,,Eddig is tudtuk, hogy van a városban múzeum, de most folyamatosan hallani is róla” - Interjú Ando György békéscsabai múzeumigazgatóval

MúzeumTrip 24.

Berényi Marianna
2021-03-02 19:19

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2020-ban Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Szolnok, a Postamúzeum, Makó és Zenta fogadott bennünket. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fogadott bennünket. Ma még Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban időzünk. A múzeum története után az intézmény tudományos kutatómunkájára, majd az online tevékenységére koncentráltunk. A néprajzi,  a képzőművészeti, a történeti, a természettudományi, a régészeti gyűjtemény áttekintését követően az intézmény igazgatójával, Ando György néprajzkutatóval beszélgetünk.

 

Hogyan érintette a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot a járvány?

 

Mint minden kulturális intézmény, mi is megéreztük a pandémia hatását. Az évek során a múzeumban kiépítettünk egy Munkácsy-brandet, amely alapján valóban színvonalas kiállításokat és rendezvényeket valósítottunk meg, nívós kiadványokat adtunk ki és tudományos kutatások eredményeit tártuk a közönség elé, mindezt egy új hangnemben: érthetően. Ennek pozitív hozadéka, hogy a múzeum eddig sohasem tapasztalt népszerűségnek örvend. Azután jött a járvány… 2020-ban talán a világ két legrövidebb ideig nyitva tartó tárlatát mi rendeztük meg a koronavírus-járvány miatt. 2020. március 12-én nyílt meg az Egyszer volt, sosem volt – Békéscsabai épületek című kiállítás, amely az előzetes visszajelzések szerint is nagyon sokakat érdekelt. Ez a tárlat Békéscsaba városa számára tervezett, de meg nem valósult, vagy létrejött, de azóta átépített, esetleg elpusztult épületeket mutatott be korabeli fényképekkel és tervrajzokkal. Március 16-án azonban a kormány kihirdette az újabb rendkívüli és a csoportosulásokat korlátozó intézkedéseket. Hasonlóan jártunk a második hullám elindulásakor is. November 5-én nyitottuk meg az Elmúlás néprajza című tárlatot, majd néhány napra rá ezt is be kellett zárnunk.

A bezárásnak azonban nálunk pozitív hozadéka is volt. Az új, 1000 m² alapterületű állandó kiállítások, a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala, valamint az Utazás TÉRben és IDŐben – Békéscsaba az évezredek idővonalán című tárlatok kivitelezési munkálatai ugyanis éppen ebben az időszakban folytak. A múzeum szinte teljes területét érintő nagyformátumú előkészítési munkálatok miatt intézményünknek egyébként sem lett volna lehetősége arra, hogy látogatókat fogadjon.

 

„Andy Warhol – Ezüst úton a bölcsőtől a …-ig” kiállítás, enteriőrfotó 

 

Miként változott a látogatószám a 2019-es évhez képest 2020-ban?

 

2013 óta vagyok a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója. Ez idő alatt sikerült 40–45 ezerre felvinni, mondhatnám feltornászni a látogatószámot, és ami ugyanennyire fontos, sikerült ezt a számot stabilan meg is tartani. Büszkeség és egyben bizonyos mérőszám az is, hogy 2013-ban a látogatószám egy főre levetítve 120 forint bevételt hozott, 2019-ben azonban már 320 forintnál tartottunk. Ezt az emelkedést színvonalas és az érdeklődést valóban kiváltani képes kiállításainknak, rendezvényeinknek köszönhetjük. Olyan tárlatokat mutattunk be közönségünknek, amelyek nagy tetszést arattak, hogy csak egyet említsek, mint például Andy Warhol világhírű életműve. Örömmel kifizetik a belépőt az emberek, mert tudták, hogy itt mindig minőséget kapnak. Ebből is látható, hogy a kultúra érték, aminek ára van, amelyet, ha kellőképpen színvonalas, készek az emberek megfizetni.

