A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2023. május 8-án és 9-én rendezte a jubileumi X. Országos és VI. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferenciát Miskolcon Múzeumi tükröződés: Társadalom és környezet címmel. A szakmai program megvalósító partnere volt az EPALE Magyarország Támogató Szolgálat is, A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja projekt megvalósítója.
Az Egyesülettel közös idei munka folytatásaként a felnőttkori tanulás kortárs múzeumi lehetőségeit esettanulmányok, interjúk, jó gyakorlatok révén vizsgálták a múzeumandragógiai szakemberek, többféle témakörben. A közösségi múzeumi működés, a digitális tanulási környezet, a fenntarthatóság, a különböző korosztályok múzeumi megszólítása és az ő ismeretszerzési esélyeiket támogató marketing területén rövid szakmai tanulmányok, konkrét eseteket és példákat bemutató módszertani ajánlások születtek közel egy tucatnyi szerző tollából. A Magyar Múzeumok Online folyóiratban indított tematikus sorozatunkban ezekből az írásokból közlünk válogatott tanulmányokat.
Ma már nincs hét, hogy ne olvassunk vagy halljunk valahol az élethosszig tartó tanulásról. Korábban sokan úgy vélték, miután gyerekkorban az iskolapadban megszerezték a tudást és magukba szívtak megannyi információt, az érettségi, esetleg a diploma megszerzése után, egy szakma elsajátításával vége a tanulási időszaknak az életükben. Pedig ismereteket napról napra szerzünk. Elég, ha megnézünk a televízióban egy természetfilmet, elolvasunk a kedvenc magazinunkban egy izgalmas életrajzi írást vagy nagyinterjút, hallgatjuk vezetés közben a rádió magazinműsorát, klasszikus vagy kortárs színházi előadást nézünk meg, vagy szabadidőnkben betérünk egy galériába. Ezek mind hozzásegítenek minket ahhoz, hogy újabb ismeretanyag közelébe sodorjon minket az élet.
A nyugdíjas korú lakosság arányának növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb igény van érett felnőtt- és idősebb korban az élményszerű ismeretszerzésre. Társadalmi szinten fontos azt is elérni, hogy az idősödésről pozitívan gondolkodjunk, tehát ne valamiféle visszaszámlálás legyen, hanem az idő mind színesebb és aktív eltöltését jelöljük meg célként. Ehhez komoly társadalmi szemléletváltásra van szükség. Sőt, ma már sikeres idősödésről is beszélnek a szakértők, vagyis az aktivitás, a reflexivitás és a kritikai gondolkodási képesség elengedhetetlen az érett felnőttkori tulajdonságokhoz. Az egészség minél hosszabb ideig való megőrzése hozzásegíti az egyént ahhoz, hogy tartalmas életet éljen a felnőttkorban.
Régészeti bemutató az érdeklődő közönség előtt. Fotó: Göcseji Múzeum
Ismeretátadás közérthetően
A társadalom egy részének az igénye a mind szélesebb körű ismeretekre a múzeumi szférában is jelen van. Ma már nem elegendő új és újabb kiállításokat megrendezni és tárt karokkal várni a közönséget. A látogatók élményeket szeretnének kapni, kísérőprogramokat várnak, közérthető szakmai ismeretek birtokába szeretnének jutni. Ezért nagyon fontos kihangsúlyozni, mekkora szerepe van a megfelelő kommunikációnak! Hiszen a szakértelem a közönség szempontjából mit sem ér, ha a kifejezéseket és az összefüggéseket nem értik, ha a tudásanyagot nem a megfelelő módon kapják a közvetítőn keresztül. Éppen ezért a múzeumok és a kulturális intézmények ma már a társadalmi fejlődés motorjaiként is értelmezhetők. A látogatónak – aki otthonosan mozog a művészetek és a tudomány világában – nő az önbizalma, magabiztosabban éli a hétköznapjait. Habár pontos felmérésünk nincs, a látogatókkal való beszélgetés során kiderül, hogy még mindig a közép- és felsőfokú végzettségűek térnek be egy-egy múzeumi rendezvényre, az alacsonyabb iskolázottságúak megközelíthetetlennek érzik a kulturális intézményeket.
