Az érdeklődés és a látogatók száma évről évre emelkedik a 2022. március 16-án megnyílt Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont iránt, amely rövid idő alatt az ország egyik legnépszerű kulturális helyévé vált. Családtagjaim, családos ismerőseim évente akár többször is visszatértek a múzeumba, mivel egy-egy alkalommal, más és más újdonságot fedezhettek fel. A Pénzmúzeum a látogatók számára nem csupán azért érdekes és különleges, mert a pénz történetét mutatja be, hanem azért is, mert a kiállítás élményét a 21. századi digitális technológia eszközeivel egészíti ki. A modern audioguide-rendszerek és a QR-kódok alkalmazásával új befogadási dimenzió nyílik meg: a látogatók személyre szabott módon, saját tempójukban haladhatnak végig a kiállításon, és maguk dönthetik el, mely információkra fordítanak több figyelmet.A múzeum szakmai elismertsége hasonló: 2025. május 24-én „nagy múzeumok” kategóriában a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont vehette át a rangos év múzeuma díjat. 1996-ban a Pulszky Társaság azért alapította a rangos elismerést, hogy az előző évben kimagasló eredményt elért „muzeális intézményeket” elismerje.
Néprajz alapszakos hallgatóként kifejezetten érdekelt, hogy ezek a digitális eszközök hogyan járulnak hozzá a tudás bővítéséhez, mennyiben segítik a látogatók tájékozódását, illetve a gyakorlatban mennyire bizonyulnak könnyen használhatónak. Múzeumlátogatásom során ezért arra kerestem a választ, hogy ezek a technológiák fokozzák-e a múzeumi élményt és a látogatók használják-e ezeket a szolgáltatásokat.
Digitális innováció a múzeumokban: QR-kódok és audioguide-ok
Napjainkban világszerte egyre több múzeum alkalmaz digitális eszközöket annak érdekében, hogy a látogatói élményt gazdagabbá, interaktívabbá és személyesebbé tegye. Ezek közé az eszközök közé tartoznak a QR-kódok is, amelyek okostelefon segítségével a kiállítás terében bárhol beolvashatók, és a bemutatott tárgyakhoz kapcsolódó kiegészítő tartalmakat (például szöveges információkat, videókat, játékokat vagy interaktív elemeket) tesznek elérhetővé. A QR-kódok alkalmazása azonban csak akkor válik valódi hozzáadott értékké, ha a tartalom szorosan kapcsolódik a látogatói igényekhez, és kontextusgazdag, egyedi információkat kínál. Ilyen lehet például egy kurátori magyarázat, amely bemutatja egy tárgy történetét vagy származási környezetét, vagy olyan interaktív megoldások, amelyek aktív részvételre ösztönzik a látogatót. A digitális kiegészítések ebben az esetben nem öncélú technológiai elemek, hanem a megértést és az elmélyülést szolgáló eszközök.
A múzeumon belül egyes táblagépek úgy vannak kihelyezve, hogy minden korosztály számára elérhető legyen
Hasonló szerepet töltenek be a korszerű audioguide-rendszerek is, amelyek az elmúlt években jelentős fejlődésen mentek keresztül. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a látogató saját tempójában haladjon végig a kiállításon, miközben lebilincselő és részletes tartalmakhoz jut. A személyre szabható útvonalak, tematikus túrák, háttérinformációk és interaktív játékok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a múzeumi élmény rugalmasabbá és befogadóbbá váljon.
Egy olyan korban, amikor a technológia alapvetően formálja mindennapi életünket és a környezetünkkel való kapcsolatainkat, a múzeumok számára is elengedhetetlenné válik az alkalmazkodás. A digitális innováció nem önmagában cél, hanem eszköz arra, hogy a látogatók figyelmét fenntartsák, és a kiállítás után tájékozottabban, gazdagabb élményekkel távozzanak.
Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont digitális élménye
A honlapon előzetes regisztráció alapján lehet jelezni, hogy melyik napon hány órakor szeretnénk ellátogatni a múzeumba. A belépés ingyenes, az időpontfoglalás pedig lehetővé teszi a látogatószám szabályozását, így elkerülhető a zsúfoltság, különösen az interaktív eszközök használatánál. Ez a rendszer már a belépés előtt hozzájárul a kényelmesebb, nyugodtabb múzeumi élményhez.
