Mitől számít ma kiemelkedőnek egy múzeum? Egy új állandó kiállítástól, egy innovatív digitális fejlesztéstől, a gyűjtemény tudományos feldolgozásától? Vagy attól, hogy miként viszonyul saját múltjához, hogyan dolgozik együtt a környezetében élőkkel, és milyen szerepet vállal a társadalmi problémák kezelésében? A világ különböző pontjain kiosztott múzeumi és örökségvédelmi díjak indoklásai alapján ezek a teljesítmények egyre nehezebben választhatók el egymástól. A zsűrik döntéseiből az is kiolvasható, milyen szakmai értékeket tekintenek követendőnek, és milyen múzeumi gyakorlatokat szeretnének szélesebb körben is elterjeszteni.
A nemzetközi díjak áttekintése azért is tanulságos, mert a különböző elismerések más-más szempontok alapján működnek. Az Európai Év Múzeuma Díj egy intézmény egészének szemléletét és teljesítményét értékeli, a Luigi Micheletti-díj a történeti múzeumok innovatív munkáját ismeri el, az AVICOM a múzeumi multimédiás fejlesztéseket, míg az ICOM új fenntarthatósági díja a társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásokra adott intézményi válaszokat vizsgálja. Egy családbarát múzeumi elismerésnél a látogatói tapasztalatoknak lehet meghatározó szerepük, egy kutatási díjnál pedig a módszertani újdonságnak és a tudományos eredmények hozzáférhetőségének. Az eltérő mércék ellenére vannak visszatérő szempontok. A díjazott projektek között egyre nagyobb figyelmet kapnak azok, amelyek újragondolják a múzeumok társadalmi szerepét, megosztják az értelmezés lehetőségét a közösségekkel, bővítik a tudáshoz való hozzáférést, vagy a gyűjtemények megőrzését a jelen problémáival hozzák összefüggésbe. A kérdés tehát nem csupán az, hogy miért kap díjat egy-egy múzeum, hanem az is, hogy milyen szakmai teljesítményt tartanak ma példamutatónak a különböző nemzetközi zsűrik.

Tomislav Šola professzor
Huszonöt év díjazott múzeumi gyakorlat
Ennek vizsgálatához különleges kiindulópontot kínál a The Best in Heritage nemzetközi konferencia, amelynek 25. kiadását 2026. november 12–13-án Barcelonában rendezték meg. A kezdeményezés 2002-ben indult Dubrovnikban, a zágrábi European Heritage Association szervezésében, Tomislav Šola muzeológus közreműködésével. A konferenciát 2020 és 2024 között online formában tartották meg, 2025 óta pedig Barcelona ad otthont a személyes találkozóknak. A rendezvény az ICOM és az Europa Nostra védnöksége alatt működik. A jubileumi rendezvényen több mint 160 résztvevő találkozott a világ különböző pontjairól, a programnak pedig Barcelona öt kulturális helyszíne adott otthont: a CaixaForum Barcelona, az El Born Museu d’Història de Barcelona, az Ateneu Barcelonès, a Casa Batlló és a MACBA.
A The Best in Heritage sajátossága, hogy nem egy újabb nemzetközi múzeumi díjat hozott létre, hanem a már elismert intézmények és projektek tapasztalatait gyűjti össze, bár a konferencia záróeseményén maga is átad két, a bemutatott projektek szakmai hatását elismerő díjat. Idén az IMAGINES Project of Influence díjat a katalóniai Synthetic Memories, míg a The Best in Heritage Project of Influence díjat az Obersalzberg Dokumentációs Központ nyerte el. Az előbbi a generatív mesterséges intelligencia segítségével tette láthatóvá a személyes emlékek törékenységét, az utóbbi a múlt traumatikus történelmét a jelen demokratikus értékeivel összekapcsolva gátolja a történelemhamisítást. A két elismerés odaítélésében a moderátorok, az előző évi Project of Influence díjazottak képviselői és a konferencia közönsége is részt vesznek. A részvételi szavazási rendszer így nemcsak a projektek szakmai megítélését, hanem a résztvevők közös értékelését is megjeleníti.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A szervezők évente több száz nemzetközi, országos és regionális elismerést követnek nyomon, majd szakmai tanácsadó testületük választja ki azokat a projekteket, amelyek bemutatkozási lehetőséget kapnak. A résztvevők nem egyszerűen az eredményeikről számolnak be: a módszereiket, a fejlesztések hátterét, a nehézségeket és a más intézmények számára hasznosítható tapasztalatokat is ismertetik.
A konferencia tevékenysége az elmúlt negyedszázadban jelentős dokumentációs anyagot eredményezett. Az előadások, interjúk és szakmai beszámolók online archívuma egyben a nemzetközi múzeumi gondolkodás változásainak is forrása. A korábbi évek díjazottjainak és projektjeinek összehasonlításából kirajzolódhat, milyen kérdések kerültek előtérbe, hogyan változott a szakmai kiválóság értelmezése, és milyen módszereket tartottak egy-egy korszakban különösen előremutatónak. A Best in Heritage honlapja ugyanakkor a konferenciára meghívottak mellett más szempontból is kincsesbánya. A szervezet minden év végén közzéteszi a díjnyertes múzeumi, örökségvédelmi és természetvédelmi projektek listáját: azaz megnézhetjük, milyen múzeumi projektek nyertek díjat a világ különböző versenyein tematikus és földrajzi bontásban.
