A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2020-ban Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Szolnok, a Postamúzeum, Makó és Zenta fogadott bennünket. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fogadott bennünket. Most Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban időzünk a hónap végéig. A múzeum története után a múzeum tudományos kutatómunkájára koncentrálunk.
A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban a tudományos kutatás kiemelt feladat, hiszen ez az alapja a teljes múzeumi tevékenységnek a gyűjteményfejlesztéstől a nyilvántartási munkálatokon, a kiállítások rendezésén át, a kiadványok megjelentetéséig, a közművelődési tevékenységig. Mindehhez képzett szakembereink és gazdag gyűjteményeink vannak.
Ha Békés megye, akkor nemzetiségi (főként szlovák és román) kutatások, ha Békéscsaba, akkor Munkácsy Mihály életművének feldolgozása – ezek a fő jellegzetességek, melyeket tematikai szempontból érdemes kiemelni a tudományos tevékenységünkből. Az a törekvésünk azonban, hogy összehangolt munkával az összes szakág tekintetében feldolgozzuk a város, a megye legfontosabb eseményeit, jelenségeit, kulturális és természeti értékeit, és hiánypótló eredményeket tárjunk fel a régészet, néprajz, képzőművészet, természet- és történettudomány területén.
A 2013-tól képviselt nyitott szemlélet az intézmény kutatási és kiadványozási tevékenységében is megnyilvánul. Kiadványaink már nem csak a szűk szakmának szólnak, hanem tudományos igényességgel megírt, látványgazdag, a szélesebb közönséget elérő publikációkat jelentetünk meg, az eddigi tapasztalataink szerint nagy sikerrel. Ezek közül kiemelésre érdemesek a múzeum névadójáról, a helyi képzőművészekről, a honfoglalás kori régészeti emlékekről, az M44-es ásatásokról, a csabai jellegzetes épületekről és az anekdotákról szóló évkönyveink.
A legnépszerűbb a Tranoscius, szlovák egyházi énekeskönyv alakú CSABENSIS című kötetünk volt. Az újratelepülés 300. évfordulója tiszteletére megjelentetett, a város vallási-, kulturális-, művészeti- és népéletének legfontosabb 300 momentumát felvonultató impozáns könyv összes példányát a kiadást követő néhány napon belül sikerült értékesítenük, s az érdeklődés és az igény szülte a kötet második kiadásának megjelentetését, amely szintén elfogyott.
A változó világhoz a múzeumnak is alkalmazkodnia kell. Nagyon fontosnak gondoljuk az intézmény szakalkalmazottaiban rejlő innovatív erőforrások kiaknázását, a munkatársak munkájának a kor kihívásaihoz való igazítását. Fontos továbbá, hogy a kutatási témák és ezek eredményei integrálódjanak az országos kutatás vérkeringésébe is. A hagyományos tudományos kutatások, tanulmányok, publikációk, előadások mellett új kihívás a múzeumunknak a valóságosból a virtuális térbe történő részleges költözése, melynek nyomán a muzeológusok online tudományos és ismeretterjesztő cikkek írásával, gyűjteményi anyagok közzétételével sokrétű ismeretanyagot és kulturális tartalmat tesznek elérhetővé, ezzel is erősítve a múzeum jelenlétét a kulturális palettán.
A szerző tudományos-muzeológiai osztályvezető
