„Élet ünnepnapok nélkül: hosszú út vendégfogadó nélkül.” Démokritosz, ókori görög filozófus szavai nyomán valóban boldogság ünneplőbe öltöztetni a lelkünket – ha az alkalom és az élet úgy hozza. A múzeumi szakma számára dupla ünnep adatik 2025. május 24-én: a Múzeumok Majálisa szolgáltatja a hiteles díszletet és narratívát ahhoz, hogy az Év Múzeuma díjak az őket megillető helyekre kerüljenek.
forrás: https://www.facebook.com/nemzetimuzeum/photos?locale=hu_HU
Az Év Múzeuma díjat a Pulszky Társaság 1996-ban alapította, azzal a céllal, hogy a korábbi évben jelentős eredményeket felmutató muzeális intézményeket méltóképpen elismerje. A kitüntetésre az a múzeum számíthat, mely sikereit stratégiai alapú fejlesztéseknek köszönheti és a múzeumi tevékenység valamennyi területén kiegyensúlyozott fejlődést ért el – legyen szó épületfejlesztésről, gyűjteményezésről, gyűjteményi feldolgozásról, közreadásról, tudományos munkáról, közönségkapcsolatokról, ismeretátadási tevékenységről vagy éppen közösségekkel kialakított kapcsolatról.
A múzeumi szakma tehát ünnepre gyűlt össze, és mint az egy összetartó, egymást segítő és inspiráló közeghez illik, az intézmények képviselői egyszerre drukkoltak a másikért, közös sikerért és saját elismerésükért. Mert külön minden méltatás a szakma iránti nagyrabecsülés megnyilvánulása, s mint ilyen, örömre ad okot, bárki is érdemelje ki. Mert a múzeumok őriznek, óvnak, karbantartanak, tovább adnak, értékeket mutatnak fel, mely által értéket közvetítenek és teremtenek. A múzeumok, akár a mesebeli feneketlen bőröndök vagy végtelen tájra nyíló ajtók, kollektív történeteink mesékbe, álmokba, színekbe, tárgyakba szőtt változatos világai. A múzeumok múltunkat simítják a jelenbe, a jövő számára, ezért aztán az ő ünnepük a mi ünnepünk. Idén éppen május 24-én, Eszter napján, amely név jelentése csillag.
A csillagot avató múzeumi szakma jelenlévő képviselőit Török Róbert, a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület alelnöke köszöntötte, majd Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkársága közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára és Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke üdvözölte magát az eseményt és azon belül is a megtisztelő, a múzeumi szakmában nagy elismerésnek számító díjért versengő intézményeket. Az elbírálás során a zsűri tagjai között volt Bereczki Ibolya, Cselovszki Zoltán, Heilauf Zsuzsanna, Kónya Béla, Mészáros Balázs, Molnárné Aczél Eszter, Ringer István, Végh Katalin, Vicze Magdolna. 2025-ben 7 pályázóból 6 intézmény felelt meg azoknak a kritériumoknak, melyek alapján viselhetik Az Év Múzeuma 2025 jelöltje kitüntető címet. Róluk itt olvashatunk részletesen.
Az Év Múzeuma 2025 jelöltje oklevelet kapott az MNM KK Magyar Nemzeti Múzeum 1950-ben alapított Rákóczi Múzeuma, az országos történelmi emlékhely szellemiségét hordozó és ápoló kimagasló tevékenységéért, a látványtár innovatív és sikeres kialakításáért, hazánk XVI-XVIII. századi történetének, a Perényiek, Dobók, Rákócziak korának, Abaúj és Zemplén vármegye néprajzi örökségének méltó bemutatásáért.
Az Év Múzeuma bírálóbizottságában részt vevő országos múzeumi szakmai szervezetek idén három különdíjat adtak át.
Az Országos Közgyűjtemények Szövetsége különdíját az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kapta, a magyar színháztörténet kulturális örökségének tudományos feldolgozásában, bemutatásában, továbbá digitalizálásában és online hozzáférhetővé tételében elért eredményeiért. Országos hatókörű múzeumként speciális gyűjteménye egyedülálló értéket képvisel hazánkban, kiemelt feladatát, miszerint valamennyi magyar nyelven játszott és hungarika típusú színházi alkotást, illetve az ezekre vonatkozó kulturális javakat és az ezekhez kapcsolódó, kulturális értékkel bíró információkat felkutassa, gyűjtse, őrizze, kezelje, feldolgozza, a tudományos eredményeket közzé tegye, példamutatóan és innovatívan ellátja.
