Valahogy úgy alakult, hogy az elmúlt időszakban sorra olyan programokkal álltunk a közönség elé, amelyek inkább a nők figyelmét keltették fel. Persze tudjuk, sőt, kimutatások támasztják alá, hogy a nők nagy szervezők és a családi programokat is javarészt ők állítják össze. Jobbára a nők azok, akik megtervezik az utazást, akik megvásárolják a jegyeket egy koncertre vagy egy kiállításra, és ha életük párja nem kíván velük tartani, akkor bizony egy barátnő mindig ugrásra kész és bármikor szívesen megy el egy kulturális rendezvényre. De ez nem mindig volt így.
A közelmúltig a történetírásainkban a nők általában mint mellékszereplők jelentek meg, akik a férfiak számára a nyugodt hátteret és a békés otthont biztosították, valamint megszülték és felnevelték a család büszkeségeit, a következő generáció tagjait. Az újabb kutatások viszont azt bizonyították, hogy a hölgyek között is voltak olyanok, akik alakították, befolyásolták a családon túli környezetük életét, saját jogon szereztek hírnevet maguknak, közülük mégis kevesek nevét őrizte meg az emlékezet.
A Nevezetes zalaegerszegiek című kiadvány szerkesztése közben már komoly figyelmet fordítottak a Göcseji Múzeum munkatársai a helyi történelem női szereplőire is. Talán ez adta a végső elhatározást, hogy egy időszaki kiállításon jó lenne megismertetni a közönséggel azokat a zalai nőket, akik mertek a szívükre hallgatni, akikben volt kellő bátorság és elszántság ahhoz, hogy a korabeli társadalmi elvárásokkal szembe menjenek. Ők voltak azok, akik szerepvállalásukkal, hivatásukkal hozzájárultak a helyi közösség életének jobbá tételéhez is. A Nőnek lenni akkor… című kiállítás kilenc nő sorsát mutatja be, közülük azonban csak egy, gróf Festetics Mária szerzett magának országos hírnevet, a többiek helyi vonatkozásúak, de méltók a közösség emlékezetére.
Ki az a néhány különleges nő, akiket hamarosan megismerhet a közönség? Gróf Festetics Mária Erzsébet királyné egykori udvarhölgye, Háry Emma költőnő, Dr. Kovács Malvin, a város első gimnáziumi leánytanulója, későbbi első orvosnője, Turcsányi Sipos Kató zöldkeresztes védőnő, Grész Irma, a polgári leányiskola művészetimádó igazgatónője, Farkasovszky Terike, a fáradhatatlan és az egész megyében ismert tánctanárnő, Fráter Blanka óvónő és Saly Viktorné, aki férje halála után három lányával együtt vezette fényképész vállalkozásukat.
A tárlaton a bemutatott hölgyek életnagyságban is megjelennek, láthatunk majd csinos enteriőröket, megismerhetjük a főszereplőktől hátra maradt tárgyi emlékeket, és a modern technika segítségével maguk mesélik el az életük történetét. A látványelemeket nagyméretű printek és térbeli installációk gazdagítják. Bónuszként a kiállításban megemlékezünk egy férfiról is, a zalaegerszegi születésű Wlassics Gyula kultuszminiszterről, aki megnyitotta a nők előtt a tanulás lehetőségét az egyetemek bölcsészeti, gyógyszerészeti és orvosi karain.
A Nőnek lenni akkor… című tárlat 2024. január 17-én nyílik a zalaegerszegi Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében.
