Prága a magyarok körében népszerű úti cél, amely nem csak közelségének, hanem rendkívül színes kulturális életének is köszönhető. Történelmünk számos ponton keresztezi egymást.
Prága és Budapest városszerkezetében több hasonlóságot fedezhetünk fel, azonban míg a magyar főváros a mai napig viseli a II. világháború okozta pusztítás, majd az újjáépítés során sokszor épületbontással járó várostervezési irányelvek nyomait, addig a cseh világváros viszonylag kisebb károkkal vészelte át ezt az időszakot.
Noha építészetét a háború csekély mértékig csonkította meg, a Cseh-Morva Protektorátusból deportált zsidók közül csak kevesen térhettek haza. Ennek emlékét ma nem csak a Josefov, az egykori zsidó negyed őrzi, hanem az itt létrehozott zsidó múzeumkomplexum is, amely a cseh zsidóság történelmét és kultúráját mutatja be, s a legnagyobb ilyen típusú múzeum Európában.
Csehország egyik legrégebbi és legjelentősebb múzeuma az elhelyezkedésében is reprezentatív helyet elfoglaló Vencel téren található Nemzeti Múzeum. Alapításának 200. évfordulója alkalmából 2018-ban nagyszabású munkálatokat követőenünnepélyes keretek között adták át az épületet. A 42 hónapig tartó felújítás során a kiállítóterek bővítésre kerültek, a tárlatok megújultak, valamint egy új múzeumépület is átadásra került a történelmi épület szomszédságában, amelyeket a föld alatt egy folyosó köt össze. Az alagút több funkciót tölt be, hiszen multimédiás panelek segítségével a Vencel tér átalakulását mutatja be a kezdetektől napjainkig, immerzív élményben részesítve látogatóit.
Az új épületben a Gyerekmúzeum kapott helyet, míg a 19. századi történelmi épületben változatos kiállítások mutatják be a gyűjtemény gazdagságát. Az állandó kiállítások a nemzetközi expedíciók során tett tudományos és régészeti felfedezéseket tárják az érdeklődők elé, emellett az egyik legmodernebb természettudományi kiállítás is várja a látogatókat. Az Európa legnagyobb ásványgyűjteményével büszkélkedő intézmény mára több milliós gyűjteménnyel rendelkezik, amelyet cseh arisztokraták magángyűjteményei alapoztak meg.
A prágai Nemzeti Múzeum főépülete Szent Vencel lovasszobrával. Kovács Evelin, 2025
A főépületében megtekinthető állandó és időszaki kiállítások mellett a város több pontján betérhetünk ugyancsak a Nemzeti Múzeum kötelékébe tartozó tematikus egységekbe. Ezek közé tartozik többek között a Cseh Zenetörténeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a barokk palotában székelő Antonín Dvořák Múzeum, illetve a Náprstek Ázsiai, Afrikai és Amerikai kultúra Múzeuma, emellett több emlékház.
A prágai várnegyed legfontosabb látnivalói kétségtelenül a Szent Vitus-székesegyház, a Szent György-bazilika és a hozzá kapcsolódó Szent György-rendház, azonban az egykori királyi székhely három udvarában elhelyezkedő palotákban néhány múzeum is helyet kapott, amelyek raktárai és kiállítóterei világviszonylatban is jelentős alkotásokat vonultatnak fel.
A vár képtárának egyik kiállítótere. Kovács Evelin, 2025
A régi királyi palota, Prága legrégebbi világi gótikus építménye; váltakozó csillag-, és hálóboltozatokkal, színes falfestményekkel díszített terei már önmagában izgalmas látványt nyújtanak. A vár 4.000 festményt és szobrot számláló képtára II. Rudolf gyűjteményéből is őriz remekműveket, a látogatók a legnagyobb olasz, németalföldi és flamand festők kivételes alkotásaiban merülhetnek el. A várnegyedet az aranyművesekről elnevezett Arany utcácskán keresztül hagyhatjuk el, amelynek apró méretű házaiban különböző évszázadokból kiragadott életképekbe nyerhetünk bepillantást. Valós személyek történetein keresztül utazhatunk vissza az időben egy jósnő otthonába, egy aranyműves műhelyébe, valamint egy II. világháború idején élt amatőr filmtörténész gyűjteményébe.
A hagyományos múzeumok mellett számos különleges témát feldolgozó szakmúzeumot létesítettek az utóbbi évtizedekben. A városban sétálva lépten nyomon találkozhatunk Franz Kafka irodalmi kultuszának lenyomataival, amelyek nem csak a személyéhez köthető ajándéktárgyakban, hanem egyedi köztéri szobrokban is testet öltenek.