Érdemes a honlapon előzetesen tájékozódni arról is, hogy „A Pénz útja” állandó kiállításon ingyenes audioguide szolgáltatást lehet igénybe venni. Ugyanezen a felületen részletes útmutatót kapunk a Pénzmúzeum applikációjának letöltéséhez és használatához. Az alkalmazás segítségével a látogatók kiválaszthatják, melyik útvonalon szeretnének végighaladni, majd az adott audioguide aktiválásával megkezdhetik a kiállítás felfedezését. A hanganyag lehetővé teszi, hogy mindenki saját tempójában haladjon, miközben részletesebb információkat kap a játékokról és a műtárgyakról. Természetesen internet szükséges a szolgáltatás igénybevételéhez. Amennyiben nincs mobilinternetünk a múzeum wifi hálózatára is rá lehet csatlakozni.
Mani, a kis robot
A múzeumba belépőket Mani, a kis robot üdvözli. Bár ilyen kis robotokkal már találkozhatunk nagyobb áruházakban és más intézményekben is, Mani mégis rövid időre megállásra készteti a látogatókat. Különösen a gyerekek figyelmét ragadja meg, de a felnőttek is szívesen lépnek vele interakcióba, ami játékos módon vezeti be őket a múzeum digitális világába.
Múzeumi tárlat: -1. emelet
A múzeum tárlata a -1 szinten veszi kezdetét. A belépéskor kapott nyakba akasztós kártyát itt lehet aktiválni. Ezen a szinten található a múzeum egyik legnagyobb interaktív érintőképernyője, amelyen a gyűjteményhez kapcsolódó információk érhetők el rövid videók formájában. A múzeumi kísérő tájékoztatása szerint a tartalmak több nyelven – magyarul, angolul és kínaiul – is elérhetők, ami jól jelzi, hogy az intézmény reagál a Budapestre érkező külföldi látogatók összetételének változásaira.
Az applikáción keresztül, az „Aranybánya” ponthoz a múzeum -1 szintjén tudjuk megtalálni a különböző pontokon kihelyezett QR-kódokat
Az interaktív elemek már ezen a kezdő szinten számos érdekességet kínálnak. Itt tudtam meg például, hogy az 1946-ban nyomtatott első magyar papírpénzen a nyomdában dolgozók portréi is megjelentek. Megfigyeléseim alapján ezen a szinten elsősorban csoportosan érkező látogatók, valamint kisgyermekes családok tartózkodtak. A gyerekek figyelmét különösen az érintőképernyős felületek kötötték le, amelyek QR-kód-leolvasó funkcióval is rendelkeznek.
Az interaktív táblák felületén alapértelmezetten a magyar nyelv jelenik meg, de egyszerűen választható akár idegennyelvi verzió is. A múzeumi applikáció „Aranybánya” menüpontján keresztül a látogatók a tárlatban elhelyezett QR-kódok beolvasásával további tartalmakhoz juthatnak. A bejárás során azonban észleltem, hogy a kijelölt tíz QR-kódból nem mindegyik volt megtalálható. Ezt jeleztem az egyik múzeumi kísérőnek, aki megköszönte az észrevételt, és jelezte, hogy a hiányzó elemek pótlásáról gondoskodnak.
Az első emeleti időszaki kiállítás
Mielőtt a második emeleti állandó kiállításra felmentem, útba ejtettem az 1. emeleten lévő, „Postajegyek és bankjegyek – Kéz a kézben” című időszaki kiállítást, amit bármikor nyitvatartási időben előzetes regisztrálás nélkül meg lehet tekinteni, és amelynek látogatását meghosszabbították 2026. június 30-ig. Az itt kiállított postajegyek és bankjegyek vitrinekben, magyar felirattal láthatóak, de a mellettük található QR-kód leolvasókon keresztül angol és kínai magyarázatok is elérhetőek. A kiállítás egyes pontjain a táblagépekhez fülhallgatók is kapcsolódnak, amelyek segítségével részletesebb háttérinformációk hallgathatók meg. Ezen a kiállításon akadt meg a szemem a „Horváth Endre, a magyar népművészet megörökítője (1896-1954)” című szöveges feliraton. Mint kiderült, grafikusművészként számos pengő-, forint bankjegy és magyar bélyeg tervezője volt, és kortársai a réz- és acélmetszés mesterének tartották. Ugyanezen a kiállítási egységen belül az egyik vitrinben népviseleteket felvonultató bélyegsorozatra is felfigyeltem az 1953-as és 1963-as évekből. Ezek a tárgyak nemcsak a pénz- és bélyegtervezés történetéhez kapcsolódnak, hanem a népművészet vizuális reprezentációjának múzeumi jelenlétét is jól példázzák.
