A gyűjtemény legkorábbi darabja III. Ferdinánd (1637–1657) Bécsben 1642. április 9-én kiadott, a császári-királyi hadsereg katonáinak zsoldjáról intézkedő német nyelvű rendelete. Figyelmet érdemel továbbá egy 1685 körül írt latin nyelvű vers, amelyben a törökök által elfogott Thököly Imrét gúnyolták ki. Gyűjteményünkben őrizzük I. Lipót (1657–1705) 1690. október 26-i dátummal kiadott a fejadó kivetését elrendelő német nyelvű pátensét, amelynek jövedelméből egy törökök elleni hadsereget kívántak felállítani.
A törökök által elfogott Thököly Imrét kigúnyoló vers, 1685 körül. Leltári száma: 6048/Nyt
A Rákóczi szabadságharc két ismert kiadványa is megtalálható a gyűjteményben. Az egyik Ráday Pál (1677–1733) II Rákóczi Ferenc belső titkára által megfogalmazott, 1703. június 7-én Munkácson kibocsátott, a keresztény nemzetekhez intézett híres kiáltvány latin nyelvű, a nagyszombati egyetemi nyomdában nyomtatott példánya, a másik a várkapitányok feladatait általában szabályozó magyar nyelvű Instructió, amelyet 1705. május 1-jén Egerben bocsátotta ki Rákóczi. Az első magyar nyelvű hadi szabályzatnak tartott néhány oldalas kiadványt Lőcsén nyomtatták.
III. Károly (1711–1740), Mária Terézia (1740–1780) és II. József (1780–1790) számos katonai vonatkozású rendelete mellett jelentős számban megtalálhatók a gyűjteményben a napóleoni háborúk eseményeiről tanúskodó kiadványok. A császári királyi hadsereg katonai sikereiről kiadott időszaki kiadványok mellett nagyon különleges, valószínűleg Magyarországon egyedülálló, a „Grande Armée” győzelmeiről beszámoló 1806 őszén Milánóban kinyomtatott olasz és francia nyelvű újság 29 száma. Nem hiányzik a gyűjteményből József nádor a nemesi felkelő sereget elbocsátó, 1809. december 18-án kelt „levele,” amelyben köszönetet mond a résztvevőknek a bátorságukért és vitézségükért. Több példányban is őrizzük Napóleon a magyarokhoz intézett Proclamatio-ját, amelyben az Ausztriától való függetlenedésre szólított fel.
Bonaparte Napóleon felhívása a magyarokhoz, Schönbrunn, 1809. május 15. Leltári szám: 6491/Nyt
Történelmi becsüket tekintve külön kiemelendő az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc alatt keletkezett nyomtatványok országos viszonylatban is mérvadó együttese. A polgári lakosság számára nyomtatott falragaszok, tábori jelentések, röpiratok, költemények, zászlószentelési beszédek stb. a helyi érdekű, illetve az országos eseményekről, politikai és hadi fordulatokról tájékoztattak. Mint ahogyan a nyomtatványon olvasható „ritka és becses” az a „Zászlóavatási beszéd”, amelyet Debrecenben 1848. március 26-án Péczeli Péczely József (1789–1849) a Debreceni Református Kollégium meghatározó személyiségű tanára intézett a polgári őrsereghez csatlakozó diákokhoz.
Ugyancsak ritkaságnak számít Budavár parancsnoka, Heinrich Hentzi vezérőrnagy által 1849. május 11-én kibocsátott falragasz, amelyben az előző napi kitörés során kiszabadított császári királyi sebesült és beteg katonák további gondozásához a vár lakosságának segítségét kéri.
A hadi eseményekkel, vagy hadsereggel összefüggő dokumentumok mellett a gyűjtemény olyan különlegességeket is őriz, mint a Kossuth Lajos kormányzó tiszteletére Philadelphiában 1851. december 26-án megrendezett 500 fős bankettről és a felszolgált ételek soráról kibocsátott angol nyelvű szórólap annak díszes kivitelű borítékjával, illetve az uraktól a felállások (!) mellőzését kérő kis kártyával.
A Kossuth arcképével és amerikai zászlókkal díszített szórólap, 1851. december 26. Leltári szám: 2018.53.2/Nyt
Mint az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc utóéletéhez tartozó kiadvány került a gyűjteménybe Tompa Kálmán (1861–1939) színész és színházigazgató által 1898. március 15-e, a forradalom 50. évfordulója alkalmából írt költeményének kiadása, amelynek bevételével az Aradon élő 1848-as honvédeket akarták anyagilag támogatni.
