A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2023. május 8-án és 9-én rendezte a jubileumi X. Országos és VI. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferenciát Miskolcon Múzeumi tükröződés: Társadalom és környezet címmel. A szakmai program megvalósító partnere volt az EPALE Magyarország Támogató Szolgálat is, A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja projekt megvalósítója.
Az Egyesülettel közös idei munka folytatásaként a felnőttkori tanulás kortárs múzeumi lehetőségeit esettanulmányok, interjúk, jó gyakorlatok révén vizsgálták a múzeumandragógiai szakemberek, többféle témakörben. A közösségi múzeumi működés, a digitális tanulási környezet, a fenntarthatóság, a különböző korosztályok múzeumi megszólítása és az ő ismeretszerzési esélyeiket támogató marketing területén rövid szakmai tanulmányok, konkrét eseteket és példákat bemutató módszertani ajánlások születtek közel egy tucatnyi szerző tollából. A Magyar Múzeumok Online folyóiratban indított tematikus sorozatunkban ezekből az írásokból közlünk válogatott tanulmányokat.
A Gödöllői Királyi Kastély évről évre aktívan kapcsolódik az országosan megrendezett Múzeumok Éjszakájához. A kastély céljai között szerepel, hogy ezen a napon egyedi programokkal szólítsa meg a látogatókat, külön figyelemmel fordulva a fiatal felnőtt és felnőtt korosztály felé is. A 2023-as év központi tematikájához kapcsolódva a ,,TRendben vagyunk” jelige mentén terveztük meg az este programjait. Középpontba helyeztük azokat a ,,trendi” korszakokat, amelyek meghatározták a kastély történetét, vagy éppen egy kicsit elfelejtett, kevésbé fényes időszakot ölelnek fel, megkeresve a divatosabb, közkedveltebb oldalukat, hogy azon keresztül vigyük közelebb ezeket az éveket a látogatóinkhoz.
Milyen témákkal tud megszólítani egy fiatal felnőttet egy régi kastély? Hogyan lehet élményszerűen ismereteket közvetíteni a fiataloknak és a felnőtteknek egy közel 300 éves épületben? Az alábbi írásban ezekre a kérdésekre is igyekszem választ adni a 2023-as év Múzeumok Éjszakája Gödöllői Királyi Kastély programjainak bemutatása során.
Bevezető
Bevezetőként szeretném röviden felvázolni, hogy milyen jellegű kulturális helyszín a Gödöllői Királyi Kastély, miben egyedi a története. Célom, hogy bemutassam a 2023-as Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat kastélyban megvalósult programjain keresztül, hogy milyen programokkal, ismeretközvetítéssel igyekeztünk a fiatal felnőttek, felnőttekhez közelebb vinni a kastély sokszínű történelmi múltját.
MúzeumTrip a Gödöllői Királyi Kastélyban!
A Gödöllői Királyi Kastély Magyarország legnagyobb beépített alapterületű barokk stílusú kastélya. Az épületet Grassalkovich I. Antal, a 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura 1735 után kezdte el építtetni. Az udvarhűségéről és egyházi mecénási tevékenységéről is nevezetes gróf 1751 augusztusában gödöllői kastélyában fogadhatta Mária Terézia királynőt. Az épületet később több építési szakaszban kettős U alakúvá bővíttette. Az egyedi építészeti megoldások mintaként szolgáltak több magyar főúr kastélyépítkezése számára. 1841-ben III. Antallal kihalt a család férfi ága. Több tulajdonosváltást követően 1867-ben kezdődött a kastély második fénykora. A magyar állam megvásárolta az épületet és a környező birtokot, s koronázási ajándékként I. Ferenc József magyar király és Erzsébet királyné használatába adta, mint pihenő- és vadászkastélyt. A királyi család elsősorban a tavaszi és az őszi hónapokat töltötte itt. Különösen Erzsébet kedvelte a gödöllői napokat, hiszen itt – távol a bécsi udvartól – kedvére hódolhatott kedvenc elfoglaltságainak (lovaglás, falkavadászat, séta). A királyné halála után (1898) az uralkodó ritkábban látogatott ide, utoljára 1911-ben járt Gödöllőn. Az utolsó magyar király, IV. Károly 1918 októberében csak néhány napot töltött a kastélyban, aztán családjával együtt menekülnie kellett. Az épület 1920 és 1944 között Horthy Miklós kormányzói rezidenciájaként és tiszti üdülőként működött. A kastély a II. világháború után (egészen 1991-ig) szociális otthonként, déli része a szovjet csapatok laktanyájaként, raktárbázisaként szolgált a 80-as évekig. Többéves helyreállítás után 1996-ban nyitotta meg kapuit, a további épületszárnyak felújítása azóta is zajlik.