Az első Kafkának állított emlékmű (2003) az óvárosban. Kovács Evelin, 2025
A legnagyobb Kafka-rajongók akár több órát is eltölthetnek az abszurd látásmód nagy mesterének munkásságát bemutató Franz Kafka Múzeumban.
A mozgó Kafka-fej (2014) a Quadrio bevásárlóközpont mögötti téren. Kovács Evelin, 2025
Leveleken, naplókon, fényképeken, első kiadású műveken keresztül ismerhetjük meg a zsidó származású világhírű írót, aki egész életét Prágában élte le – mint ahogy azt a címben szereplő idézet is mutatja –, amely sokszor ihletet is adott írásaihoz. Életében kevés munkája jelent meg, hagyatéka csupán élesszemű jóbarátjának, Max Brod-nak köszönhetően menekült meg, aki Kafka utasítása ellenére az író halála után nem égette el a rá bízott kéziratokat, hanem megtartotta azokat, sőt több közülük kiadásra is került, ezzel a 20. századi világirodalom legnagyobb hatású alkotói közé emelkedett. Munkáiból ma is készülnek színházi és filmes adaptációk, életben tartva kultuszát.
A város leglátogatottabb múzeumai közé tartozik a kommunista rezsim több mint 40 évet felölelő időszakát feldolgozó Kommunizmus Múzeuma, amely a helyi történelem mellett a világtörténelem számos, korszakra jellemző sajátosságát bemutatja. A 20. századi művészetre, oktatásra, sajtóra, mindennapi életre hatást gyakorló elnyomás és állandó kontroll tárgyi emlékein keresztül segít megérteni a fiatalabb generációk számára a közelmúlt eseményeit. A Szovjetunió állambiztonsági feladatait ellátó szervét egy külön ezzel a témával foglalkozó intézmény, a KGB Múzeum mutatja be.
A turisták igényeihez alkalmazkodva egyre több interaktív élményt nyújtó látogatóközpontot hoznak létre, amelyek kortárs művészek látványos műalkotásain keresztül a játszva tanulást célozzák. Ilyen tapasztalásokban lehet részünk a prágai Illúziók Múzeumában, amely a valóságot és a fikciót keverve igyekszik minden korosztály számára kikapcsolódást nyújtani.
A strahovi kolostor egyik belső udvara. Kovács Evelin, 2025
A múzeumi kínálatot a világörökségi helyszínként számontartott strahovi kolostor egyházi gyűjteménye teszi teljessé. A premontrei rend számára alapított kolostorban több mint 70 szerzetes él ma is, akik a rend alapítójának, Szent Norbertnek a tanait követik, ereklyéi a Szűz Mária mennybemenetele bazilikában megtekinthetőek.
A Filozófiai terem. Kovács Evelin, 2025
A Teológiai terem. Kovács Evelin, 2025
A kolostor Filozófiai és Teológiai termei a világ legszebb könyvtártermei közé tartoznak, előbbinek mennyezetfreskóit teljes egészében Franz Anton Maulbertsch festette, aki egyúttal hazánk legnagyobb barokk freskófestője is. A kolostor értékes könyvgyűjteménye 300.000 kötetet tartalmaz, közte több ezer kéziratot, továbbá ősnyomtatványokat, kódexeket is találunk.
A strahovi művészeti galéria kiállítótere. Kovács Evelin, 2025
A könyvtártermek állományvédelmi okokból nem bejárhatóak, azonban a termeket összekötő folyósókon a kolostor archívumának részét képező ásvány-, növény- és tengeri állatok gyűjteményét is megtekinthetjük, illetve a több ezer festményt, szobrot, táblaképet számláló kollekció gótikától napjainkig keletkezett alkotásait. A kincstár állandó kiállítása a kolostor liturgikus tárgyainak legjavát vonultatja fel, közte ötvösművészeti tárgyakat, szobrokat és textileket.
A Kincstár állandó kiállításának kiállítótere. Kovács Evelin, 2025
Prága múzeumaiban nem csak a város gazdag történelmét ismerhetjük meg, illetve kiemelkedő műalkotásokat tekinthetünk meg, hanem egy-egy szűkebb korszak tárgyi örökségét is szemügyre vehetjük. Legyen szó irodalmi, művészeti, műszaki, természettudományi, néprajzi, történeti vagy régészeti muzeológiáról a cseh főváros minden irányzatban nagyszerű kiállításokkal örvendezteti meg közönségét.