Szeptember 29., Mihály napja az intézményünk számára kiemelt fontosságú, ekkor ünnepeljük a névadó Mester nevenapját. A 2020-as esztendőben ez a nap különleges alkalom volt a múzeumban, ugyanis ekkor nyithattuk meg az európai viszonylatban is különlegesnek számító Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala című kiállítást, amelyet óriási érdeklődés előzött meg és kísért. Két hónap nyitva tartás után ismét be kellett zárnunk. E két hónap alatt azonban annyian nézték meg a formabontó és érdekes tárlatot, hogy éves viszonylatban elértük a 20 ezres látogatószámot. Persze, ez lényegében fele vagy még kevesebb a korábbinál, de szinte végig a vírus nyomása alatt működtünk.

 

Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala 

 

Hogyan élték ezt meg a kollégák?

 

Rengeteget dolgozott mindenki a maga szakterületén, így természetesen mindannyian csalódottak voltunk a bezárások miatt. De megértettük, hogy mit tehetünk, mit kell tennünk egy ilyen nehéz időszakban. A két éve átépített, felújított múzeum évszázados fennállásának csúcsprojektjére készül az új állandó kiállítások megrendezésével. A szakmai előkészítés szakaszában járó nagyvállalkozás minden tudományágat és múzeumi gyűjteményt érint; a Munkácsy Mihály Múzeum teljes muzeológus csapata, minden néprajzkutatójának, történészének, régészének, természettudósának és művészettörténészének összefogásával valósul meg.

 

Október 23-a alkalmából Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) Békés Megyei Szervezete javaslatára a Honvédelemért Kitüntető Cím III. fokozatát adományozta Önnek a Magyarország honvédelme érdekében huzamos időn át végzett eredményes tevékenységéért, valamint a Magyar Honvédség feladatai megvalósítása, támogatása érdekében végzett áldozatos szerepvállalása elismeréseként. Mit jelent ez a gyakorlatban?

 

Békéscsabán, a Szabadság téren áll egy obeliszk, amit a 101-es Császári és Királyi Gyalogezred tiszteletére emeltek 1923-ban. Az ezred katonái, helybeliek, Békés megyeiek voltak, az alakulat Békéscsaba háziezredének számított. A városban volt a parancsnokság is. Tagjai az első világháborúban szeretteiktől messze harcoltak, Szerbiában, Galíciában, Olaszországban és Oroszországban. Így Csabán minden családnak van emléke Isonzóról, Doberdóról és a többi csatáról, az én nagyapám is ott harcolt. Akinek nem jött haza vagy sebesülést szenvedett a férje, fia, annak nagyon keserűek az emlékek. Kötelességünknek érezzük, hogy a frontokon harcoló katonák előtt mi is tisztelegjünk – a magunk módján. Lássák az unokák, déd- és ükunokák, hogy hol, milyen körülmények között, milyen fegyverekkel harcoltak szeretteik, milyen tárgyak, dokumentumok maradtak fenn utánuk és főként, hogy tulajdonképpen miért is harcoltak. Az emlékeket kiállítás, online bemutató és más formákban múzeumunk folyamatosan közzéteszi. A Magyar Tartalékosok Szövetsége Békés Megyei Szervezetével ebben is szorosan együttműködünk. Közösen több mindent bemutathatunk, felidézhetjük az emlékeket. Amikor nekik van szükségük valamire, a múzeum áll rendelkezésre, amikor nekünk, akkor ők segítenek. Ha például honvédelmi versenyt, megmérettetést rendeznek a diákoknak, a múzeumunk is aktívan közreműködik. Tartalékos munkatársunk is van, ő a hadisírok felkutatásában, gondozásában vállal szerepet. Büszke vagyok arra, hogy a Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség szervezésében a tartalékos szövetség tagjaival jómagam is részt vehettem azon a zarándokúton, amelynek keretében végigjártuk azt az útvonalat, ahol a 101-esek harcoltak. Minden emlékhelynél fejet hajtottunk, koszorúval emlékeztünk a hős elődökre.

 

Mióta vezeti Ön az intézményt? Mikor kapcsolódott be a múzeum munkájába?