Jelenleg a kastély állandó kiállítása 31 termet foglal magába, amely a barokk kortól egészen napjainkig mutatja be az épület és az egykor benne lakók életét. Az állandó kiállítás összesen hat részre tagolódik; a Grassalkovichok kora, a Királyi lakosztályok, Erzsébet királyné emlékkiállítás, Századok, lakók, történetek, Habsburg képgaléria, A kastély titkos élete (1950–1990). A kastély időszaki kiállításoknak is helyet ad, ennek egy külön tere van a kastélyon belül. Az állandó kiállításon kívül látogatható még a kastély barokk színháza, a lovarda és terei, a Horthy-bunker, a kastélypark és ott található Királydombi Pavilon is, valamint 2023 májusától a kastélykápolna is.
Találkozz Erzsébet királynéval! (Berta Blanka kosztümös tárlatvezető) fotó: Király Gábor
Előkészületek, ráhangolódás
A kastély több mint 15 éve csatlakozik minden évben a Múzeumok Éjszakája országos felhívásához. Ha az adott évben előzetesen központi tematikát hirdetnek, akkor ahhoz kapcsolódva tervezzük meg, milyen programokkal szólítsuk meg látogatóinkat. Ez a rendezvény abban különbözik az év többi eseményétől, hogy olyan egyedi programokat hozhatunk létre, amelyek akár a múzeumi kereteken is túlnyúlnak. A programra érkező közönség jórésze olyan látogatókból áll, akik kifejezetten csak ezen a napon keresnek fel kulturális, muzeális intézményeket, és ezért is fontos, hogy egyedi módon mutassuk be a gyűjteményt, az épített örökséget számukra. Minden évben egy külön, több különböző munkaterületen dolgozó kollégákból álló munkacsoport tervezi meg a Múzeumok Éjszakája programjait, figyelembe véve a korábbi évek tapasztalatait és visszajelzéseit, valamint a kiírt tematikát. A munkacsoport tagjai a rendezvényszervezők, múzeumpedagógusok, illetve a múzeumi osztály muzeológusai közül kerülnek ki. A csoport tagjainak sokszínű tapasztalata és meglátásai lehetőséget nyújtanak arra, hogy minél változatosabb programelemekkel gazdagítsuk a rendezvényt.
A 2023-as évben a „TRendben vagyunk”[1] elnevezésű központi téma határozta meg a programsort. Első lépésként azt gondoltuk végig, hogy melyek azok a kiemelt trendek, amik a kastély életében meghatározóak voltak, ezekhez kapcsoltunk olyan programokat, amelyek az ismeretátadás eszközein keresztül meg tudják szólítani a Múzeumok Éjszakáján hozzánk látogatókat. Gödöllőn több éves hagyománya van annak, hogy az országos kampánnyal párhuzamosan a helyi kulturális intézmények is összefognak. A családok megszólítása érdekében több állomást magába foglaló pecsétgyűjtő füzet készül a Gödöllői Városi Múzeum mentorálásában.[2] Az összefogás célja, hogy hogy a muzeális intézmények mellett ellátogassanak a családok a helyi kulturális intézményekbe is, például a zeneiskolába vagy a könyvtárba. A kastély idén is egyike volt a pecsétgyűjtő állomásoknak.
Találkozz Erzsébet királynéval! (Erzsébet királyné: Berta Blanka kosztümös tárlatvezető, udvarhölgy: Rudniczai Dorka) fotó: Király Gábor
Éjszaka a múzeumban
A 2023-as évben a Múzeumok Éjszakáján 13 különféle program közül választhattak a kastélyba látogatók. Ahogyan már elhangzott, a ,,TRendben vagyunk” központi témához úgy kapcsolódtunk, hogy a kastély különböző, a magyar történelemben is meghatározó korszakait emeltük ki, és azokhoz terveztünk programokat. Három korszakot emeltünk ki: a barokk kort, a királyi időszakot és a 20. századot. A programok között voltak olyanok, amelyek a korábbi években már népszerűek voltak, így idén is bekerültek a programsorba, például a Királydombi Pavilon bemutatása, vagy a találkozás Erzsébet királynéval.
A felnőtt látogatóink számára előre meghirdetett, tematikus vezetéseink is lehetőséget biztosítottak arra, hogy információkat és tudást szerezzenek a kastélyról, kiegészülve zenei programokkal, amelyek az adott korszak hangulatát hozták el.
