A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2020-ban Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Szolnok, a Postamúzeum, Makó és Zenta fogadott bennünket. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fogadott bennünket. Most Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban időzünk a hónap végéig. A múzeum története után az intézmény tudományos kutatómunkájára, majd az online tevékenységére koncentráltunk. Most a néprajzi, a képzőművészeti, a történeti, a természettudományi gyűjtemény után a régészetit vehetjük szemügyre.
A kollekció Békés megye területén feltárt régészeti tárgyakat őriz a neolitikumtól a török világ végéig. A Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteménye több mint 250 ezer darab beleltározott tárgyat tartalmaz. Ez a szám a nagyberuházásoknak (pl. M44-es projekt) köszönhetően robbanásszerűen növekszik.
Bronzkori korong-fejű tűk
A régészeti gyűjtemény alapjának létrehozását Haan Lajos evangélikus lelkésznek köszönhetjük. Haan Lajos neves helytörténetíró, aki elsőként foglalta össze Békés megye történetét. Az első régészeti leletek azonban mégsem hozzá, hanem öccséhez Haan Antalhoz köthetőek, aki 1850-ben a kastély szőlőkben tárt fel egy szarmata sírt. Az 1920-as, 1930-as években Banner Benedek végzett ásatásokat Békéscsaba környékén: a Postapalota építésekor megsemmisült honfoglalás kori temetőrészletet dokumentálta le, Fényesen vaskori temetőt tárt fel, Telekgerendáson, a középkori Gerendás falu helyén végzett kutatásokat. Az 1940-es években Párducz Mihály folytatta a fényesi temető feltárását. 1944-ben Csallány Dezső honfoglalás kori leleteket mentett meg a Mezőgazdasági Szakiskola területén.
Fontos dátum a gyűjtemény életében 1952, ekkor kezdődött el az országosan egységes szempontok szerint előírt leltározás.
Késő avar arcos bronz csörgő
A múzeum alkalmazásában 1955-től dolgozott először régész végzettségű szakember: Kovalovszki Júlia Árpád-kori, későközépkori leletekkel gazdagította a gyűjteményt.
Az 1960-as évektől a feltárások számának növekedésével párhuzamosan a múzeumba érkező leletanyag szám is növekedett, évről évre több tárgyat leltároztak be a régészek: 1970-ben 20 ezer, 1980-ban 91 ezer, 1990-ben 165 ezer, 2000-ben 180 ezer beleltározott tárgy kapott végleges helyet a régészeti raktár polcain.
Késő avar griffes bronz nagy-szíjvég
Az utóbbi években a Békés megye területén végzett megelőző feltárások anyaga mennyiségben felülmúlja az eddigi növekedést, megváltoztatja a gyűjtemény összetételét: a korábbi őskori túlsúlyt átalakítja a rengeteg szarmata és Árpád-kori lelet.
Gyűjteményünk legértékesebb darabjai a közeljövőben megnyíló új állandó kiállításon tekinthetőek meg.
Szarmata tálak
A szerző régész
Leadkép: szarmata bronz fibula