 

2013 óta vezetem a Munkácsy Mihály Múzeumot, ugyanakkor már 2000-től megyei múzeumigazgató-helyettesként dolgoztam. Pozsonyban szereztem diplomát a Comenius Egyetemen, és 1989-ben kerültem vissza Békéscsabára. Az egyetem biztos alapot, erős hátteret adott későbbi munkámhoz. Nemzetközileg ismert és elismert tanáraim voltak, folklórtól az etnográfiáig, muzeológiától a történelemig, régészetig. Említhetem Emília Horváthovát, Ján Micháleket, Ján Botíkot és Matús Kucserát, utóbbi később Szlovákia oktatási minisztere volt. Az indexemet kincsként, aláírás-gyűjteményként őrzöm… A rendszerváltás idején kerültem a múzeumba. Szerencsés módon tanítómestereim itt is országosan elismert néprajzkutatók voltak; máig hálás vagyok Krupa Andrásnak, Tábori Györgynek és Nagy Gyulának. 

 

2018-ban hosszabbították meg az igazgatói kinevezését újabb 5 évre. Pályázatában a legfontosabb céljának a Munkácsy Mihály Múzeum tudományos tevékenységének erősítését; látogatóbarát kiállítások szervezését; kiemelkedő városi, megyei rendezvények lebonyolítását; a múzeumpedagógiai kiadványok és tudományos munkák megjelentetésének folytatását; a raktárakban őrzött, helyi jelentőségű régészeti tárgyi anyag állandó kiállításon való bemutatását; valamint a műtárgyvédelem biztonságtechnikai követelményeinek javítását nevezte meg. Alapvetően minden területen változást, fejlődést ígért. Mennyire érzi eredményesnek a kitűzött pályázati célok megvalósítását?

 

Már igazgatóságom idején, évekkel ezelőtt a fogorvosnál ültem a székben, aki egyszer csak azt mondta: ,,Eddig is tudtuk, hogy van a városban múzeum, de most folyamatosan hallani is róla, mégpedig jókat”. Gondolhatja, hogy milyen büszke lettem magamra és a kollégáimra. A múzeum szemléletét megváltoztattuk, olyan teret hoztunk létre, ahova érdeklődéssel, izgalommal, kíváncsisággal teli várakozással lépnek be az emberek és elégedetten távoznak. Elindítottuk az „Ami csabai…” című kiállítás- és kiadványsorozatunkat. Ennek keretében olyan híres, Békéscsabáról elszármazott emberek, művészek, munkáiból rendeztünk kiállításokat, akiket jobban ismernek a nagyvilágban, mint Békéscsabán.

Említhetem az európai geometrikus művészet nagy négyesét, Mengyán Andrást, Bohus Zoltánt, Fajó Jánost és Lukoviczky Endrét, de Pátkai Ervin szobrászművészt is, aki Párizs modern városrésze kialakításának a kormánybiztosa volt. E fejedelmi névsorhoz tartozik a 2020-as kiállítási évünk egyik kuriózuma, a Londonban élő fiatal fotóművész, Martin Wanda, a Canon rendkívül sikeres európai márkanagykövete is. 2013 óta a csabai és a Békés megyei identitástudatra építünk, aminek a hozadéka, hogy sikk lett a Munkácsy Mihály Múzeumba járni!

 

 

A múzeum éves nagykiadványa 2013-tól már nem a Múzeumi Közleményei xy címet viseli, melyben a különböző szakágak tanulmányokban számolnak be kutatási eredményeikről, munkájukról. Megváltoztattuk, mindenestől felforgattuk mind a tartalom, mind pedig a forma tekintetében az évkönyveinket. Ugyanis minden évben egy monografikus, a nagyközönségnek, a közönséghez szóló, grafikailag is kimunkált, míves, tetszetős kötetet jelentetünk meg. Az első néprajzi tematikájú volt. Az egykori evangélikus lelkész, néprajzkutató, Dedinszky Gyula anekdotáiból összeállított Vidám Csaba (Mazán László illusztrációival) című kötet óriási siker volt. A következő esztendőben látott napvilágot a Munkácsy capriccio. A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye című könyv. Hiába keressük bármelyiket is a múzeumi bolt polcain, minden példány elfogyott. 