A 2026-os válogatásban 34 díjazott projekt szerepelt, közülük tíz az új technológiákkal és multimédiás fejlesztésekkel foglalkozó IMAGINES szekcióban, 24 pedig a konferencia főprogramjában. A meghívottak mellett két korábbi Project of Influence díjazott is nyitóelőadást tartott. (Ezeket a cikk második részében olvasható mellékletben internetes elérhetőséggel, rövid bemutatással felsorolom.) A programban európai, ázsiai, észak- és dél-amerikai, valamint karibi térséghez kapcsolódó kezdeményezések egyaránt megjelentek. A résztvevők között jelentős nemzeti múzeumok, kis helytörténeti intézmények, egyetemi kutatócsoportok, civil szervezetek, könyvtárak és műemlék-helyreállítási projektek is helyet kaptak. A válogatás természetesen nem tekinthető az összes nemzetközi díj statisztikailag reprezentatív mintájának: a meghívásról külön szakmai döntés születik. Mégis értékes keresztmetszetet kínál, mert eltérő földrajzi, intézményi és szakmai környezetekből származó, közel azonos időszakban elismert teljesítményeket helyez egymás mellé.

A németországi Dokumentation Obersalzberg a 2025-ös Luigi Micheletti-díj után Barcelonában újabb elismerést kapott: a The Best in Heritage 2026 konferencia részvételi szavazásán elnyerte a főprogram Project of Influence címét. Az Idyll und Verbrechen című állandó kiállítás a náci múlt kritikai feldolgozását és a történelmi emlékezet demokratikus felelősségét állítja középpontba.
Amikor a múzeum működése kap elismerést
A 2025-ös díjazottak között feltűnően sok olyan intézményt találunk, amely nem egyetlen kiállításért vagy látványos beruházásért kapott elismerést. A zsűrik a múzeumi működésben megjelenő társadalmi felelősségvállalást is értékelték. Jó példa erre a barcelonai Casa Batlló. Gaudí világhírű épületét aligha kell bemutatni, de a 2025-ös Europa Nostra-díjat nem az építészeti értékeiért kapta. Az elismerés annak a foglalkoztatási programnak szólt, amelynek keretében 2021 óta száz neurodivergens munkatársat vontak be a látogatószolgálatba. A Specialisterne szervezettel együttműködésben kialakított program nem alkalmi társadalmi érzékenyítő esemény, hanem a mindennapi munka része. Az intézmény a befogadást a munkaszervezés, a képzés, a munkahelyi kapcsolatok és a látogatókkal való kommunikáció szintjén valósítja meg.
Hasonló szemléletet képvisel a kanadai Millet and District Museum and Archives, amely 2025-ben elnyerte az Alberta Museums Association társadalmi felelősségvállalásért odaítélt Robert R. Janes-díját. A kisvárosi múzeum helyi partnerekkel közösen foglalkozik többek között a mentális egészség kérdésével, az idősebb korosztály digitális készségeinek fejlesztésével és a közösségi kapcsolatok erősítésével. A Millet Mental Health Legacy című állandó kiállítás célja a mentális betegségekkel kapcsolatos előítéletek csökkentése. Az intézmény példája azt mutatja, hogy a múzeum társadalmi jelentőségét nem feltétlenül gyűjteményének mérete vagy látogatószáma határozza meg.
Az ír modern művészeti múzeum, az IMMA a European Museum Academy Art Museum Award díját kapta meg. Az értékelésben az innovatív művészeti programok mellett az intézmény következetes közösségi munkája és befogadó szemlélete is fontos szerepet játszott. A Manchester Museum pedig az Európai Év Múzeuma Díjat nyerte el, többek között a közösségekkel közösen kialakított kiállításokért, a gyarmati eredetű gyűjtemények történetének kritikai feldolgozásáért és a múzeumi döntéshozatal újragondolásáért.
Másféle társadalmi felelősségvállalást képvisel a bilbaói Euskararen Etxea, amely 2025-ben az Európa Tanács Múzeumi Díját nyerte el. A baszk nyelv történetét, használatát és kulturális jelentőségét bemutató intézmény nemcsak egy nyelvi örökség dokumentálására vállalkozik, hanem annak továbbélésében is szerepet kíván játszani. A díj indoklásában a kulturális sokszínűség, a kisebbségi identitás és a demokratikus párbeszéd egyaránt fontos szempont volt. A múzeum ebben az esetben nem elsősorban a múltból fennmaradt tárgyakat őrzi, hanem egy ma is használt nyelvhez kapcsolódó tudást és kulturális gyakorlatot közvetít.
Ezekben az esetekben nem egyszerűen új programtípusokról van szó. A társadalmi felelősségvállalás az intézményi működés minőségének egyik értékelési szempontjává válik.

A Barbados Museum & Historical Society az ICOM első, fenntartható múzeumi gyakorlatokat díjazó nemzetközi elismerését nyerte el.
Kinek a történetét meséli el a múzeum?
A díjazott projektek másik jelentős csoportja az intézmény és a közösség viszonyát helyezi új alapokra. A kérdés itt már nem csupán az, hogyan lehet több látogatót elérni, hanem az, hogy ki jogosult értelmezni a gyűjteményeket, részt venni a történetek megfogalmazásában, és dönteni a kulturális örökség bemutatásáról. A belgrádi Museum of Yugoslavia Hedgehog’s Home – Inventing a Better World című projektje egy közismert gyermekversből indult ki. A kiállítást gyermekek és különböző szakterületek képviselőinek bevonásával hozták létre, és az otthon, a hovatartozás, a migráció, a különbözőség, valamint az előítéletek kérdéseit vizsgálja. A 2025-ös Europa Nostra Grand Prix különösen figyelemre méltó, mert a gyerekek itt nem pusztán egy gondosan megtervezett kiállítás célközönségét alkotják, hanem annak létrehozásában is részt vesznek.
