MúzeumTrip! Egy olyan múzeumot vezetni, amelyet Jókai nyitott meg - Beszélgetés Filus Erikával, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum igazgatójával

INTERJÚ

Berényi Marianna
2020-07-14 20:00

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben t

ehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum után a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum lát vendégül bennünket. Elsőként megnéztük, milyen intézmények tartoznak a múzeumhoz, utána a gyűjteményeket tekintettük át, később a kiállításokat,  a rendezvényeket és a múzeumpedagógiát, most pedig megismerhetjük az intézmény vezetőjét, a korábbi cikkek szerzőjét, dr. Filus Erikát!

 

 

Mennyire határozza meg egy mai muzeológus munkáját, hogy az ország első irodalmi emlékházában dolgozik, amelyet Jókai Mór írófejedelem nyitott meg a költőfejedelem Petőfi Sándor emlékére? Ez lehetőség vagy inkább korlát?

 

Úgy gondolom, hogy egy ilyen emblematikus helyen dolgozni nagy lehetőség, egyben óriási felelősség is. Semmiképpen sem korlátként tekintek rá, inkább mint egy nemes feladatra, és megtisztelő számomra, hogy munkámmal részese lehetek a Petőfi-kultusz ápolásának és a szülőház megóvásának. Igazgatóként kevés idő jut a muzeológiai munkára, időm nagyobbik részét a rendezvényekkel, fejlesztésekkel, pályázatokkal való munka, az adminisztráció teszi ki. A múzeumra nem munkahelyként tekintek, hanem a hivatásomnak tartom. Mindennap eszembe jut, hogy itt született a magyar irodalom költőóriása, az egyenes gerincű, az elveiért, meggyőződéséért a végtelenségig kiálló zseni.

 

Hogyan kezdtél el itt dolgozni? Mióta vezeted a múzeumot?

 

2006-ban kerültem friss diplomásként néprajzos-muzeológus munkakörbe a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumba. Egy évig dolgoztam szerződéssel, majd egy évet tanítottam az egyik helyi szakközépiskolában. Az élet szerencsére úgy hozta, hogy lehetőségem volt visszajönni. 2019-ben nyugdíjba vonult igazgatónk, Kispálné dr. Lucza Ilona. Vele egyeztetve döntöttem úgy, hogy pályázok, és folytatom az általa kijelölt utat.

 

Az elődöd kimagasló örökséget hagyott hátra, amikor nyugdíjba vonult...

 

Valóban. Múzeumunk Kispálné dr. Lucza Ilona vezetése alatt formálódott ki, két évtizedes munkája során nagyon tudatosan és hosszú távra tervezve alakította ki a jelenlegi struktúrát, bekapcsolta az országos múzeumi, tájházi hálózatba.  Életcéljának tekintette a helyi Petőfi-kultusz ápolását, a múzeum fejlesztését.  Mindig arra törekedett, hogy maradandót alkosson, és a mai napig ezért dolgozik az Országos Petőfi Sándor Társaság elnökeként.  Őszinte, odaadó munkásságát számos országos, megyei és helyi kitüntetéssel ismerték el, vezetése idején a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum 2004-ben és 2010-ben Az Év múzeuma, 2007-ben Az év tájháza lett, elnyerte a Látogatóbarát múzeum és a Közösségi múzeum címet.

 

Mi az, amit ebből megtartasz? Milyen területeken szeretnél fejlesztéseket?

 

A Petőfi-kultusz ápolására irányuló törekvéseket mindenképpen folytatnunk kell, és megtartjuk azokat a szokásos rendezvényeket is, amik a költő életrajzához, költészetéhez kötődnek. Ugyancsak kiemelten kezelem a kortárs képzőművészeti gyűjtemény további gyarapítását és az alkotókkal való már meglévő kapcsolat fenntartását. Szerencsére nagyon jól együtt tudunk működni a helyi oktatási, kulturális intézményekkel, az önkéntes segítőink nélkülözhetetlenek a színvonalas rendezvények megtartásában. Az ő közreműködésükre, munkájukra továbbra is számítok.

Ezek mellett szeretném, ha a Szlovák Tájházra is több figyelmet tudnánk fordítani, és közösségi színtérként jobban ki tudnánk használni a ház és a nagy kert adottságait. Eddig is szép számmal szerveztünk oda programokat, erre szeretnék állandó múzeumpedagógiai kínálattal ráerősíteni. A Népi Építészeti Programon sikerrel pályáztunk a népi műemlék felújítását megelőző szakvélemények elkészítésére, ezek alapján – szintén e program forrásából -  tervezzük a tájház teljes felújítását.

 

 

 

Több intézmény is tartozik hozzátok. Hányan látjátok el a feladatokat?

Milyen munkakörökben?

 

Intézményünkhöz tartozik Petőfi Sándor szülőháza, az Emlékmúzeum galériával, a Képzőművészeti és Néprajzi Látványtár, a Műfordítói Szoborpark és a Szlovák Tájház.  A dolgozói létszám mindössze hat fő. Már a négy telephely nyitva tartása és az évi kb. 20.000 látogató fogadása sem egyszerű, ezekhez még hozzájönnek a múzeumpedagógiai foglalkozások, az évi 20-22 rendezvény megszervezése és lebonyolítása, a fejlesztések, új kiadványok, stb. Ezeket a feladatokat csak egy ilyen nagyon összetartó, egymást mindenben segítő, és – a szó jó értelmében – megszállott kollektíva tudja csak ellátni. Én nagyon hálás vagyok azért, hogy a munkatársaim egyben a barátaim is, akikkel nemcsak itt, hanem a magánéletben is segítjük egymást. A munkakörök szerint van múzeumpedagógus, gyűjteménykezelő, közönségkapcsolati és a kommunikációért felelős kolléga, van, akinek a tájház rendben tartása a dolga, de a saját feladatain túl mindenki többet vállal, minden felmerülő feladatban részt vesz.

