A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihány fogadott bennünket. Március első felében a Hadtörténeti Múzeumban időzünk. A múzeum története után a Modern Lőfegyver Gyűjteményé volt a főszerep. Most az első világháborús állandó kiállításában sétálunk.
A Hadtörténeti Múzeum első világháborús centenárium alkalmából megnyílt állandó kiállítása a magyar katona és a magyar társadalom világháborús részvételére emlékezik és emlékeztet. Az 1914–1918 közötti történelemformáló éveket osztrák–magyar, azon belül is magyar szemszögből bemutató tárlat élményközpontúan és látványorientáltan, oktatási szempontokat is szem előtt tartva kíván alapvető ismereteket közvetíteni a szerteágazó témáról, egyben bepillantást engedve az intézmény kiemelkedően gazdag első világháborús gyűjteményi anyagába. A gyűjtemény legjavának bemutatása mellett digitális tartalom és számos visszatérő tematikus és látványelem segít közel hozni a száz évvel ezelőtt lezajlott Nagy Háború történetét a látogatókhoz.
Az első világháború eseményeinek, jellegzetességeinek és különlegességeinek múzeumi felidézését nagyban segíti a téma személyes aspektusainak előtárása. Nem véletlen tehát, hogy a kiállítási tárlókban kifejezetten sok „megszemélyesített” tárgy és dokumentum kapott helyet. A látogatók bármely korosztálya számára bizonyára mindennél többet elmond a harctér és a hátország történéseiről, ha kiemelt műtárgyként közelről szemügyre vehetik azt a nyakláncon viselhető amuletté átalakított srapnelgolyót, amelyet Merkovits Sándor főhadnagy, a miskolci 10. honvéd gyalogezred századparancsnoka 1914. szeptember 7-én, a keleti hadszíntéren, Rava-Ruszkánál szerzett sebesülésének emlékeként őrzött; azt az olasz gránátrepeszt, amely Szőczy Lajos tartalékos zászlós súlyos, lábának amputálásához vezető sebesülését okozta 1915. október 18-án a Doberdó-fennsíkon; vagy azt a szaruból készített medált, amely a családi legendárium szerint az 1915 májusában az orosz fronton elesett Bitskey Imre hadapród hamvait tartalmazza, és amelyet fia emlékére édesanyja haláláig a nyakában viselt.
Szurmay Sándor magyar királyi honvédelmi miniszter személyes tárgyai
Bár a háború alapvető ismérve a veszteség, a tárlat nem csak a sebesülés, a halál és a gyász személyes relikviáit mutatja be. A kiállítás minden termében megtalálhatóak jelentős, jól ismert személyek, vagy éppen kevéssé ismert, de érdekes vagy tipikus első világháborús pályát befutott katonák személyes tárgyai is. A sort a Szarajevóban, 1914. június 28-án meggyilkolt Ferenc Ferdinánd főherceg tüzércsákója nyitja, amelyet a császári és királyi 6. tábori tarackosezred ezredtulajdonosaként viselt, de mellette megtekinthető Franz Conrad von Hötzendorf (1912–1917 között az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének vezérkari főnöke) azonossági jegye („dögcédulája”), valamint a Mária Terézia Katonai Rend nagykeresztjének csillaga. Megszemlélhetők Szurmay Sándor honvédelmi miniszter relikviái: tábori sapkája, azonossági jegye, jelentős kitüntetései, valamint egy válogatás Arz Arthur vezérezredes, a Monarchia utolsó vezérkari főnökének a háború során kiérdemelt kitüntetéseiből, Habsburg József Ágost főherceg, tábornagy tábori sapkája, vagy Svetozar Boroević tábornagy, „az Isonzó oroszlánja” egyedi gyalogtiszti szablyája.
Egyedi kivitelű 1861 M gyalogtiszti szablya Svetozar Boroević vezérezredes, az osztrák–magyar Isonzó-hadsereg parancsnoka hagyatékából
A kevésbé ismert hősök közül Biza Lajos tábori főesperes, dr. Horváth László ezredorvos, Tauszig Aladár százados, tábori pilóta és felsővízközi Szepesházy Bertalan tartalékos tüzér főhadnagy hagyatékai villantanak fel egy-egy különleges háborús katonai pályát. Biza Lajos kórházi lelkészként, Horváth László előbb sebesültvivő járőrként, majd főorvosként szolgálta végig a háborút. Tauszig Aladár tábori pilótaként vett részt a harcokban, a háború végéig összesen mintegy 50 harci bevetést repült. A tárlaton harctéri és vezetői érdemeiért adományozott kitüntetései láthatóak. A jogi végzettségű Szepesházy Bertalannak tartalékos tüzértisztként a lőszerutánpótlás biztosításában volt fontos szerepe. Életpályájának jelentős állomása volt 1916. december 30., amikor a koronázás alkalmával IV. Károly magyar király aranysarkantyús vitézzé avatta. A család által kölcsönzött hagyatékában többek között megtekinthető az aranysarkantyús vitézek különleges és ritka jelvénye is.
A tárlat tematikus vitrinjei is számos személyes tárgyat tartalmaznak, közülük csupán néhány különlegesség: „vakok írógépe” Tóth Mihály hagyatékából, aki 1914-ben a szerbiai hadszíntéren a magyar királyi 29. népfelkelő gyalogezred honvédjeként veszítette el a szeme világát; tábori levelezőlapok az 1914 októberében hősi halált halt Zuławski (Zulawszky) Béla százados, az 1908-as londoni nyári olimpia ezüstérmes kardvívója hagyatékából; és Koritsánszky Viktor zászlós hét évig tartó orosz hadifogságában használt teveszőr takarója, amelyre belső-ázsiai tájakon keresztül is vezető útjának állomásait hímezte térképszerűen.