Az argentínai Museo Barda del Desierto működése még a múzeum térbeli határait is megkérdőjelezi. Az észak-patagóniai intézmény nem egyetlen épületben helyezi el tevékenységét, hanem művészeti alkotások, táji helyszínek, művészrezidenciák és közösségi együttműködések hálózataként működik. A CIMAM Outstanding Museum Practice Award zsűrije olyan gyakorlatot ismert el, amelyben a helyi környezet nem pusztán a múzeum háttere, hanem a szakmai tevékenység egyik meghatározó eleme.
Más körülmények között, de hasonló kérdéseket vet fel a palesztin múzeum munkája, amely ugyancsak CIMAM-díjat kapott. Az intézmény gyűjteményekkel, digitális archívumokkal, kutatásokkal és nemzetközi programokkal törekszik arra, hogy a palesztin kulturális emlékezet a földrajzi és politikai határokon túl is hozzáférhető legyen.
A brit Black South West Network UnMuseum kezdeményezése még tovább megy: a múzeumokból gyakran hiányzó fekete brit közösségi történeteket úgy gyűjti és dokumentálja, hogy a résztvevők megőrizhetik a saját anyagaik feletti rendelkezést. Sado Jirde, a szervezet vezetője ezért a munkáért részesült a Leicesteri Egyetem Activist Museum Award elismerésében.
A közösségi részvétel egy egészen más léptékét képviseli a brit Heritage Open Days, amely 2025-ben a Museums + Heritage Awards ágazati hatásért járó díját nyerte el. A harminc éve működő kezdeményezés önkéntesek, civil szervezetek és kulturális intézmények együttműködésével évente több ezer ingyenes örökségi programot szervez Anglia-szerte. A zsűri nem egyetlen kiállítást vagy intézményi fejlesztést, hanem a hosszú idő alatt felépített hálózat társadalmi hatását és az örökséghez való hozzáférés bővítését ismerte el. A projekt arra is példa, hogy a múzeumi és örökségvédelmi innováció nem feltétlenül új technológiát vagy kiállítási formát jelent: a tartós együttműködések kialakítása önmagában is jelentős szakmai teljesítmény lehet.
A felsorolt projektekben közös, hogy a közösségi részvételt nem csupán látogatószervezési vagy kommunikációs kérdésként kezelik. A múzeumi tudás létrehozásának módját, a szakmai tekintély és a kulturális reprezentáció viszonyát is érintik.

A norvég Secrets of the Ice régészeti program olyan leleteket kutat és dokumentál, amelyek a klímaváltozás következtében olvadó jégmezőkből kerülnek elő.
A digitális innováció nem a képernyők számán múlik
A múzeumi digitalizációról szóló beszámolókban gyakran a technikai újdonságok kapják a legnagyobb figyelmet. A The Best in Heritage IMAGINES szekciójának díjazott projektjei azonban ennél összetettebb képet mutatnak. Az elismerések között interaktív kiállítási rendszerek, mesterséges intelligencián alapuló alkalmazások, várostörténeti séták, kutatási adatbázisok és digitális örökségmegőrzési kezdeményezések egyaránt szerepeltek. A Getty Research Institute például az Apollo magazin 2025-ös digitális innovációs díját a Getty Provenance Index megújításáért kapta. A műtárgyak tulajdon- és műkereskedelemtörténetét feldolgozó adatbázis több évtizedes kutatómunkára épül. Fejlesztése révén a korábban elkülönülő dokumentumok és adatok kapcsolatai is vizsgálhatóvá válnak. Az innováció itt nem a látogatók számára készült látványos installáció, hanem a művészettörténeti kutatás infrastruktúrájának megújítása.
Az Odeuropa nemzetközi kutatási program az európai szag- és illatkultúra történetét vizsgálta. Történeti képek, szövegek, nyelvi források és mesterségesintelligencia-alapú elemzések segítségével dolgozott ki új módszereket az érzékszervi örökség kutatására és múzeumi bemutatására. A projekt eredményeként létrehozott adatbázisok és módszertani eszközök más intézmények számára is hozzáférhetők.

Az EU által finanszírozott Odeuropa kutatási projekt az illatok szerepét vizsgálta Európa 1600 és 1920 közötti kulturális örökségében. Mesterséges intelligencia és történeti források segítségével új kutatási módszereket, szókincseket és oktatási eszközöket dolgozott ki, megnyitva az utat az illatokhoz kapcsolódó örökség tudományos feldolgozása és múzeumi bemutatása előtt.
A múzeumi interpretáció hagyományos helyszíneit is újragondolja a HistoryCity, amely a Heritage in Motion 2025-ös díját nyerte el a virtuális és kiterjesztett valóság kategóriájában. A történeti kutatásokra épülő alkalmazások egy-egy város múltját valós helyszínekhez kapcsolódó hanganyagokkal, korabeli térképekkel és személyes történetekkel teszik megismerhetővé. A felhasználók a városi térben mozogva fedezhetik fel az egykori lakók életét és a helyszínek történetét. Ebben az esetben nem a látogatót kell eljuttatni egy múzeumi kiállításba, hanem a történeti tudás válik hozzáférhetővé ott, ahol az események egykor zajlottak.