Az iskolázottság eleve elrendel?
Habár a zalaegerszegi Göcseji Múzeumnak vannak már próbálkozásai ezen a téren, viszonylag kicsi elmozdulást lehet csak érezni. Sikeres példa az, hogy az egyik városkörnyéki településsel együttműködési megállapodást kötött az intézmény, így szervezetten, csoportosan jöhetnek az ott élők a múzeumi tárlatvezetésekre, a belépőjegyüket pedig a község önkormányzata fizeti. Olyan felnőtt érdeklődők is eljöttek hozzánk, akik bevallásuk szerint diákkorukban merték átlépni utoljára a múzeum küszöbét, akkor is azért, mert a pedagógus kötelezővé tette. Sikertelen próbálkozásként éltük meg, hogy a helyi parkfenntartó vállalat munkatársait – akik jobbára négy-hat osztályt végzett felnőttek –, és akiknek a munkáját egész évben figyelemmel kísérhettük fűnyírás, virágültetés, levélgereblyézés közben, karácsony előtt meghívtuk a múzeumba az új életmódtörténeti kiállítás egyik rövid tárlatvezetésére. Meglepetésként forró teával, mézeskaláccsal és apró ajándékkal szerettük volna őket megvendégelni, de magát a meghívás tényét sem tudták értelmezni, így a múzeumi látogatás érdeklődésük hiányában elmaradt.
A Zoób Kati divattervező Repertoár című kiállításának egyik szubjektív tárlatvezetését Krajczár Béláné ruhaipari mérnök tartotta. Fotó: Göcseji Múzeum
Generációs különbségek
A fiatal felnőttek megszólítása is kihívást jelent, de hisszük azt, hogy a huszonévesek távolmaradása átmeneti. Itt is történtek előrelépések. Főleg azok a rendezvények népszerűek az ifjúság körében, amelyek meglepők és szokatlanok. Néhány éve, mielőtt a múzeum épületét a felújítási munkálatok megkezdésekor átadtuk volna a kivitelezőnek, ezt a generációt az utolsó Múzeumok Éjszakáján különleges programokkal szólítottuk meg. Romkocsmát rendeztünk be, slam poetry-vel szórakoztattuk őket, bátorítottuk őket arra, hogy rajzoljanak, fessenek és üzenjenek a kiállítótermek falaira, parkettájára, vagyis tegyék azt, amit máskor soha nem szabadna! Nagyon népszerű lett a program, soha nem látott mértékben érkeztek erre az éjszakára a huszonéves fiatalok. De ez évi nyári divatkiállításunk, Zoób Kati divattervező tárlata is felkeltette a fiatalok érdeklődését. Náluk különösen fontos bármelyik kiállítást alapul véve, hogy közérthetően, a korosztályukhoz megfelelően szólva adjuk át az ismereteket, ne elriasztva adat- és dátumhalmaz közlésével, sokkal inkább élményszerűen vonjuk be a generációt a történelem vagy a képzőművészet világába.
A Múzeumi kerengő című előadássorozatunk az idei egyik kedvenc. Fotó: Göcseji Múzeum
Nemes célok – sikeres megvalósítások
A múzeumban számos olyan jó példát tudunk felmutatni, amelyekkel sikereket értünk el, amely programokat a közönség keresi és kedveli. Fontos számunkra az, hogy a gyűjteményi bázisunkat közkinccsé tegyük, és ne csak bemutassuk a vendégeknek a műtárgyakat, hanem a hozzájuk kapcsolódó történeteket és ismeretanyagot is átnyújtsuk. Múzeumi kerengő címmel olyan programsorozatot indítottunk, amikor intézményi séta keretén belül a közönségnek bemutattunk alkalmanként öt olyan műtárgyat, amelyeket egy-egy témakör köré csoportosítottunk. Muzeológusaink, akik mindig más térben fogadták a felnőtt hallgatóságot, e rendhagyó séta során mesélték el az adott történeti, régészeti, képzőművészeti vagy néprajzi műtárgy történetét. A program hihetetlenül népszerű volt, hiszen a közönség élvezte, amilyen módon nemcsak a tárgyakat, hanem a múzeumi épület részeit is megismerhették. Másik sikeres tízrészes programsorozatunk a Múzeumi esték volt. Az előadásokat két témakör köré rendeztük: az egyik Göcsej bemutatását szolgálta, a másik, történelmi témájú részben a vitatott magyar történelmi személyiségekről lehetett nagyszerű prezentációkat hallgatni.