 

 

Az eddigi legnagyobb, valóban átütő sikert azonban a 2017-ben, Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulójára megjelentett kiadvány aratta. Ezt a könyvet a Tranoscius, az evangélikus szlovákok bőrkötéses, rézveretes egyházi énekeskönyvének mintájára készítettük. A Csabensis első kiadását ezer példányban, a bemutatótól számítva négy nap alatt elkapkodták. A második kiadás 2000 példánya három hónap alatt fogyott el. Ezt csinálja utánunk bármelyik európai múzeum!

 

 

Igen népszerű a 2019-ben kiadott, Békéscsaba épületeit feldolgozó Csabai házak almanachja vagy Medgyesi Pál Honfoglalók a békési tájakon című kötete is. Tavaly a nagy Munkácsy-kiállításunk formabontó, rendhagyó katalógusát jelentettük meg számtalan technikai újdonság felhasználásával. A QR-kódok okostelefonnal való letöltése nyomán maga a festőfejedelem invitál be a tárlatra; visszaemlékezései, önéletírásának részletei és egyéb érdekes történetek hallhatók, láthatók a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadásában, akik húsz rövidfilmmel kalauzolnak bennünket végig az izgalmas fordulatokban bővelkedő Munkácsy-életúton és -kiállításon.

A munkatársakkal azt a célt tűztük ki, hogy a múzeumunk, ahogyan száz esztendővel ezelőtt, ismét Kultúrpalotaként működjön, és a most épülő Munkácsy negyed koronaékszere legyen. Igazgatóként úgy gondolom, ezt csupán a kollektíva összefogásával és a fenntartó város támogatásával együttesen lehet megvalósítani. 

 

A Munkácsy Múzeumhoz folyamatosan újabbnál újabb beruházások kapcsolódnak. Hogyan sikerül forrást találni a fejlesztésekhez?

 

A kérdésére egy idézettel és egy közmondással tudok válaszolni, amit máskor is mondani szoktam: „Merjünk nagyot álmodni!” és „Szégyenlős koldusnak üres a tarisznyája!”. Intézményünk tulajdonképpen folyamatosan pályázatokat készít és nyújt be, aminek köszönhetően 2016-tól a Munkácsy Mihály Múzeum megújulásának igen látványos szakasza kezdődött el. Egy új világ formálódik körülöttünk…

2016–2017-ben a Területi Operatív Programon 300 millió forintot nyertünk „Turisztikai fejlesztés a múzeumban” címmel. A két, 1914-ben, illetve 1970-ben készült épületet 2018 októberére összekötöttük, aminek eredményeképpen egy 200 négyzetméteres közösségi tér jött létre, ahol kiállításokat, rendezvényeket, konferenciákat tarthatunk. A következő évben egy EFOP pályázaton gyermekfoglalkoztató termek kialakítására nyertünk 30 milliót, amelyek tulajdonképpen a Munkácsy Mihály Múzeum tévéstúdióját és előadótermét is adják. Az új állandó Munkácsy-kiállítás megvalósítására az EMMI Kubinyi-programjának támogatásával 40 millió forintot fordíthattunk. A Békéscsaba az évezredek idővonalán című nagy volumenű tárlatra a Modern Városok Program 400 millió forintot biztosított. A kiállítás minden tudományágat és múzeumi gyűjteményt érintően mutatja be Békéscsaba történetét, úgy, hogy kitekintést nyújt a nagyvilágba, minden Békéscsabán zajlott eseményt történelmi kontextusba ágyazva. A kiállítás megvalósítása ezekben a napokban a finisben jár, reményeink szerint 2021 nyarán átadhatjuk közönségünknek. Emellett zajlik a műemléki épület tetőrekonstrukciója is, mely a fenntartó, Békéscsaba Megyei Jogú Város és a múzeum saját erejéből valósul meg.