A barcelonai Synthetic Memories kezdeményezés olyan személyes emlékek képi rekonstrukciójával foglalkozik, amelyekről nem maradt fenn fénykép. A mesterséges intelligenciával létrehozott képek nem történeti dokumentumok, hanem az emlékezés szubjektív lenyomatai. A projekt alkotói tudatosan nem törekednek tökéletesen élethű, fényképszerű ábrázolásra: a képek töredezettsége, esetleges vizuális hibái az emlékezés bizonytalanságát is érzékeltetik. A generatív modellek torzításait helyi archívumok anyagával igyekeznek mérsékelni, a képeket pedig az emlékeit felidéző személlyel közösen, valós időben alakítják ki. Az elkészült képekből az emlékező is kap egy példányt, nyilvános bemutatásuk pedig további párbeszédre ad lehetőséget az érintett közösségekben. A projekt különösen érdekes kérdést vet fel a múzeumok számára: hogyan lehet az új technológiákat az emlékezet megőrzésére használni anélkül, hogy az így létrehozott tartalmakat összekevernénk a történeti bizonyítékokkal?
A digitális örökség egy másik területére irányítja a figyelmet a Finn Postimúzeum és a Finn Játékmúzeum közös dokumentumfilmje, a Hands Deep – A Journey into the Demoscene, amely a Heritage in Motion 2025-ös versenyének fődíját nyerte el. A film a számítógépes programozás, a digitális művészet és az alkotói közösségek találkozásából kialakult demoscene kultúráját mutatja be, fiatal alkotók személyes történetein keresztül. A projekt megfordítja a múzeumi digitalizációról megszokott gondolkodást: itt nem a digitális technológia segít bemutatni egy korábbi kulturális jelenséget, hanem maga a digitálisan létrejött kultúra válik gyűjtendő, dokumentálandó és megőrzendő örökséggé.

Berényi Marianna és Molnár Luca a Néprajzi Múzeum többszólamúságra épülő módszereiről nemcsak beszéltek, hanem két generációt hangját is megszólaltatták.
Ebben a nemzetközi összehasonlításban kapott helyet a budapesti Néprajzi Múzeum is. Az intézmény gyűjteményi kiállításának multimédiás rendszere 2025-ben az AVICOM F@IMP nemzetközi megmérettetésén az ICOM Dubai Különdíjat nyerte el. A konferencia meghívására épülő barcelonai előadásban a gyűjteményi kiállítás digitális megoldásait egy szélesebb intézményi fejlesztési folyamat részeként mutattuk be. A 2024-ben megnyílt gyűjteményi kiállítás nem egyetlen, lineáris történetet mond el. A több mint 3600 műtárgyhoz és a hozzájuk kapcsolódó kutatási eredményekhez különböző nézőpontokat kínál: filmek, animációk, archív hangfelvételek, interaktív térképek és digitális alkalmazások segítségével teszi megismerhetővé az egyes történeti, kulturális és személyes összefüggéseket. A technológia ebben a rendszerben az összetett néprajzi tudás közvetítésének eszköze. A múzeum digitális fejlesztései azonban nem korlátozódnak a gyűjteményi kiállításra. A 2025-ben ugyancsak AVICOM-díjjal elismert EthnoFusion alkalmazás lehetőséget ad arra, hogy a felhasználók eredeti népi hangszerek hangjaiból és modern zenei elemekből saját kompozíciókat alkossanak. A Motívumalkotó a néprajzi tárgyakon fennmaradt díszítményeket teszi kreatívan újrahasználhatóvá, miközben több évtizedes kutatási és gyűjteményi munkára épít. A Szív küldi szívnek és Az öt talizmán titka című játékok pedig a gyűjteményi kiállítás felfedezését kapcsolják össze a digitális történetmeséléssel és a látogatók aktív részvételével. Ezek a fejlesztések eltérő célcsoportoknak szólnak, mégis közös bennük, hogy a látogató nem kizárólag kész ismeretanyagot kap, hanem maga is alakíthatja a gyűjteménnyel kialakított kapcsolatát. A néprajzi tudás nem válik el az alkotástól, a játéktól és a személyes értelmezéstől.
A digitális projektek összehasonlítása tehát azt is megmutatja, hogy nem létezik egyetlen követendő technológiai modell. A kutatási adatok összekapcsolása, a gyűjtemények kreatív újrahasználata, az érzékszervi tapasztalatok feldolgozása és az interaktív történetmesélés eltérő eszközökkel, de egyaránt új lehetőségeket nyit a kulturális örökség megismerésében.

Berényi Marianna átveszi a Néprajzi Múzeum szerepléséről tanuskodó oklevelet.
A múzeum mint az emlékezet konfliktusainak helyszíne
A nemzetközi díjazottak között több olyan intézmény is szerepelt, amelynek munkájában a múlt feldolgozása közvetlenül kapcsolódik jelenkori társadalmi és politikai konfliktusokhoz. A németországi Dokumentation Obersalzberg 2025-ben Luigi Micheletti-díjat kapott. Az Adolf Hitler egykori hegyi rezidenciájának helyszínén működő dokumentációs központ Idyll und Verbrechen című állandó kiállítása a náci hatalomgyakorlás, a propaganda, a háború és a népirtás történetét mutatja be. A kiállítás egyik legfontosabb feladata, hogy a helyszín ne válhasson Hitler személyéhez kötődő kultuszhellyé, hanem a történeti megértést és a demokratikus értékekről folytatott párbeszédet szolgálja. Ahogy már említettük, a központ munkája Barcelonában külön elismerést is kapott: a konferencia részvételi szavazásán 2026-ban a főprogram Project of Influence címével ismerték el.
Más körülmények között, de hasonlóan súlyos kérdésekkel szembesül a kijevi Bohdan és Varvara Khanenko Nemzeti Művészeti Múzeum. Az orosz–ukrán háború alatt az intézmény elsődleges feladata a gyűjtemények megóvása volt. A műtárgyak biztonságba helyezése után azonban az üres kiállítótermekben sem szűnt meg a múzeumi élet: kortárs művészeti programokat, koncerteket és beszélgetéseket szerveztek. A sérült múzeumépületben végzett munka a gyűjteményvédelem mellett a kulturális folytonosság kérdését is felveti.