Arra a szervezés során nagyon ügyeltünk, hogy az adott téma legjelesebb képviselője tartson előadást. De azt is szem előtt kellett tartani, a vendégeknek mi a fontos kritérium ilyen jellegű rendezvény során: legyen érdekes a téma, egy óránál hosszabb ne legyen az előadás, ismerje a szakkifejezéseket a hallgatóság, de legalábbis magyarázzák el neki annak jelentését, a technikai feltételek pedig megfeleljenek, hogy az előadó mindenki számára jól hallható legyen.
A felnőttek különösen kedvelik a régészeti bemutatókat is. Számos esetben tartanak régész kollégáink nyílt napot azon az aktuális ásatási helyszínen, ahol éppen kutatják a múlt emlékeit. Ezeken a programokon sokkal kézzelfoghatóbbá válik a történelem, s nem egy alkalommal az ilyen típusú rendezvényen nyerünk meg olyan felnőttet, aki később fémkereső vagy hétvégi önkéntes munkatársként segíti a régészek munkáját.
Minden esztendőben egyszer muzeológusaink Pillanatképek címmel szimpóziumot tartanak felnőtt közönségünknek, hogy egy kis betekintést nyújtsanak a múzeum legfrissebb eredményibe, és csak egyszerűen bemutassák, a színfalak mögött mivel foglalkoznak a történészek, régészek, művészettörténészek, restaurátorok és néprajzos kollégák. Az egyenként tíz perces prezentációk töményen, mégis szemléletesen mutatják be azt a sokrétű feladatot, amit egy múzeumban tevékenykedő szakember végez. A teltházas előadásokat sok esetben zenei betétek, film- és fotóvetítések, műtárgybemutatók színesítik. Azt is lehet mondani, hogy ez az éves bemutatkozásunk egy olyan társadalmi küldetés, amivel közelebb tudjuk hozni a közönséget a tudomány és a művészetek világához.
Legutóbbi időszaki kiállításunkhoz, Zoób Kati divattervező Repertoár című tárlatához is olyan kísérőprogramot kapcsoltunk, ami további ismeretanyagot adott át a felnőtt közönségnek. A vizuális élményen túl, amit a 85 varázslatos öltözék nyújtott, tízrészes sorozatot indítottunk, egy kicsit szakítva a klasszikus múzeumi szokással. Minden héten más szakmabeli ismert zalaegerszegi volt a vendégünk, aki szubjektív tárlatvezetésen mesélt a saját hivatásáról, a divathoz fűződő viszonyáról, a szépség és a minőség tetten éréséről a gyűjteményben. Izgalmas volt hallgatni, hogy ugyanarról a kiállításról mennyire más szempont szerint mesélt az ékszerész, a könnyűipari mérnök, a pszichológus, a költő és a dalszövegíró, a kórház- és a könyvtárigazgató, a kulturális újságíró és a dekoratőr. Élvezettel hallgatták a látogatók a színes és formagazdag öltözékek között a különböző textilek és varrási technikák készítésének fortélyait, Lesznai Anna versének részletét, Coco Chanel örökérvényű mondatait, a legdíszesebb ruha pszichológiai értelmezését, a legtüzesebb kolorit színtani elemzését, de örömmel hallgatták a teremről teremre felcsendült dallamok hangját és ritmusát az izgalmas történetek hallgatása közben.