A kastély első fénykorához, a Grassalkovich-korszakhoz kapcsolódva több program közül is választhattak az érdeklődők. Az állandó kiállításon belül a Grassalkovichok kora című kiállítási részt önállóan vagy tárlatvezetéssel is megtekinthették, illetve látogatható volt a kizárólag különleges alkalmakon vagy családi napokon nyitva lévő, a kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építményeként, a Királydombi Pavilon[4] is. A barokkhoz kapcsolódó programok közül az idei év újdonsága volt, hogy a kastélykápolna[5] is nyitva volt, ahol a Múzeumi Osztály muzeológus kollégái tartottak szakmai vezetéseket a látogatóknak és mutatták be, hogy a 18. században milyen trendek mentén épített templomot egy kegyúr, hogyan zajlott a vallásgyakorlás. A családok a városi pecsétgyűjtő játék során a 18. század ,,legtrendibb” magyar királynőjét, Mária Teréziát készíthették el bábfiguraként újrahasznosított anyagokból. A program olyan népszerű volt, hogy a fiatal felnőttek is részt vettek ebbe a kreatív alkotóprogramban. Az alkotótevékenységbe több önkéntes, valamint iskolai közösségi szolgálatos diák is bekapcsolódott segítőként. A zenei hátteret a barokk korhoz a Gödöllő Consort kamarezenekar biztosította.
A kastély második fénykorának is nevezett, 1867-től kezdődő királyi időszakhoz az állandó kiállításon belül található Királyi lakosztályokban tett önálló vagy tematikus vezetés során is közelebb kerülhettek a látogatók. Ha megkérdeznénk az Olvasóktól, hogy kit tartanak a legtrendibb királynénak a 19. században Európában, sokaknak jutna elsőként eszébe Erzsébet királyné. A legizgalmasabb lehetőséget a korszak megismerésére a Találkozz Erzsébet királynéval!, vagyis a cercle (beszélgetés, találkozás) nyújtotta az este során. A látogatóknak egy időutazáshoz hasonló élményben lehetett részük, hiszen találkozhatnak az Erzsébet királynét megszemélyesítő tárlatvezetővel és a kíséretében lévő udvarhölgyével is. A személyes találkozás során lehetőség nyílt kérdéseket feltenni, elbeszélgetni az Erzsébet királyné karakterét hitelesen és felkészülten bemutató kolléganővel.
Duna Szimfonikusok: Vizek zenéje című koncert, fotó: Király Gábor
A kastély életéhez a zene mindig is szervesen kapcsolódott már a Grassalkovichok óta. A zenei programokkal ezt is szerettük volna bemutatni és hangsúlyozni, illetve az adott korszak hangulatának megidézésében is fontos szerepet töltöttek be ezek a programelemek. A Duna Szimfonikusok Vizek zenéje című koncertje során felcsendültek olyan zeneszerzők művei is, például ifj. Johann Strauss, akinek zeneműveit Erzsébet királyné is örömmel hallgatta.
A kastély főbejárata mellett kétoldalt elhelyezkedő előkertekbe kevés alkalommal nyílik lehetőség betekinteni. Az este során az Előkert séta program részeként vezetővel bejárhatták a látogatók Erzsébet királyné, valamint Ferenc József előkertjét is, melyeket a királyi pár tagjai magáncélra használtak. Az előkertek története mellett a kastély építésének történetéből is ízelítőt kaptak az érdeklődők.
Újdonság volt, hogy idén kertmozi vetítést is szerveztünk az Erzsébet előkertben, ahol egy 2022-ben, a Cannes-i Filmfesztiválon bemutatott művészfilmet, a Fűzőt[5] tekinthették meg az érdeklődők. Marie Kreutzer osztrák rendező az Osztrák–Magyar Monarchiát és Erzsébet királynét teljesen új nézőpontból mutatja be alkotói filmjében, eltávolodva a klasszikus kosztümös történelmi film műfajától. A történelmi korszakból és a személyek életéből csak inspirációt merít. A felnőtt látogatóink így a korszakot bemutató enteriőrkiállítás és az Erzsébet királynéval való találkozás, valamint a zenei élmények mellett egy kortárs interpretációval is találkozhattak ezen az estén.
Mit érdemes kiemelni a 20. századi, viharosabb időszakából a kastély történelméből? Hogyan lehet élményszerűen, a tudásközvetítés eszközével bemutatni ezt a kevésbé ismert korszakát? A kastély titkos 20. századi élete (1920–1990) című vezetés részeként a Horthy-bunkerben, valamint A kastély titkos élete című kiállításban ismerhették meg részletesebben a kastély ezen időszakát. A programot a bunker látogatása miatt 12 éven felülieknek ajánlottuk és nagyon népszerű volt az este során 9 alkalommal is meghirdetett program. A korszakhoz a Múzeumok Éjszakája programsorozatunkat lezáró ,,Csavard fel a szőnyeget” – retro slágerek zenei programja is kapcsolódott, a koncert lehetőséget adott a résztvevőknek, hogy az ismert dalokat együtt énekeljék az előadókkal, vagy táncra is perdüljenek a kastély Díszudvarán.
