MúzeumTrip 24. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti gyűjteménye

Gyűjteménytörténet

Gyarmati Gabriella
2021-02-27 20:00

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2020-ban Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Szolnok, a Postamúzeum, Makó és Zenta fogadott bennünket. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fogadott bennünket. Most Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban időzünk a hónap végéig. A múzeum története után az intézmény tudományos kutatómunkájára, majd az online tevékenységére koncentráltunk. Most a néprajzi gyűjteményt követően a képzőművészetit vehetjük szemügyre. 

 

Munkácsy Mihály életművének Békéscsabán őrzött egysége a Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményének koronaékszere. A múzeum saját anyagát műtárgykölcsönzésekkel kiegészítve a kiállításban immár 19 festményt láthat a közönség. A folyamatosan gyarapodó, pillanatnyilag 579 tételt számláló, egyedülálló relikviaanyag – több mint száz esztendeje – a festő személyét övező kultusz ápolására predesztinálja Békéscsaba városát és a Munkácsy Mihály Múzeumot.

 

Nagy várakozás előzte meg – a közönség és a múzeumi szakma részéről egyaránt – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum névadó mesterének 2020-ban nyitott új állandó kiállítását. A Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala című tárlat számtalan technikai újdonságot vonultat fel, formabontó megjelenése kelet-európai viszonylatban is egyedülálló, amelyet hasonló hangulatú katalógus kísér.

 

Enteriőrfotó a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala című kiállításból

 

 

Olyan kuriózumokkal találkozhat a látogató, mint az Apponyiak gazdatisztje, Vidovszky János leszármazottai által felajánlott Vidovszky családi arcképcsarnok, a Munkácsy nászútján Csabán festett tanulmány a Falu hőse című képhez, a Krisztus Pilátus előtt című kolosszálkép redukciója és a gróf Andrássy Gyula miniszterelnök mauzóleumába rendelt, 15 négyzetmétert kitevő Siratóasszonyok a keresztfánál című alkotás. A kiállításban szerepel a festő egyik legutolsó munkája, a Munkácsyné által Békéscsabára juttatott Töviskoronás Krisztus is. Az unikális relikviagyűjteményből válogatva az érdeklődők a gyermek Miska által készített asztalosmunkákat, Munkácsy Mihály palettáját, ecseteit, ezüst fedelű kölnisüvegeit, a Francia Becsületrend gombjait, kesztyűujj-tágítóját, ezüst babérkoszorúját és a festőfejedelem hajereklyéjét is láthatják.

 

Enteriőrfotó a Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala című kiállításból 

 

Más megyei hatókörű városi múzeumhoz hasonlóan a Munkácsy Mihály Múzeum Képzőművészeti gyűjteményének gyarapítása során elsősorban arra törekszünk, hogy a helyi, a Békéscsabához kötődő művészek munkáiból minél több fontos alkotás kerüljön be a nyilvántartásunkba. A legszerencsésebb, ha a kiemelkedően kvalitásos alkotók pályájának alakulását folyamatában is dokumentálhatjuk. A gyűjtemény azonban sok olyan művész alkotásával is büszkélkedhet, akik nem kötődtek a városhoz. A festészeti, képgrafikai és szobrászati anyaghoz társul a négy évtized termését felölelő alkalmazott grafikai gyűjteményünk.

 

Perlrott Csaba Vilmos: Csendélet asztali órával (1916 körül) 

 

A régi mesterek közül olyan művészektől őrzünk alkotásokat, mint például Domenico Brandi, Haan Antal, Orlai Petrics Soma, Barabás Miklós és László Fülöp. Az új törekvések képviselői közül meg kell említenünk Perlrott Csaba Vilmost, Gulácsy Lajost, Fényes Adolfot, Glatz Oszkárt, Jankay Tibort, valamint a Kolozsváry és Tevan művészcsaládok munkásságát. A XX. század második felének jelesei közül többek között Kondor Béla, Kohán György, Schéner Mihály, Vágréti János, Trombitás Tamás, Bereznai Péter és Gubis Mihály alkotásaival büszkélkedhetünk. Az utóbbi évtizedben sikerül egy száznál is több darabot számláló, jelentékeny kollekciót kialakítanunk az európai geometrikus művészet nagymestereinek négyese, Bohus Zoltán, Fajó János, Lukoviczky Endre és Mengyán András műveiből.

 

A szerző művészettörténész