MúzeumTrip 24. Miért különleges a Munkácsy Mihály Múzeum Néprajzi gyűjteménye?

Gyűjteménytörténet

Salamon Edina
2021-02-25 20:00

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2020-ban Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Szolnok, a Postamúzeum, Makó és Zenta fogadott bennünket. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, majd a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fogadott bennünket. Most Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban időzünk a hónap végéig. A múzeum története után az intézmény tudományos kutatómunkájára, majd az online tevékenységére koncentráltunk, most pedig a néprajzi gyűjteményt vehetjük szemügyre. 

 


1884-ben készült tótkomlósi butykos korsó

 

A Munkácsy Mihály Múzeum néprajzi gyűjteménye évszázados múltra tekint vissza: első jelentős gyarapodása 1903-ban történt, amikor a csabai házi szövőipar harminc termékével gazdagodott az intézmény. E tárgyak értéke és szépsége a Nemzeti Múzeum akkori munkatársait is arra késztette, hogy vásároljanak a színvonalas csabai szőttesekből.

 

1895-ös ételhordó (Származási helye Csanádalberti) 

 

A múzeum több nemzetiség néprajzi anyagát őrzi. A nemzetiségi anyag bővítését nagymértékben segítették az 1970-es évektől a 2000-es évek elejéig évente szervezett szlovák és román néprajzi táborok, amelyekben a résztvevő diákok az intézmény szakemberei, valamint jeles hazai és külföldi kutatók irányításával végezték a kutató- és gyűjtőmunkát.

 

A békéscsabai Szlovák Tájház tisztaszobája 

 

Múzeumunk néprajzi gyűjteménye jelenleg 13052 darab tárgyat számlál. Anyagának meghatározó része a szlovákok hagyományos kultúráját reprezentálja. A bázismúzeumi feladatkörrel a román tárgyi emlékanyag gyűjtése is hangsúlyossá vált, a ’70-es évek elején megkezdett gyűjtés eredményeképpen 2332 egyedi román tárgyat őrzünk. Ugyanez időtől – ha mérsékeltebben is – fellendült a magyar és a szerb anyag gyűjtése: együttesen mintegy 1300 tárgy képviseli e népcsoportokat. A német tárgyak száma félezer körülire tehető. Kiemelkedő értéket képviselnek a tótkomlósi és békéscsabai evangélikus szlovákok, a zsadányi református magyarok, a kétegyházi görögkeleti románok szobabelsői, valamint a szerbek és románok vászonra és üvegre festett, 18–19. századi ikonjai. Számottevő a gyűjtemény népi kerámia anyaga. Erdély és az Alföld két nagy fazekasközpontja (Hódmezővásárhely és Mezőtúr) fazekas termékei mellett a vásárhelyiek nyomdokain járó Tótkomlós készítményeit is érdemes kiemelnünk. A néprajzi gyűjteményünk kiemelkedő darabjai között tartjuk számon a szlovák házbelsők faragott-festett bútorait, de gazdag és értékes a textilanyaga is.

 

Békéscsabán gyűjtött főkötő 

 

Tranoscius - az evangélikusok énekeskönyve

 

Vörösréz tartállyal rendelkező, feszmérővel ellátott háti permetezőgép (1910-es évek)

 

A szerző néprajzos muzeológus

 

Leadkép: Hagyományos növényi motívumokkal díszített szlovák szőttes