A háborús körülmények között működő múzeum, a diktatúra egykori helyszínén létrehozott dokumentációs központ és a vitatott történeti örökséget feldolgozó intézmények munkája nem állítható egyszerű párhuzamba. Mégis közös bennük, hogy a múzeum hitelességét nem a konfliktusok elkerülésében, hanem a források pontos feldolgozásában, a történeti összefüggések feltárásában és az értelmezés felelősségében keresik.

A lengyelországi EC1 Łódź egykori erőműből alakult át tudományos, oktatási és kulturális központtá.
A fenntarthatóság mint muzeológiai kérdés
A környezeti fenntarthatóság az elmúlt években a nemzetközi múzeumi díjak önálló értékelési szempontjává vált. A 2025-ös elismerések ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a fenntarthatóság jóval több az energiafogyasztás csökkentésénél vagy a környezetbarát kiállításépítésnél.
A svájci MUZOO a Meyvaert Museum Prize for Environmental Sustainability díját kapta. A természetrajzi múzeumot, állatkertet és vadállatmentő állomást egyesítő intézmény a biodiverzitás csökkenését nem pusztán bemutatja, hanem kutatási, állatvédelmi és működési tevékenységének is központi kérdésévé teszi.
A norvég Secrets of the Ice régészeti program olyan leleteket kutat és dokumentál, amelyek a klímaváltozás következtében olvadó jégmezőkből kerülnek elő. A több mint 4500 dokumentált lelet új információkat szolgáltat a magashegyi közösségek egykori életéről, ugyanakkor a kutatók versenyt futnak az idővel: az előkerülő szerves anyagok gyorsan pusztulhatnak, ha nem sikerül őket megmenteni. A projekt 2025-ben Europa Nostra Grand Prix elismerésben részesült.
A Barbados Museum & Historical Society az ICOM első, fenntartható múzeumi gyakorlatokat díjazó nemzetközi elismerését nyerte el. A skóciai és karibi szigetközösségek fiataljait összekapcsoló programban a kulturális örökség, a tengerparti erózió, a klímaváltozás, az elvándorlás és a helyi közösségek jövője egyaránt kutatási témává vált.
A fenntarthatóság másik fontos területe a meglévő örökség újrahasznosítása. A lengyelországi EC1 Łódź egykori erőműből alakult át tudományos, oktatási és kulturális központtá. A japán Iwami Ginzan könyvtárprojekt egy történeti kereskedőházat tett alkalmassá kortárs közösségi és egyetemi használatra. A nepáli Lowo Nyiphug kolostor helyreállítása pedig a hagyományos építési tudás, a helyi közösségi részvétel és a környezeti alkalmazkodás összekapcsolásáért részesült UNESCO-elismerésben.
Ezek a példák arra emlékeztetnek, hogy a kulturális örökség fenntartása nem kizárólag a meglévő értékek fizikai megóvását jelenti. A használat, az új funkciók kialakítása és a közösségek jövőjéhez való alkalmazkodás ugyancsak része a megőrzésnek.
A nepáli Lowo Nyiphug kolostor helyreállítása a hagyományos építési tudás, a helyi közösségi részvétel és a környezeti alkalmazkodás összekapcsolásáért részesült UNESCO-elismerésben.
A látogatói élmény új értelmezése
A felsorolt tendenciák mellett természetesen továbbra is fontos szerep jut az innovatív kiállításrendezésnek, a múzeumpedagógiának és a látogatói élmény fejlesztésének. Ezeket azonban szintén érdemes a megszokott értékelési szempontoknál szélesebben vizsgálni.
A glasgow-i Burrell Collection a Kids in Museums 2025-ös díján a legjobb nagy múzeum kategóriában nyert. A 2022-ben újranyitott intézmény a különböző korosztályok számára hozzáférhető interpretációs megoldásokkal, családi programokkal és interaktív kiállítási elemekkel dolgozik.
A grazi Salon Stolz egy idősotthon bejárati terében működő, teljesen akadálymentesített zenei kiállítótér. A 2025-ös DASA-díjjal elismert intézményben a zenei örökség nem kizárólag hallgatható: a látogatók mozgáson, vizuális és tapintható élményeken keresztül is kapcsolatba kerülhetnek vele. A helyszín önmagában is az intézmény társadalmi szerepéről vallott felfogás része, hiszen generációk találkozásának teret adó közegként működik.
A Québecben megújított Gabrielle-Roy Könyvtár az IFLA 2025-ös év könyvtára díját nyerte el. Az intézmény tíz tematikus terében az olvasás, a tanulás, a közös alkotás és a társas együttlét egyaránt helyet kap. Bár nem múzeum, a példája jól mutatja, hogy az örökségi és közgyűjteményi intézmények látogatói kapcsolatait ma már nem kizárólag a szolgáltatások igénybevételén keresztül értelmezik.
A látogatói élménynek ugyanakkor a szórakoztatás is lehet tudatosan vállalt múzeumi módszere. A brit Showtown Blackpool a 2025-ös Museums + Heritage Awards versenyén az év állandó kiállítása lett. A város cirkuszi, varieté- és szórakoztatóipari örökségét bemutató múzeum a humort, a játékot és az interaktivitást a történeti interpretáció részévé tette. A díj azt is jelzi, hogy a szórakoztató múzeumi élmény nem feltétlenül a tudományos tartalom rovására jön létre.