Az országos kulturális rendezvényt, a Múzeumok Éjszakáját a szórakoztató zenei programok mellett igényes, élményszerű szakmai programokkal is fűszerezzük. A várostörténeti kiállítás tárlatvezetése közben korhű ruhában a 19. századból belép a kiállítótérbe Egerszegi Boriska és beszélgetést kezdeményez a közönséggel, a festőművész párizsi otthonának enteriőrje közelében francia sanzon csendül fel, a történeti előadás közben a terembe váratlanul belép egy hírlapárus, aki hangos rikkancs módjára a korabeli újságból szemezget. De azokhoz a rohanó felnőttekhez is szólunk, akiknek tényleg csak percei vannak a kultúrára. A hónap műtárgya sorozatunkkal azokat szólítjuk meg, akik ügyes-bajos dolgaik intézése közben betérnek a városháza aulájába, és rápillantanak a kiválasztott múzeumi tárgyra. A rövid, néhány mondatos ismeretanyagot egy QR-kód is kiegészíti, aki mégis többet szeretne megtudni az adott műkincsről. A városházi üvegvitrinben kiállított különlegesség mindig igazodik az adott hónap ünnepéhez vagy aktualitásához.
De volt alkalom, amikor nem személyesen szóltunk a közönséghez. Már két alkalommal karácsony előtt a legkedveltebb közösségi oldalon személyes hangvételű adventi kalendáriummal jelentkezett a múzeumi közösség. Minden nap kinyitottunk egy képzeletbeli ablakot, ahol munkatársaink egy-egy kedvelt műtárgyat mutattak be az olvasóknak. A családi történeteken túl megosztottunk néhány érdekességet is az adott múzeumi tárgyról, az írást pedig látványos fotó egészítette ki. Óriási népszerűségnek örvendett a sorozat, napi többezer látogatói számmal büszkélkedhettünk.
A hónap műtárgya húsvét idején egy látványos türelemüveg volt. Fotó: Göcseji Múzeum
Összegzés
A Göcseji Múzeum rendezvényeinek példáján jól látszik, hogy óriási lehetősége van egy múzeumnak megszólítani a felnőtt közönséget, amivel vétek lenne nem élni. Igaz, a tudásátadást, a tudomány és a művészetek népszerűsítését már gyerekkorban el kell kezdeni, amire következetesen és tudatosan építkezve művészetet, valamint tudományt szerető és értő generációkat lehet felnevelni. De hisszük azt, hogy az érett- és időskorban is van értelme új közösséghez tartozni, új élményeket és ismeretanyagot befogadni, esetleg a régen elsajátított tudást feleleveníteni, ehhez pedig egy múzeum tökéletes háttérországot ad.
A decemberi Adventi kalendárium egyik ablakából Farkas Judit kolléganőnk mosolygott a múzeumbarát közönségre. Fotó: Göcseji Múzeum
ABSTRACT
KNOWLEDGE TRANSFER FOR ADULTS
IN THE PRACTICES OF THE GÖCSEJI MUSEUM
Nowadays, the concept of lifelong learning appears on a regular basis in everyday life. Previously it was believed that the knowledge acquisition period in the life of an individual ended after the graduation from school, the acquisition of a diploma or the learning of a profession. However, we continue to acquire knowledge on a daily basis, even if we are unaware of the fact. With the rising demographic wave and proper health maintenance practices, life expectancy had significantly increased in the retirement years. As a result, there is an increasing demand for experience-based learning among adults and the elderly. The societal desire for broader knowledge is also present in the circle of museums. This study presents the good practices used in the Göcseji Museum and showcases how museologists and event organizers address both younger and older adult audiences.
A cikk a Pulszky Társaság és az EPALE Magyarország projekt koordinátora, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal együttműködése révén született 2023. szeptemberében.
A szerző a Göcseji Múzeum kommunikációs munkatársa.
Borítóképen:
Az elődeink élete életmódtörténeti tárlaton vezetés közben váratlanul betoppan a kiállítás egyik főszereplője, Egerszegi Boriska. Fotó: Göcseji Múzeum