A sok egyedi tárgy mellett a kiállításon bemutatott tömegcikkek is sokat elmondanak a háborúról, amelynek egyik jellegzetessége a tömegtermelés volt: a hátországban, a hadiiparban sokan és sokat dolgoztak azért, hogy a harctéren a katonának legyen mit viselnie, legyen miből ennie és innia, és legyen mivel harcolnia. A tárlaton gazdag válogatás látható az Osztrák–Magyar Monarchia, valamint szövetségesei és ellenfelei haderejének fegyverzetéből és felszereléséből. A háború kitörésekor rendelkezésre álló arzenál és a háborús újítások egyaránt megjelennek a tárlókban. Utóbbiakat a tömeghadseregek igényei, az állásháború sajátosságai, vagy éppen a mérges gázok alkalmazása tették szükségessé, a felgyorsult technikai fejlődés pedig lehetségessé. Megnőtt a lövegek lőtávolsága, hatalmas fejlődésen mentek keresztül az aknavetők, az ismétlőfegyverek és a kézigránátok, de a lövészárkokban új értelmet nyert közelharc is régi-új fegyvereket hívott életre – egyúttal megjelentek a védelmet szolgáló rohamsisakok, gázálarcok. A téma iránt érdeklődők tartalmas időtöltésre számíthatnak a kiállításon.
Az 1916 M egyetemes gránát két változata és 1916 M cső-kézigránát
A tömegtermeléshez nyersanyagra és munkaerőre egyaránt szükség volt, és ez a tény az első világháború éveiben gyökeresen megváltoztatta a hátország életét. A téma jelentőségét szem előtt tartva a kiállítás komoly hangsúlyt helyez a háborús hátország különféle aspektusaira. Ezek közül minden teremben bemutatásra kerül egy vagy több vonatkozás: a hadiszolgáltatás bevezetése, többek között a fémgyűjtés, amelynek a templomi harangok mellett a fémből készült háztartási cikkek is áldozatul estek; a nők megnövekedett szerepe az iparban és a mezőgazdaságban; és a nagyfokú társadalmi áldozatvállalás, amely számos formát öltött.
A háborús propaganda emlékei
A tárlat a háború korabeli dokumentálását ugyancsak bemutatja. Visszatérő jelleggel szerepelnek a tárlókban például Az Érdekes Ujság harctéri fotópályázatának pályaművei, de a „hadbavonult művészek” alkotásai is. A művészet háborús vonatkozásaira nyújt példát a tárlatban Juszkó Béla akvarellje a Szurmay-csoport tisztjeinek aláírásaival; a Sajtóhadiszállás nyílt parancsa, egyben menetlevele Maróti Géza hadifestő részére; vagy Halász–Hradil Elemér rohamsisakos katonaportréi.
Cumin Artúr tartalékos hadnagy a császári és királyi 67. gyalogezredből. Halász-Hradil Elemér festménye, 1918
A látványosságot, élményszerzést célozzák a kiállítás átjárható enteriőrjei is. A vasúti pályaudvaron, a lövészárkon és a hadifogoly-barakkon keresztülsétálva a látogatók a tárlók világából a háború jellegzetes kulisszái közé léphetnek, esélyt kapva arra, hogy jobban átérezhessék a frontra indulás, az állásháború vagy a sanyarú fogság atmoszféráját.
Harctéri hulladékból készített hamutál és cigarettatartó
A fent leírt „kézzelfogható” tartalmakhoz virtuális tartalom is társul. A kiállításban kilenc érintőképernyő bővíti a tájékozódás, szórakozás lehetőségeit. Ezeken a hadseregszervezetet és a hadszíntereken folytatott küzdelmet bemutató térképalapú tartalom; a hadszínterek eseményeit bemutató animációk; műtárgyak, archív fényképek és arcképcsarnok bemutatására szolgáló képgaléria; valamint kronológia böngészhető, de többféle játék (kvízjáték, egyenruha-kirakó, térképkirakó és zászlópárosító játék, valamint szerepjáték) is színesíti a palettát. Mobiltelefonos alkalmazás segítségével a tárlókon elhelyezett QR kódok leolvasásával az adott tárgyakról, témákról kiegészítő szöveges és képi tartalomhoz juthat az érdeklődő. Így derülhet ki, hogy miért viseli fordítva rohamsisakját a lövészárok harcosa, hogy miért a harctéri lovagiasság jelképe a vitrinben látható, repülőgépről ledobott vászontáska, vagy hogy ki mellett és ki ellen harcoltak a Közel-Keleten magyar katonák.
A virtuális tartalmak között említhető még a ma lengyel területen található Przemyśl osztrák–magyar erődjéért folytatott küzdelmet bemutató animációs film, valamint az első világháborús archív filmfelvételek, amelyeket akár a kiállítótérben elhelyezett készülékeken, akár a tárlat utolsó termében kialakított moziteremben megtekinthet a látogató.
2021 januárjától a kiállítás virtuálisan is megtekinthető a https://militaria.hu/mo_a_nagy_haboruban_virtualis_seta/index.html linken.