 

Mengyán András képzőművész Fényutazás című kiállításához kapcsolódó film vetítése a múzeum épületére 

 

Milyen az intézmény kapcsolata a helyi közösségekkel?

 

A kulturális intézményekkel, az iskolákkal és a civil szervezetekkel sikerült szoros kapcsolatot kialakítanunk. Most épül a Munkácsy negyed, amely a Munkácsy Mihály Múzeum mellett a Csabagyöngye Kulturális Központot, a Békés Megyei Könyvtárat, a Steiner–Omaszta-kúriában helyet kapó Munkácsy Mihály Emlékházat, a Békéscsabai Jókai Színházat és az Urszinyi–Beliczey-kúriába most költöző Békéscsabai Napsugár Bábszínházat foglalja magában. Békéscsaba szerencsés abból a szempontból, hogy e kulturális intézmények egymáshoz közel, a belvárosban kaptak helyet, evidens módon adva méltó tartalmat és reprezentatív helyszínt egy majdani kulturális negyed kialakítására. A Munkácsy Mihály Múzeum e negyed fókuszpontjában található.

 

Az 1970-es, 80-as években a néprajztudomány fontos eseménye volt a Békéscsabai Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia. Milyen hatással volt ez az intézmény tudományos életére? Van-e folytatása? Van-e hasonló tudományos szerepvállalása jelenleg a múzeumnak?

 

Amikor a múzeumba kerültem, belecsöppentem a négyévente Békéscsabán megvalósuló konferenciák szervezésébe. Kezdetben szinkrontolmácsként, segédszervezőként majd szervezőként, később titkárként és kiadványszerkesztőként segítettem a konferenciák létrejöttét. Óriási hozadéka volt a rendezvénynek az, hogy olyan nemzetközi kapcsolatokra tudtunk szert tenni, Szerbiától Csehországig, Szlovákiától Romániáig, amelyek máig léteznek, közös szakmai programok formájában ma is működnek. A későbbi múzeumi programjaink, nemzetközi és országos rendezvények lebonyolításhoz, megszervezéséhez is igen jó iskolát jelentett egy ennyire komoly nemzetközi vállalkozás. A 2000-es évek elején a megyei múzeumigazgatók országos találkozójának, 2018-ban az országos néprajzi továbbképzésnek és konferenciának adott otthont múzeumunk, majd 2019-ben a Magyar Múzeumi Történész Társulat is a Munkácsy Mihály Múzeumot választotta országos konferenciájának helyszínéül. Népszerűek az évente más és más tematikával rendezett határmenti konferenciáink is, amelyekre számos kutató, valamint politikus érkezik a szomszédos országokból, és tart előadásokat történelemtől a művészettörténetig, néprajztól a régészetig, a legváltozatosabb kérdésfelvetésekkel és újszerű megközelítésekkel.

 

Országos néprajzos muzeológus továbbképzés a békéscsabai múzeumban 

 

Hogy látja, pályafutása során miként változott a múzeumok szerepe, a muzeológusok munkája, megbecsülése? Milyen irányba tolódtak el a hangsúlyok?

 

A muzeológusokat ma már nem úgy kell elképzelni, hogy ülnek egyedül egy szobácskában, és csak a maguk témáját kutatják éjjel-nappal. Néha kinéznek az üres kiállításba és leporolják a képeket, „múmiákat”.

Megítélésem szerint a múzeum feladata, hogy az adott régió kulturális-tudományos fellegvára legyen. A múzeumban dolgozó szakemberek legyenek a kutatási területük leginkább avatott szakértői, őket hívják adott problémák megoldására, őket keressék egy-egy kérdés megválaszolására. Egy múzeum nemcsak bemutatni akarjon, hanem ismereteket is adjon át. Minden kiállításnak, kiadványnak legyen meg a mondanivalója, üzenete, amely illeszkedik az intézmény küldetéséhez, stratégiájához. A Munkácsy Mihály Múzeum a helyi identitástudat erősítését tűzte ki célul, ezt a célt szolgálja az „Ami csabai…” és a „Munkácsy blue chip” sorozat is.