A kanadai Millet and District Museum and Archives, amely 2025-ben elnyerte az Alberta Museums Association társadalmi felelősségvállalásért odaítélt Robert R. Janes-díjat.
Mit mutatnak a díjak, és mit nem?
A barcelonai konferencia meghívott projektjei alapján nehéz lenne egyetlen új múzeumi modellt meghatározni. A díjazottak között egészen különböző szakmai hagyományokat képviselő intézmények szerepelnek. A természettudományos kutatás, a kortárs művészet, a társadalomtörténet, a közösségi örökségkezelés és a digitális fejlesztés teljesítményei csak korlátozottan hasonlíthatók össze. A díjak indoklásaiból azonban jól látszik, hogy a szakmai kiválóság értelmezése túllép a gyűjtemények nagyságán, a kiállítások látványán vagy a beruházások értékén. Egy kis helytörténeti múzeum helyi társadalmi szerepvállalása, egy nemzeti intézmény önkritikus történeti munkája vagy egy tudományos adatbázis megújítása más-más módon képviselhet jelentős szakmai teljesítményt.
A díjazási rendszerek ugyanakkor nemcsak leképezik, hanem alakítják is a múzeumi szakma prioritásait. Amikor egy nemzetközi zsűri a közösségi részvételt, a társadalmi felelősségvállalást, az akadálymentességet vagy a fenntartható működést jutalmazza, egyúttal azt is jelzi, hogy ezeket a szempontokat a követendő múzeumi gyakorlat részének tekinti. Az elismerések ezért nem értelmezhetők kizárólag az intézmények teljesítményének összehasonlításaként. A szakmai értékekről folytatott nemzetközi párbeszéd dokumentumai is. A The Best in Heritage éppen ebben kínál sajátos lehetőséget. Nem egyetlen zsűri döntéseit állítja egymás mellé, hanem különböző országok, szakmai szervezetek és értékelési rendszerek által kiemelt projekteket. A 25 év alatt létrejött archívum alapján ráadásul időben is vizsgálható, hogy mely témák kerültek egyre inkább a figyelem középpontjába, és melyek maradtak tartósan a muzeológiai minőség alapvető szempontjai. Érdemes böngészni!
Fotók: The Best in Heritage
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
MELLÉKLET - A The Best in Heritage 2026 meghívott díjazott projektjei
34 meghívott projekt: 10 IMAGINES-előadás és 24 főprogrambeli bemutató; továbbá két korábbi Project of Influence nyitóelőadás. A sorrend a 2026. november 12–13-i végleges konferenciaprogramot követi, nem a tényleges személyes jelenlét igazolt listáját.Hivatalos konferenciaprogram
I. IMAGINES – Új technológiák és multimédia
1. Néprajzi Múzeum – A Polyphonic Museum Experience (Budapest, Magyarország)
Díj: AVICOM F@IMP 2025 – ICOM Dubai Különdíj.
Miért díjazták? A gyűjteményi kiállítás sokszólamú multimédiás hálózatát ismerték el, amely filmeket, hangokat, interaktív alkalmazásokat és kutatási tartalmakat kapcsol össze.
Intézményi háttér: Néprajzi gyűjtés, tudományos kutatás, gyűjteménygondozás és interpretáció. A barcelonai előadás az ugyancsak AVICOM-díjas EthnoFusiont, valamint a Motívumalkotó, a Szív küldi szívnek és Az öt talizmán titka fejlesztéseket is kontextusba helyezte.
Szakmai érdekesség: A digitális fejlesztés itt nem egyetlen kiállítási elem, hanem az intézményi tudásközvetítés és a látogatói alkotás összekapcsolódó rendszere.
2. HistoryCity (Olaszország / Egyesült Királyság)
Díj: Heritage in Motion Awards 2025 – Virtual & Augmented Reality kategória.
Miért díjazták? A GPS-hez kapcsolódó, hangalapú kiterjesztettvalóság-séták a történelmi várost helyben, első személyű történetekkel teszik értelmezhetővé.
Intézményi háttér: A University of Exeter kutatóinak várostörténeti munkájára és nemzetközi partnerekre épülő, több európai városban elérhető alkalmazáscsalád.
Szakmai érdekesség: A múzeumi interpretáció a közterekre költözik; a látogató a várost nézi, nem a telefon kijelzőjét.
3. Dalí Theatre-Museum – History of Art, Short but Clear (Figueres, Spanyolország)
Díj: AVICOM F@IMP 2025 – Kutatási és dokumentációs díj, múzeumi film/animáció kategória.
Miért díjazták? A Dalí 1947-es szövegéből kiinduló audiovizuális mű a művész művészettörténeti kapcsolatait és a múzeum tereit új olvasatban kapcsolja össze.
Intézményi háttér: A Gala–Salvador Dalí Alapítvány a művész hagyatékának kutatásával, gondozásával, kiállításaival és tudományos dokumentációjával foglalkozik.
Szakmai érdekesség: A film nem pusztán bemutatja a műveket, hanem elsődleges forrás alapján új értelmezést készít.
4. Musa Guide (London, Egyesült Királyság)
Díj: blooloop Innovation Awards 2025 – Guest Journey kategória, első helyezés.
Miért díjazták? A mesterséges intelligenciával támogatott audioguide lehetőséget ad a látogatóknak saját kérdések feltételére, az intézmény által biztosított tartalmakra építve.
Intézményi háttér: Múzeumoknak és kulturális helyszíneknek fejleszt digitális vezetési rendszereket; a díjazott alkalmazás a guatemalai Museo Mirafloreshez is kapcsolódik.
