A holokauszt 80. évfordulója alkalmából indított négy részes sorozatban a Magyar Múzeumok OnLine oldalán bejárhattuk azokat a múzeumokat, amelyek emlékezeti kultúránk részévé váltak, zsinagógákat fedeztünk fel, megismerhettük a zsidó mindennapok és ünnepek legfontosabb tárgyait. Ezúttal Prágába utazunk - legalábbis virtuálisan, hogy bebarangoljuk a város zsidónegyedét, azaz a cseh zsidó kultúra emblematikus helyszíneit.
Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb zsidó múzeumkomplexuma a prágai Josefov területén található. A zsidó városnegyed történetét, a csehországi zsidóság történelmét és kultúráját bemutató kiállítások hat zsinagógában és környékükön fedezhetők fel. Az Állami Zsidó Múzeum gondozásában lévő épületek egy itiner segítségével járhatók végig, melynek követése időutazás-szerű élményt nyújt.
Prága környékén a 10. században jelentek meg az első zsidók. 1091-ben két különálló zsidónegyedet alapítottak, saját zsinagógával, önkormányzattal, iskolával: a nyugatról érkezők a későbbi Régi-új Zsinagóga környékén telepedtek le, a bizánciak pedig a mai Spanyol Zsinagóga területe mellett. A két közösség az első pogrom után olvadt össze egyetlen, fallal körülvett gettóvá. A prágai zsidóság története az elkövetkező évszázadokban sem nélkülözte a szenvedést.
A 12. század elején az antijudaizmus, a zsidóüldözés és a kikeresztelkedésre kötelezés határozta meg a zsidósághoz való viszonyt. A csehek hamis vádak miatt gyilkoltak, rongáltak, bántalmaztak, az uralkodók pedig nem tettek semmit. Egészen a 13. századig, amikor II. Ottokár kiváltságokat és polgári jogokat adott a zsidóknak. Betiltották a bántalmazásokat, rombolásokat, és 1270-ben megépülhetett a Régi-új Zsinagóga, ami a prágai zsidóság központjává vált.
A 14. század elején újra elkezdődtek az üldözések, és rendet csak IV. Károly tett. Az egyház beleegyezett, hogy békén hagyják a zsidókat, de nyilvános helyenhegyes kalap hordására kötelezéték őket. A század végén azonban a csehek között elterjedt, hogy a prágai gettóban megköveztek egy papot, és 1389 húsvétján 3.000 zsidót mészároltak le, házakat gyújtottak fel. Történetük során ez volt a legnagyobb pogrom.
A 15. század elején a falon kívüli temetőjüket feldúlták, így egy új rendelet alapján a gettóban kellett temetkezniük. Ekkor jött létre a régi zsidó temető. A 16. századtól viselniük kellett a sárga szégyenfoltot, azonban a megkülönböztetés ellenére a negyed mégis fejlődött. Csak az 1689-es tűzvész pusztította el a nagy részét, utána szegénység sújtotta a zsidóságot.
1744-ben, a második sziléziai háború során a poroszok támogatásával vádolták meg a zsidókat, ezért Mária Terézia 1745 nyaráig nem csak Prágából, de egész Csehországból kiutasította őket. 1748-ban mégis tíz évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt kaptak, mert hiányukban erősen visszaesett a gazdaság. Azonban magas összegű különadókat vetettek ki rájuk, amelyeket még II. József is megtartott, bár eltörölte a zsidóellenes rendeletek nagyobb részét. Ez utóbbi intézkedések emlékére, tiszteletből nevezték el a negyedet 1850-ben Josefovnak. Ekkor lett a gettó közigazgatásilag is Prága része, mint 5. kerület, és az 1848-ban kapott vallási egyenlőség jogával újra kezdett rendeződni a zsidó közösség helyzete.
Állami Zsidó Múzeum Prágában
A 20. században lerombolták a túlzsúfolt házakat, és párizsi mintára építették újjá. Csak a városháza, a hat zsinagóga és a régi zsidó temető maradt meg a mai napig. Ezekben Hitler „egy kihalt faj egzotikus múzeumát” akarta berendezni, tele zsidó ereklyékkel. A terv végül nem valósult meg, napjainkban viszont az Állami Zsidó Múzeum történeti és kulturális kiállításai vannak az épületekben. Kivételt képez a Régi-új Zsinagóga, ami látogatható ugyan, de máig tartanak benne istentiszteleteket.
Gyermekáldozatok emléke
A Pinkász-zsinagóga és a mögötte elterülő Régi zsidó temető már bemutatásra került a cikksorozat első részében (hiperlink). Az épület üléstermében lévő kiállítás azonban még nem: itt a terezíni koncentrációs táborból származó gyerekrajzok tekinthetők meg. A körülbelül 4.500 rajz mindegyike alatt szerepel az alkotó neve, születési dátuma, és vagy az, hogy mikor vesztette életét, vagy pedig az, hogy hazatért. A táborban raboskodó mintegy tízezer gyermekből mindössze nyolcszáz szabadult ki élve.
Gyerekrajzok Terezinből. Forrás: Avantgarde Prague avantgarde-prague.com.