A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége különdíját a csongrádi Tari László Múzeum vihette haza, a település fejlődését és megtartó erejét támogató innovatív kezdeményezéseiért, a helyi közösségek bevonásával folyó kultúraközvetítő tevékenységéért, az intézménynek és gyűjteményeinek az identitásépítésben vállalt szerepéért, a múzeum látogatóbarát fejlesztéséért, interaktív és kreatív kiállításaiért. A múzeum szorosan kapcsolódik a város, a térség és a helyi turizmus vérkeringésébe, valamint minden generáció számára szerethető, élményekkel teli színtere a régiónak.
Az ICOM Magyarország különdíját a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei – Pannonia Reformata Múzeum kapta, stratégiai alapú megújításáért, a vallási közösségek kulturális örökségének példaértékű megőrzéséért, továbbá a hit és a liturgia témáinak hagyományt és innovációt egyesítő múzeumi feldolgozásáért. Az intézmény a dunántúli református örökség őrzőbástyájaként, a régió kiemelkedő szellemi, kulturális és keresztény értékrendjét felmutatva olyan nyitott, egyházi kulturális tér, ahol a múlt összeér a jelennel és ahol generációk találkozhatnak a hittel és egymással.
A különdíjak sorát a két kategóriában meghirdetett fődíj kihirdetése követte: a „kis múzeumok” versenyében szerepeltek a területi múzeumok, tematikus múzeumok, a közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek, a „nagy múzeumok” mezőnyében pedig az országos múzeumok, az országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyeztek.
A „kis múzeumok” kategóriájában Az Év Múzeuma 2025 elismerést a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ nyerte el, a közösségi kapcsolatok fejlesztésében nyújtott kiemelkedő teljesítményéért, a kortárs művészet társadalmi közbeszédbe történő, a helyi közösséget erősítő sikeres integrálásáért. A nemzetközi kapcsolódású kulturális intézmény két fő profilja a 20. század legjelentősebb hazai és nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatása, valamint a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális irányzatainak, progresszív törekvéseinek, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőinek reprezentatív megjelenítése. A Kelet-Közép-Európa legnagyobb egybefüggő kiállítóterével rendelkező intézményeként az egész kulturális színtér megkerülhetetlen szereplőjévé kíván válni, célja, hogy ne csak egy kiállítótér legyen, hanem olyan tágabb szellemi fórum, ahová nem csupán a nézők, de a művészek is szívesen és rendszeresen visszatérnek.
A „nagy múzeumok” kategóriájában Az Év Múzeuma 2025 elismerést a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontnak ítélte oda a szakmai zsűri, modern technológiai megoldásaiért, interaktív kiállításaiért és egyedülálló, közvetlen szemléletéért, a pénzügyi ismeretek immerzív és innovatív, nemcsak a látogatói élményt, hanem a múzeumi és közösségi elkötelezettséget is erősítő közvetítéséért. A modern, élményalapú pénzügyi ismeretterjesztő központ, Európa második legnagyobb alapterű pénzmúzeumaként a társadalom minden rétegéhez szólva, minél tágabb merítésben igyekszik megismertetni a pénz funkcióit, történetét, s teszi ezt a legmodernebb gazdasági élménytérben, az MNB numizmatikai gyűjteményének gondozását és bemutatását is felvállalva.
A díjátadó percei meghatottak voltak, örömteliek és alázatosak, a sikerek közös sikerek voltak, az elismerés a szakma elismerése volt, az Eszter-napi csillagszületés és -avatás közös választott csillagainkat emelte a múzeumi szakma egére. Mert Démokritosz után szabadon: nem érdemes hosszan utazni egy közösen elköltött vacsora nélkül, amiként nem érdemes élni ünnepnapok, közös boldogságpillanatok nélkül sem. Hála a Pulszky Társaságnak, évente legalább kétszer van okunk ünneplőbe öltöztetni a lelkünket, majd összehajtogatva, megőrizni az ünneplőt a következő jeles alkalomra is. És ez nem kevés. Csillagokra mindenképpen elég.
Borírtófotó: MNM KK Magyar Nemzeti Múzeum / Schumy Csaba
