„A legkedvesebb művészeti stílusom, szeretem a könnyed merészségét.” – mondta csillogó tekintettel az egyik látogató a Múzeumi kerengő sorozat legújabb alkalmán. A magyar kezdeményezésre június 10-én - Lechner Ödön és Antoni Gaudi építészek halálának évfordulóján - tartott szecesszió világnapján intézményi sétára hívtuk a közönséget.
A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban e programmal tisztelegtünk a szecesszió nagy alkotói előtt. Ezen a napon Európa- és országszerte városi sétákat tartottak, hogy az ott élők még jobban megismerjék lakókörnyezetük kiemelkedő villáit, lakó- és középületeit.
Mivel Zalaegerszeg nem bővelkedik szecessziós épületekben, csak néhány ház viseli magán a stílusjegyeket, ezért a saját lehetőségeinkre szabtuk a programot. Miközben a vendégek bejárták a múzeum kiállítótereit és kevésbé ismert helyiségeit, a kollégák egy-egy állomáson a gyűjteményeinkből származó szecessziós műtárgyak mellett a történetükről meséltek.Kisfaludi Strobl Zsigmond Rózsi című fekvő aktja, jellegzetes virágmintázatú porcelán kiöntő, Morandini Tamás itáliai származású zalaegerszegi építész tervrajzai, pipacs mintájú sörcsap és egy 20. század eleji csinos ruha színesítette a palettát.
A kutatói könyvtár rejtett kincsei
Kevesen tudták, hogy a Göcseji Múzeum épületében kutatói könyvtár is van, oda csak ritkán engedünk betekintést. A kiválasztott műtárgyak sorát szerettük volna kiegészíteni olyan tárgyakkal, amelyek a mai napig használhatók. A könyvtári polcról ugyanis néhány szecessziós borítású látványos kötet is előkerült, mert a 19. század legvégén címlapborítók egész sorát tervezték ekkor a képzőművészek.
A Göcseji Múzeumba került látványos kötetek Kisfaludi Strobl Zsigmond hagyatékából kerültek a Göcseji Múzeumba. Nemcsak a szobrokat és a kisplasztikákat kaptuk meg az örökösöktől a végrendelet értelmében, hanem néhány használati tárgyat is.
A Malonyay
A magyar nép művészete című kötetsorozat egy 20. század elején megjelent nagy terjedelmű magyar nyelvű néprajzi–művészettörténeti mű. A sorozat célja az volt, hogy a teljesség igényével bemutassa a magyar népművészetet. A kötetek 1907-től jelentek meg Malonyay Dezső neves szépíró-művészettörténész szerkesztésében. Életében négy vaskos kötet jelent meg, ezek között van a dunántúli népművészettel foglalkozó kiadás is, amelyben Veszprém, Zala, Somogy és Tolna népi művészetét dolgozta fel. A szerző halála után egy ötödik kötet is napvilágot látott, de a sorozat tovább nem folytatódott. A megjelent öt kötet ennek ellenére tekintélyes néprajzi anyagot ismertet meg az olvasóval.
A sorozat aranyozott, díszes, szecessziós vászonkötésben jelent meg, és a kiadó számos színes és fekete-fehér ábrával látta el. A sorozat köteteinek megírásában és illusztrálásában írók, rajztanárok, képzőművészek vettek részt, köztük egy sokoldalú zalaegerszegi főgimnáziumi tanár, Borbély György. A sokat emlegetett magyar-latin szakos tanárember lételeme volt a sport. Gyalog bejárta az egész országot, és az egyik nyári szünet idején velocipéddel Párizsba is elkerekezett, hogy személyesen találkozzon hazafelé jövet Torinóban Kossuth Lajossal, de a találkozó végül meghiúsult.
Munkácsy Mihály élete és munkái
Szintén a Kisfaludi Strobl-hagyatékból került a múzeumba a 19. századi festőóriásunkról, Munkácsy Mihály művészetéről szóló album. A mutatós kötet dombornyomott borítóján a magyar növényi motívumok - búzakalász, búzavirág, pipacs - egészítik ki a kor stílusjegyeit. A belső borítót is érdemes szemügyre venni: növényi indák, festőpaletta ecsetekkel és a kiadó neve: Singer és Wolfner kiadása.
A céget Singer Sándor és Wolfner József alapította 1885-ben. A könyvkiadó és könyvkereskedő cég Budapesten, az Andrássy út 16. szám alatt működött. Elsősorban gyermek- és ifjúsági irodalommal foglalkoztak, valamint a kispolgárság igényeit szolgálták ki olcsó és népszerű könyvek nagy mennyiségű kiadásával. A tulajdonosok azonban kiemelten fontosnak tartották a művészetek felkarolását, ezért alkalmanként igényesen kivitelezett, szinte művészi értékű albumokat is készítettek. Ilyen a közönségnek bemutatott Munkácsy Mihály életművével foglalkozó mutatós album is.
De kik azok a képírók?
…tették fel a kérdést a bemutató során a fiatalok, amint meglátták A magyar képírás úttörői című vaskos kötetet. A bőrkötésű díszborítón válaszul ott szerepelnek a sárgaréz-domborműveken Mányoki Ádám, Kupeczky János, Mészöly Géza és Munkácsy Mihály arcképei. A festőművészek sorát még gyarapítja a tartalomjegyzék, ugyanis a fentiek mellett Markó Károly, Brocky Károly, Barabás Miklós, Than Mór, Ligeti Antal és Liezen-Mayer Sándor művészetét is tárgyalja a képzőművészeti album. A liliomos sarokdísszel ellátott külső borítón túl más különlegességgel is szolgál a könyv: a hátsó kötéstáblán négy sárgaréz csúszógomb (veretgomb) látható. A mai fiatalok még nem láttak olyan könyvet, aminek „lába” van, így annak funkciójáról is kaptak némi magyarázatot.
A Múzeumi kerengő a jövőben is folytatódik, szemmel láthatóan igény van az ilyen típusú programokra. A mai kor embere mindent szeret, ami friss, mozgalmas, tudást közvetít és szerencsére egyre inkább kelendő a művészetek közelében lenni. Ez a sorozat pedig kitűnő belépőül szolgál a képzőművészet és a műtárgyi kultúra világába.
Borítókép:
Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítása volt az első állomás.