A második emeleti állandó kiállítás
A második emeleten már a beléptetőkártya igénybevételével jutottam be, mert ennek a kiállításnak a megtekintéséhez előzetes regisztráció szükséges. Az állandó kiállítás címe „A pénz útja”. Ezen a szinten használhattam a múzeum által biztosított audioguide szolgáltatás által nyújtott hanganyagot, amelyet a QR-kódok beolvasásával értem el. A felajánlott kettő tartalom közül a hosszabbat választottam, amely 60 percet vett igénybe és 58 állomást érintett. Az egyes állomások számozással jelöltek, ezek szolgálnak az audioguide indítási pontjaiként. Amennyiben egy adott műtárgyról vagy témáról további információra volt szükség, a falakon, a padlón vagy a vitrinek közelében elhelyezett QR-kódok beolvasásával további tartalmak váltak elérhetővé. Ez a megoldás jól érzékelteti, hogyan egészíti ki egymást az audioguide és a vizuálisan elérhető digitális információ.
A képen nagymamám látható, aki kipróbálja az első interaktív játékot az állandó kiállításon
Ezen az állandó kiállításon a bemutatott terek a pénz funkciója és szerepe az életünkben témát dolgozza fel, öt csomópontban. Az audioguide szolgáltatásnak köszönhetően egyénileg lehet bejárni a tárlatot, tetszés szerinti sorrendben. A kiállításon végig egy a padlón kivilágított aranyvonal vezetett. A csomópontokon körben a fal mellett, illetve a terem közepén egymáshoz közel elhelyezett tableteken lehet interaktív játékokat játszani, például a „Valódi vagy hamis” nevezetű játékkal. A játék során a látogatók tesztelni tudják tudásukat, hogy mennyire ismerik a bankjegyek biztonsági vízjeleit, viszont ezt csak felnőtt kártyával vehetik igénybe. A játékokban tallérokat lehet nyerni, amit aztán a tárlat végén ki is tudunk nyomtatni. Bronz, ezüst és arany értékarányban lehet rajta vásárolni a shopban, illetve kávéra beváltani a Látogatóközpont kávézójában.
Összegzés
A Pénzmúzeum nem csupán a gyűjteményében őrzött pénzeket és a pénz történeti útját mutatja be – mintegy hatvanezer érme felvonultatásával –, hanem a 1300 négyzetméteres kiállítótérben komplex, sokrétegű látogatói élményt kínál. A különböző élményutak, a látványos animációk, vizuális prezentációk és interaktív játékok együttese olyan környezetet teremt, amely túlmutat a hagyományos vitrines bemutatáson.
Eredetileg körülbelül kétórás látogatással számoltam, végül azonban több mint három órát töltöttem a múzeumban úgy, hogy így sem tudtam minden tematikus csomópontot teljes egészében bejárni. A haladásomat jelentősen befolyásolták az interaktív játékok, amelyeknél magam is szívesen időztem el.
Saját megfigyeléseim alapján szerzett tapasztalatom az, hogy a digitális audioguide szolgáltatást kevesebb látogató veszi igénybe, inkább a QR-kódos leolvasókat használják szívesebben. A főleg gyerekekkel érkező fiatal párok, családok, nagyszülők, túlnyomórészt nem is használták ezeket a szolgáltatásokat, hiszen a múzeumban kiállított látnivalók elegendőnek bizonyultak az élményhez, és a gyakorlatban nem mindenki használja. A látogatók jelentős része továbbá nem előzetesen letöltött applikációval érkezik, hanem a helyszínen dönt arról, milyen digitális eszközöket használ.
Ezzel szemben a kiállítások különböző szintjein elhelyezett interaktív játékoknak nagy sikere van, és szinte nem volt olyan látogató, aki ne próbálta volna ki ezeket. Egy személyes megjegyzés is jól érzékelteti a digitális eszközök vegyes fogadtatását: nagymamám, az idősebb generáció tapasztalatát képviselve úgy fogalmazott, hogy „néha a kevesebb több”.
Összességében úgy látom, hogy a digitális audioguide-ok és a QR-kódok valóban képesek gazdagítani a múzeumi látogatás során megszerezhető tudást, és a digitális technológiákkal kiegészítve sok esetben emlékezetes élményt nyújtanak. Ugyanakkor a Pénzmúzeum példája arra is rávilágít, hogy ezek az eszközök elsősorban lehetőségek, nem pedig kötelező elemei a befogadásnak: a látogatói élmény akkor működik igazán jól, ha mindenki a saját igényeihez és tempójához igazítva választhat közülük.
A cikk a ELTE BTK Néprajzi Intézete és a Néprajzi Múzeum együttműködése keretében megvalósult néprajzi muzeológiai képzés részeként született.