Szakmai érdekesség: A generatív AI alkalmazásának szakmai feltétele a hiteles, ellenőrzött tartalmi háttér és a látogatói kérdések kezelésének módszere.
5. Kode Bergen Art Museum – Heidi Bjørgan-portréfilm (Bergen, Norvégia)
Díj: Museums in Short 2025 – Popular Choice Award (közönségdíj).
Miért díjazták? A keramikusművészt saját szavaival bemutató rövidfilm közvetlenül hozzáférhetővé teszi az alkotói gondolkodást.
Intézményi háttér: A Kode művészeti gyűjteményeket és kiállításokat működtet; videókkal, interjúkkal és podcastokkal is közvetít művészeti tartalmakat.
Szakmai érdekesség: A művész hangja nem illusztráció, hanem az interpretáció meghatározó eleme.
6. Virginia Tech – Roots of Eternity (Blacksburg, Egyesült Államok)
Díj: AVICOM F@IMP 2025 – Interpretációs díj, kiállítás kategória.
Miért díjazták? Az ókori egyiptomi Meketré kertmodelljének multiszenzoros virtuális rekonstrukciója digitálisan kapcsolja össze a ma külön őrzött tárgyakat.
Intézményi háttér: Egyetemi kutatási és fejlesztési projekt digitális örökségvédelemmel, virtuális rekonstrukcióval, térbeli hanggal és tapintható interpretációval.
Szakmai érdekesség: A szétszóródott tárgyi együttes eredeti összefüggései élményszerűen, a műtárgyak fizikai mozgatása nélkül érzékeltethetők.
7. Synthetic Memories – Domestic Data Streamers (Barcelona, Spanyolország)
Díj: Ars Electronica Award for Digital Humanity 2025.
Miért díjazták? Személyes visszaemlékezésekből generatív AI-val készít szubjektív emlékképeket, különösen olyan pillanatokról, amelyekről nem maradt fotó.
Intézményi háttér: Társadalmi célú design- és emlékezetprojekt; interjúkkal, közösségi és gondozási együttműködésekkel dolgozik.
Szakmai érdekesség: A mesterségesen létrehozott kép nem történeti bizonyíték: jól elkülönítve az emlékezethez való hozzáférést segítheti.
8. Odeuropa (Nemzetközi európai kutatási együttműködés)
Díj: European Heritage Awards / Europa Nostra Awards 2025 – kutatás.
Miért díjazták? A történeti szag- és illatkultúra feltárásáért, digitális kutatási eszközök és múzeumi módszerek fejlesztéséért kapott elismerést.
Intézményi háttér: Történészek, informatikusok, nyelvészek és örökségvédelmi szakemberek közös kutatásaira, adatbázisokra és módszertani útmutatókra épül.
Szakmai érdekesség: Az érzékszervi tapasztalatok is kutatható, értelmezhető kulturális örökséget alkotnak.
9. Hands Deep – A Journey into the Demoscene (Finnország)
Díj: Heritage in Motion Awards 2025 – Heritage Audiovisuals kategória és összesített fődíj.
Miért díjazták? A finn demoscene történetét és élő kultúráját fiatal alkotók történetein, archív anyagokon és visszaemlékezéseken keresztül mutatja be.
Intézményi háttér: A Finn Postimúzeum és a Finn Játékmúzeum közös dokumentációs projektje; a digitálisan született kulturális örökség megőrzésével is foglalkoznak.
Szakmai érdekesség: A digitális kultúra nem csupán közvetítőeszköz, hanem maga is gyűjtendő, archiválandó és kutatandó örökség.
10. Getty Research Institute – Getty Provenance Index (Los Angeles, Egyesült Államok)
Díj: Apollo Awards 2025 – Digital Innovation of the Year.
Miért díjazták? A műtárgyak tulajdon- és kereskedelemtörténetét feltáró kutatási adatbázis újragondolásáért és kereshetőségének fejlesztéséért.
Intézményi háttér: Művészettörténeti, levéltári és provenienciakutatás, történeti nyilvántartások feldolgozása és digitális adatkapcsolatok kialakítása.
Szakmai érdekesség: A szakmai díjhoz nincs feltétlenül szükség látványos installációra: a háttérkutatás infrastruktúrája is kiemelkedő innováció.
II. Főprogram – Múzeumi, örökségvédelmi és közösségi projektek
11. Irish Museum of Modern Art (IMMA) (Dublin, Írország)
Díj: European Museum Academy – Art Museum Award 2025.
Miért díjazták? Az intézmény művészeti programjainak minőségét, társadalmi nyitottságát és a tanulási-közösségi munkát is elismerte a zsűri.
Intézményi háttér: Modern és kortárs művészeti nemzeti gyűjtemény, kiállítások, kutatás, alkotói együttműködések, egészséghez és közösségi tanuláshoz kapcsolódó programok.
Szakmai érdekesség: A művészeti minőség és a társadalmi beágyazottság közös értékelési keretbe kerül.
12. Museo Barda del Desierto (Észak-Patagónia, Argentína)
Díj: CIMAM Outstanding Museum Practice Award 2025.
Miért díjazták? A tájra, helyi közösségekre, művészeti alkotásra és együttműködésre épülő, kísérleti múzeumi gyakorlatot értékelték.
Intézményi háttér: Kültéri kortárs művészeti projektek, rezidenciák, közösségi programok és kulturális oktatás.
Szakmai érdekesség: A múzeum nem szükségképpen egy épület, hanem lehet egy tájhoz kötődő kulturális kapcsolatrendszer.
13. Euskararen Etxea – A baszk nyelv háza (Bilbao, Spanyolország)
Díj: Council of Europe Museum Prize 2025 (Európa Tanács Múzeumi Díja).