A gyűjtemény büszkeségei az Ezredéves Országos Kiállítás (1896) különféle nyelveken, több változatban és méretben kibocsátott plakátjai, amelyekkel az európai közönséget kívánták Budapestre csábítani.
Amikor a fővárosban a Vérmező még katonai parádék és hadgyakorlatok helyszínéül szolgált, 1900-ból származik az a német nyelvű kiadvány, amely a budapesti helyőrség katonai alakulatai fölött május 18-án tartott uralkodói szemlén résztvevő alakulatok felvonulási sorrendjét ismertette a meghívott vendégek számára.
A nyomtatvány-gyűjtemény legnagyobb darabszámú anyagcsoportja az első világháború idején kiadott dokumentumokból tevődik össze. A magas művészi kvalitással bíró grafikai plakátok mellett a hivatalos kiadású, országos és helyi szintű rendelkezésekről tájékoztató több száz szöveges falragasz a hátországi hétköznapokba enged betekintést.
Bér Dezső plakátja, első világháború. Leltári száma: 75.69.1/Nyt
A világháborús anyagcsoportban jelentős számban megtalálhatóak a különféle jótékony célú események kiadványai, illetve a hadviselő felek röplapjai. A másik fél csapatainak demoralizálása céljából készített és több százas-ezres példányszámban repülőgépről szétszórt lapok leginkább az ellenséges fegyveres erő vereségeiről, ember- és hadianyag-veszteségeiről, illetve a szövetségesek sikereiről számoltak be.
Az egykorú és későbbi gyűjtéseknek köszönhetően hasonlóan gazdag az 1918–1919-es plakátok, valamint a változatos műfajú és kisebb méretű nyomtatványok csoportja. A tanácsköztársasági propaganda mellett itt találhatóak a román megszállás dokumentumai, a proletárdiktatúra ellen szerveződő nemzeti erők kiadványai és a területi elszakítások ellen tiltakozó, a hazai, illetve a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívó plakátok, szórólapok és rendezvények kiadványai. A grafikai plakátok között épp úgy megtalálhatók Bíró Mihály, Dankó Ödön, Tábor János vagy Jeges Ernő a proletárdiktatúra idején készített művei, mint Manno Miltiadesz 1919 őszén utcára került tanácsköztársaság-ellenes alkotásai.
E kollekció anyagából válogat a Plakátok az utcákon című tárlatunk, amelyen végig sétálva a kiállított eredeti plakátok megidézik a korabeli utcai hangulatot és „mesélnek” az első világháború utáni sorsfordító eseményekről.
A második világháború idejéből származó nyomtatványok között – mennyiségét tekintve is – jelentős a röplap-gyűjtemény, amelyben a magyar mellett német, orosz, angol kiadású, különböző nyelvű lapok is megtalálhatóak. A hadviselő felek ezekkel az átállásra, megadásra buzdító kiadványokkal gyakoroltak nyomást a harcoló katonákra, biztonságos és kényelmet biztosító hadifogsággal kecsegtetve őket. A cédulákat felmutatók számára védelmet ígértek. A frontokon küzdő katonák mellett a polgári lakosság számára is készültek ilyen jellegű kiadványok, a legfrissebb harctéri jelentésekkel.
A szövetséges repülők által Magyarországon terjesztett röplap, 1944. Leltári szám: 99.391.1/Nyt
Igen sokszínű és változatos anyag jellemzi a Magyar Néphadsereg 1989-ig tartó időszakát; oktató falitáblák, belső használatra készült plakátok és szóróanyagok, faliújságok, a Varsó Szerződés tagállamainak brosúrái, hadgyakorlatok és díszszemlék kiadványai, kiállításokra, katonai rendezvényekre szóló meghívók stb. alkotják ezt az igen gazdag és folyamatosan bővülő anyagcsoportot.
A magyar hadtörténelem nyomtatott dokumentumainak gyűjtése a jelen kiadványaira is kiterjed, ezért a gyűjtemény legújabb egysége, az 1990-es évektől a jelenig dokumentálja a Magyar Honvédség és szervezeteinek tevékenységét.