Az este programjainak lebonyolításban a Gödöllői Királyi Kastély Barátai Egyesület[6] tagjai is aktívan részt vettek. Az Egyesület önkénteseinek többsége a senior korosztályt erősíti, egy nagyon összetartó csapat, a tagok közül többen más kulturális, vagy civil szervezetnek is tagjai a városban. Az egyesületi tagok között nagy létszámban vannak olyanok, akik tárlatvezetői vizsgával is rendelkeznek. A Múzeumok Éjszakája programot minden évben nagy lelkesedéssel várják, fontos számukra, hogy felkészülten fogadhassák az érdeklődőket és segíthessék a kastélyban zajló munkát. A tagoknak lehetőségük nyílik, hogy az önkéntes munka, a csapatmunka, valamint a vállalt feladatukra való felkészülés során informálisan is tanuljanak, Az önkéntesek közül többen is ismeretközvetítőként voltak jelen az este folyamán tárlatvezetői minőségben a kiállításokban, valamint a Királydombi Pavilonban fogadták az érdeklődőket.
Összegzés és tapasztalatok
A 2023-as évben összesen 1801 fő vett részt a kastély Múzeumok Éjszakája programjain, melyből 642 fő múzeumi belépőjegyet is váltott. A kastélyban zajló események közül a legnépszerűbb a családoknak szóló alkotó program, valamint pecsétgyűjtő állomás volt, ezt követte A kastély titkos 20. századi élete (1920–1990) című tematikus tárlatvezetés, illetve a kastélykápolnát bemutató szakmai vezetés. Az este során lehetőséget kínáltunk az önálló felfedezésre és tanulásra is, valamint kötöttebb, szakmai vezetéseket is biztosítottunk felnőtt látogatóink számára. A zenei programjaink is nagyon kedveltek voltak, melyeknek helyszíne a kastély Díszudvara volt. A központi tematika keretet és irányt adott a programtervezés és a megvalósítás során, igyekeztünk az újdonságok mellett a már bevált és keresett programtípusokat is beemelni a Múzeumok Éjszakája rendezvényünkbe. Az informális visszajelzések és a tárlatvezetők, önkéntesek tapasztalatai alapján a legnagyobb érdeklődés a kulisszatitkokat, ritkábban látható részeket bemutató programok, valamint a kifejezetten ezen az estén hallható zenei programok iránt volt. A jövőben is figyelembe vesszük ezeket az igényeket a tervezéskor, illetve kifejezetten a felnőttek részére is érdemes lehet alkotó, vagy több felfedezést kínáló programot is tervezni, amelyben a saját kreativitásukat jobban meg tudják élni.
Jegyzetek
[1] https://muzej.hu/hirek/trendben-vagyunk, utolsó letöltés: 2023.08.20.
[2] https://muzej.hu/program/pecsetgyujtes-gyerekprogramokon-2023-06-24t17-00, utolsó letöltés: 2023.08.22.
[3] https://kiralyikastely.hu/kiralydombi-pavilon-godolloi-kastely.html , utolsó letöltés: 2023.08.22.
[4] https://kiralyikastely.hu/a-kastelytemplom.html, utolsó letöltés: 2023.08.22.
[5] https://www.mafab.hu/movies/corsage-605893.html, utolsó letöltés: 2023.08.22.
[6] KOVÁCS Éva Marianna 2017, 85–90.
Irodalom
KOVÁCS Éva Marianna: Végy egy kastélyt! A múzeumi kultúraközvetítés bevált receptje Gödöllőn. In: Kurta Mihály – Veres Gábor – Verók Attila szerk.: Múzeumandragógiai és közösségszolgálat. Az V. Múzeumandragógiai Konferencia válogatott anyaga. (Múzeumandragógia VI.) Eszterházy Károly Egyetem – Pulszky Társaság, Eger–Budapest, 2017., 85–90.
ABSTRACT
NIGHT OF MUSEUMS 2023 – FOLLOWING TRENDS IN THE GÖDÖLLŐ ROYAL PALACE
The Gödöllő Royal Palace actively participates each year in the programmes of the Night of Museums event. On that day, one of the many goals of the palace is to offer unique programmes for its visitors, particularly the young adult and adult age groups. To relate to this year’s central theme, the events of the evening were organized around the slogan ‘We are on TREND’. This meant putting emphasis on the ‘trendy’ periods of the palace’s history. Even the more obscure or less vibrant periods were showcased through their more popular and glamorous sides, in order to make them more approachable for the general public. The main challenges of organizing such an event are the following: What are the themes of an old palace that can be considered relatable by young adults? How can experience-based knowledge transfer for both young and adult audiences be made possible in a nearly 300 years old building? The aim of this study is to answer these questions while presenting the programmes of the Gödöllő Royal Palace for the Night of Museums 2023.
A cikk a Pulszky Társaság és az EPALE Magyarország projekt koordinátora, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal együttműködése révén született.
A szerző múzeumpedagógus a Gödöllői Királyi Kastélymúzeumban.