Terezín
Terezínben a német megszállás alatt egy munkatábort alakítottak ki. Ennek nem a megsemmisítés volt a célja, hanem egy Mintaváros létrehozása. Egész Terezínt egy gettóvá rendezték át, ahova nagyjából 80.000 cseh zsidót terveztek összegyűjteni, pedig a városban alig 7.000 embernek lett volna hely. Az itt élők nagy része gyermek, idős és munkaképtelen volt, hogy bizonyítsák: a híresztelések ellenére nem mindegyiküket deportálták megsemmisítésre, kényszermunkára.1944-ben egy filmet forgattak arról, hogy a zsidók milyen jól élnek a gettókban, és emiatt még a Vöröskereszt is meglátogatta Terezínt. A jó kép kialakítása érdekében a betegeket, a nagyon meggyötört, sovány rabokat továbbküldték Auschwitzba, új ruhákat, bőséges ételadagokat osztottak a városban maradottaknak, orvosi rendelőket, sportpályákat, boltokat és kávéházakat rendeztek be. Így csökkent a zsúfoltság, szebb képet nyújtottak a lakosok és az utcák, ideális körülményeket feltételezhettek a szemlélők.
Részlet a propagandafilmből. Forrás: Spiegel spiegel.de.
A Vöröskereszt képviselői a kényszermunkáról és népirtásról szóló rebesgetéseket hamisnak minősítették. Azonban a távozásuk után minden létrehozott ideális körülmény ismét eltűnt a zsidók életéből. Végül a tábort 1945. május 11-én szabadították fel a szovjet csapatok, ekkor derült fény a rettenetes körülményekre, és alig párezer zsidó élte túl a megpróbáltatásokat.
A Ceremóniaterem
A Régi zsidó temető mellett található a Ceremóniaterem, ahol halotti szertartásokkal, esküvőkkel, egyéb vallási szokásokkal kapcsolatos kiállítás tekinthető meg. Ezzel szemben áll a Klausz-zsinagóga, Josefov legnagyobb zsinagógája, amit a 17. században építettek fel a tűzvész után. Ma a zsidók hagyományairól és népszokásairól látható benne kiállítás. Különböző jellegzetes, a valláshoz és mindennapokhoz kapcsolódó tárgyak láthatók a vitrinekben, részletes leírásokkal, ismertetőkkel egyetemben, valamint a karzaton időszaki tárlatok kapnak helyet, többnyire fotópályázatok kiállításai.
A Klausz-zsinagóga. Török Sára felvétele
A legrégebb óta működő zsinagóga a világon
A Régi-új Zsinagóga Közép-Európa legrégebbi fennmaradt, emellett a világon a leghosszabb ideje, a 13. század óta működő zsinagógája is. Csak 1942 és 1945 között hagyták el, a holokauszt idején. Ma is használják, így kiállítás nincs benne, a látogatók az impozáns belső teret és a hagyományos díszítéseket, vallási tárgyakat, héber nyelvű feliratokat tekinthetik meg.
A Régi-új Zsinagóga belső tere. Török Sára felvétele
Egy érdekes legenda szerint az épület padlásán rejtették el a Gólem maradványait, aki a 16. század végén tevékenykedett. A Gólem nevének jelentése héberül ’alaktalan, élettelen tömeg’, és a zsidó hagyomány alapján Judah Löw ben Bezalel, vagy más néven Maharal rabbi keltette életre a Moldva partjának agyagjából. A kabbala, azaz ’titkos tan’ varázsigéi segítségével irányította, a mágikus szavakat egy papírra írta és a Gólem szájába helyezte, aki így azt tette, amire Maharal utasította. Ha kivette a papírt a szájából, újra agyagtömeggé vált. Ezt minden szombaton megtette, akkor ugyanis tilos volt a munka, ám egy nap elfelejtette: mire visszatért a zsinagógából, a Gólem feldúlt mindent. Ekkor a rabbi örökre elvette a varázsigét a lénytől, az agyag darabjait pedig elvileg még ma is a Régi-új Zsinagóga padlásán őrzik.
Maisel-zsinagóga
A Maisel-zsinagóga neogótikus stílusban épült. A gettó 16. századi újjáépítésének egyik fő támogatójáról nevezték el. Maisel a tudományt és művészetet is támogatta, sokat tett a zsidónegyedért és a zsidókért. A nevét viselő zsinagóga a német megszállás alatt egyfajta raktárként szolgált, az itt megmaradt tárgyakból ma kiállítás látható az épületben.
A Maisel-zsinagóga. Török Sára felvétele
A Spanyol zsinagóga
A Spanyol Zsinagóga mór stílusú, szefárd hagyományokat tükröző díszítésekkel ellátott épület. Az 1300-as évek elejétől fontos imahely volt, az 1700-as években pedig a Prágába menekült spanyolországi szefárd zsidók központja lett, róluk kapta a nevét is. Ma az egyik legjelentősebb zsidó múzeum található az épület két szintjén: a 13. századtól a napjainkig mutatja be a csehországi zsidó nép történetét. A tárlatban zsidó családok tárgyi adományai és történetei egyaránt helyet kaptak.
A Spanyol Zsinagóga belső tere. Török Sára felvétele
Magas-zsinagóga
A Magas-zsinagóga az elöljárók imádkozóhelye volt, eredetileg a Tanácsháza emeletéről vezetett oda egy fedett átjáró az utca fölött. Jelenleg a múzeum üzlete és pénztára található a földszintjén, az emeleti imatermet pedig a mai napig használják.