 

Milyen feladatoknak tudtok eleget tenni, mi az, ami mindig a végére marad? Milyen szakember hiányzik a legjobban?

 

Legfontosabb, hogy megőrizzük Petőfi Sándor szülőházát, minél többet átadjunk abból a mérhetetlen értékből, amit Petőfi költészete jelent, és tudatosítsuk, hogy mekkora óriási érték, hogy a kis nádfedeles hajlék a ma is áll, és pont itt áll, Kiskőrös központi helyén. Természetesen nem feledkezhetünk meg a várost 300 éve újraalapító szlovákságról sem, a tájház sorsát is szívünkön viseljük, rendezvényeinkkel és a helyi hagyományőrző csoportokkal együttműködve igyekszünk a nemzetiség identitásápolásának központjává tenni.

 

Sajnos a gyűjteményi munkára kevesebb idő jut, így a veszélyhelyzet alatt ezeket a feladatokat végeztük el. Számomra fontos lenne, hogy több időt fordíthassak kutató- és gyűjtőmunkára, publikációra.

Nagyon jó lenne, ha még egy múzeumpedagógus erősítené a csapatot, egy ilyen szakemberrel és új tematikával sokkal több látogatót érnénk el.

 

A város hogyan viszonyul az intézményhez?

 

Kimondottan jó a kapcsolatunk Kiskőrös Város Önkormányzatával. A fenntartó támogatja az elképzeléseinket, a pályázatokhoz önerőt, a megvalósításhoz szakembereket biztosít. Már most készülünk Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára. A 2023-as emlékév nemcsak a múzeumnak, hanem Kiskőrösnek is fontos, a fejlesztések és programtervek a várossal összehangoltan, a többi kulturális intézménnyel összedolgozva születnek. Az emlékév lebonyolításához, igényes, méltó tartalommal való megtöltéséhez, valamint a múzeumi működéshez minden segítséget megkapunk a fenntartótól.

 

 

A látogatók? A helyi közösségek?

 

Látogatóink az ország minden pontjáról érkeznek, sőt egyre több külföldi vendégünk is van. Főként diák és nyugdíjas csoportok látogatnak el hozzánk, de nő a családok és kisebb társaságok száma is. Egyesek célzottan, mások egyéb programmal összekötve térnek be. Mi azt valljuk, hogy lakhelyétől, korától, érdeklődési körétől függetlenül legalább egyszer minden magyar embernek el kell jönnie Petőfi Sándor szülőhajlékába.  Kiskőrösön annyi Petőfi vonatkozású látnivaló van, hogy egy egész napot el lehet tölteni.

 

A múzeum mindennapi életében állandó a helyi közösségek, oktatási intézmények, hagyományőrző csoportok jelenléte. Ez nemcsak a rendezvényeken nyilvánul meg, hanem abban is, hogy az óvodások, iskolások rendszeresen jönnek a tananyaghoz kapcsolódó rendhagyó múzeumlátogatásra, galériánkon évente bemutatkoznak a kiskőrösi alapfokú művészeti iskola grafikusai, a zenész növendékek részt vesznek kiállítás-megnyitóinkon. A Magyar Kultúra Napja alkalmával a művelődési központ, a könyvtár, a művészei iskola és a múzeum közös programokat szervez, a Költészet Napi egész napos versmondásra több osztály is érkezik. Intézményünk gyakran biztosít helyet iskolai, városi szavalóversenyeknek, kiskőrösi képzőművészek időszaki tárlatának. Megemlékezéseinket a helyi diákok közreműködésével tartjuk, a Szlovák Tájház programjainak állandó résztvevője a helyi népdalkör és tánccsoport.

 

Sok kiskőrösi család gondolja úgy, hogy féltve őrzött használati tárgyait, viseleteit nekünk adományozza, a múzeum garanciát jelent arra, hogy a tárgyakat biztonságban megőrizzük, ha lehet, bemutatjuk, vagy demonstrációs tárgyként használjuk.   

           

 

Milyen az élet a karantén után? Visszatért a közönség?

 

Mint említettem, évente kb. 20.000 látogatója van a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumnak. A veszélyhelyzet kihirdetése után nálunk is szünetelt a közönségkapcsolat, a már bejelentkezett több tucat csoport is visszamondta a látogatást. Nagyon vártuk már, hogy újra kinyithassunk, és nagyon jó érzés látni, hogy Petőfi Sándor szülőháza ismét megtelt élettel, elővigyázatosan, a szabályok maximális betartásával érkeznek családok, kisebb-nagyobb baráti társaságok. Mivel évek óta azt tapasztaljuk, hogy a téli hónapok alatt is folyamatosan nő a látogatottságunk, én úgy vélem, hogy nem fog annyira visszaesni a forgalmunk, mint azt korábban gondoltuk.  

 

 

 

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00