 

Mennyiben más például kiállítást rendezni? Hogyan változnak például a kurátori célok?

 

Több évre visszamenőleg áttekintve a múzeum kiállításait, szembeötlő, hogy régebben főként saját anyagra támaszkodva valósítottunk meg tárlatokat. Jó háttér volt ehhez a megyei múzeumi hálózat, könnyen lehetett kölcsönözni a megyénkben lévő intézményektől, magángyűjtőktől, kulturális intézményekből. A kiállítás célja régebben az volt, hogy mutassunk be egy történelmi eseményt, egy képzőművész munkásságát, egy néprajzi tárgyegyüttest vagy szokást. A mai kiállításoknak ennél bővebbeknek kell lenniük, nagyobb merítésből kell táplálkozniuk. A Munkácsy Mihály Múzeum minden kurátorának az a feladata, hogy a kiállítás keretein belül fogalmazza meg, miért fontos a tárlat, amennyiben van helyi kötődése, az miben áll. Ami a lényeg, hogy mit akarunk mondani, miképpen szeretnénk kommunikálni egy-egy témafelvetéssel.

 

„Ami monumentális akaratot fejez ki” – Pátkai Ervin szobrászművész kiállítása, enteriőrfotó 

 

Van-e szakmai utánpótlás? Hogyan tudják a munkatársakat az intézményben tartani?

 

A legtöbb szakterületre tehetséges, a kihívásokat szerető és azoknak megfelelni akaró munkatársak jelentkeznek. Természetesen a tapasztaltabb kollégák segítenek nekik mindenben. Segítik a fiatalokat, egyben kinevelik a következő muzeológus generációt, amelyre felelősséggel és jó szívvel rábízhatják gyűjteményüket. Akadnak ugyanakkor olyan területek is, melyekre nehéz szakembert találnunk. Ilyen például a restaurátor; úgy tűnik, a fiatalabb generáció még nem fedezte fel igazán ennek a munkának a szépségeit, a régi szakemberek közül pedig már sokan nyugdíjba vonultak.

Munkatársainkat azzal tudjuk itt tartani, ha megbecsüljük őket, lehetőséget kapnak ötleteik megvalósítására A túlnyomó többség elkötelezett, szereti azt a munkát, amit a múzeumban végez, ragaszkodik Békéscsabához, a környezetéhez, az intézményhez és a csapathoz is. Természetesen lehetnek olyan élethelyzetek és új lehetőségek, amikor kollégánk úgy érzi, váltani kell.

 

Ando György 

 

Ha újra kinyit a múzeum, mivel fogadják majd a látogatókat?

 

Minden széppel, minden jóval… Komolyra fordítva a szót, bárcsak ott tartanánk már, mert ez azt is jelentené, hogy a járványt megfékeztük, a vírust legyőztük. Az Munkácsy állandó kiállításunk iránt Békéscsabán és a megyén kívülről is sokan érdeklődtek, az ország minden részéről, sőt a határainkon túlról is eljöttek. Több szakember világszínvonalúnak tartja a tárlatot, ahol olyan Munkácsy-festmények is láthatók a leghíresebbek mellett, amelyeket eddig még sehol nem mutattak be. Az utazás TÉRben és IDŐben – Békéscsaba az évezredek idővonalán című állandó kiállítás több éves előkészítő munkálatai után most a műtárgyakkal való berendezés örömteli fázisa következik. Úgy tűnik, ez a tárlat is rengeteg újdonsággal, érdekességgel és formabontó, meglepő megoldások sorával szolgál majd.

A kívül-belül megújuló Munkácsy Mihály Múzeum főlépcsőjén a közeljövőben – a fenntartónk jóvoltából – maga a festőfejedelem, Munkácsy Mihály életnagyságú bronz szobra fogadja a látogatókat.

MúzeumTrip, múzeumtörténet
2021-02-17 20:00
MúzeumTrip, helytörténet, történelem
2021-03-01 20:15
MúzeumTrip, gyűjtemény, régészet
2021-03-02 08:00