Miért díjazták? A baszk nyelv történetét, társadalmi jelentőségét és élő használatát bemutató, befogadó közvetítőmunkát díjazták.
Intézményi háttér: Nyelvi örökség bemutatása, interaktív tárlat, nyelvhasználathoz és közösségi identitáshoz kapcsolódó oktatási programok.
Szakmai érdekesség: A múzeum a nyelv megőrzésének aktív szereplője; nem kizárólag a múltban fennmaradt tárgyakkal foglalkozik.
14. Serralves Museum of Contemporary Art (Porto, Portugália)
Díj: APOM – Portugália Év Múzeuma 2025.
Miért díjazták? A múzeum teljes szakmai teljesítményét ismerték el; a díjhoz a bővítés és a kulturális programok is kapcsolódnak.
Intézményi háttér: Kortárs művészeti gyűjtemény, kiállítások, kutatás és oktatás egy parkot, történeti villát és építészeti örökséget magába foglaló komplexumban.
Szakmai érdekesség: A kiállítás, az épített környezet és a táj integrált kulturális intézményt alkot.
15. Gabrielle-Roy Library (Québec, Kanada)
Díj: IFLA/Baker & Taylor Public Library of the Year Award 2025.
Miért díjazták? A megújított könyvtár sokféle tanulási, találkozási és alkotási lehetőséget kínáló közösségi térként működik.
Intézményi háttér: Könyvtári szolgáltatások, tájékoztatás, digitális tanulás, kulturális rendezvények, közösségi használatra kialakított terek.
Szakmai érdekesség: Bár nem múzeum, a „harmadik hely” modellje fontos párhuzam a közgyűjtemények társadalmi szerepének vizsgálatához.
16. Casa Batlló – Integrating Neurodiversity in World Heritage (Barcelona, Spanyolország)
Díj: European Heritage Awards / Europa Nostra Awards 2025 – Citizens’ Engagement & Awareness-raising.
Miért díjazták? A látogatókkal dolgozó neurodivergens munkatársak foglalkoztatását és az ehhez kapcsolódó képzési, szervezési gyakorlatot ismerték el.
Intézményi háttér: Világörökségi épület működtetése, látogatásmenedzsment, kulturális programok és befogadó foglalkoztatás a Specialisterne partnerségével.
Szakmai érdekesség: A társadalmi befogadás nem kampány, hanem a mindennapi intézményi munka egyik szervezőelve.
17. Showtown Blackpool (Blackpool, Egyesült Királyság)
Díj: Museums + Heritage Awards 2025 – Permanent Exhibition of the Year.
Miért díjazták? A vidámparkok, cirkusz, varieté és tömegturizmus helyi történetét játékos, interaktív, magas színvonalú állandó kiállítással mutatja be.
Intézményi háttér: Szórakoztatóipari és helytörténeti örökség feldolgozása, iskolai programok, közösségi és látogatói események.
Szakmai érdekesség: A humor és a szórakoztatás lehet tudatos muzeológiai módszer, nem szükségszerűen szakmai kompromisszum.
18. Museum of Yugoslavia – Hedgehog’s Home: Inventing a Better World (Belgrád, Szerbia)
Díj: European Heritage Awards / Europa Nostra Awards 2025 – Citizens’ Engagement; Grand Prix.
Miért díjazták? Egy ismert gyermekversből kiinduló, generációk közötti párbeszédet kezdeményező és gyerekek bevonásával készült kiállítást díjaztak.
Intézményi háttér: Jugoszláv kulturális és történeti örökség kutatása, bemutatása, részvételi és közösségi múzeumi munka.
Szakmai érdekesség: A gyerekek nem pusztán célközönség, hanem közreműködők a történetek újrafogalmazásában.
19. Salon Stolz (Graz, Ausztria)
Díj: European Museum Academy – DASA Award 2025.
Miért díjazták? A zenei örökséget mozgással, hanggal, látvánnyal és tapintható élményekkel összekötő, befogadó oktatási koncepciót értékelték.
Intézményi háttér: Robert Stolz zeneszerző munkásságára épülő látogatói és múzeumpedagógiai programok; a kiállítás egy idősek otthonának terében működik.
Szakmai érdekesség: Az akadálymentesség és a generációk találkozása az intézmény koncepciójába épül.
20. Nanjing Chinese Imperial Examination Museum (Nanking, Kína)
Díj: Chinese Museums Association – Most Innovative Museums in China Award 2025.
Miért díjazták? Az egykori császári vizsgarendszer örökségének innovatív múzeumi kezelése, interpretációja és intézményi fejlesztése kapott elismerést.
Intézményi háttér: Történeti gyűjtemények, oktatástörténeti bemutatás, tárlatvezetések, időszaki kiállítások és közönségprogramok.
Szakmai érdekesség: A történeti vizsgarendszer a tudás, az oktatás és a társadalmi érvényesülés jelenkori kérdéseihez is kapcsolható.
21. Heritage Open Days – 30 Years of England’s Largest Festival of History and Culture (Anglia, Egyesült Királyság)
Díj: Museums + Heritage Awards 2025 – Sector Impact Award.
Miért díjazták? A több évtizede működő, ingyenes örökségi programokat összefogó országos hálózat tartós ágazati és közösségi hatását díjazták.
Intézményi háttér: Önkéntesek, helyi kulturális szereplők és intézmények bevonásával örökségi helyszínek megnyitása, szervezés, közösségi programok és hatásmérés.
Szakmai érdekesség: A hálózatépítés, a nyilvános hozzáférés és a helyi részvétel önálló szakmai teljesítményként értékelhető.
22. Millet and District Museum and Archives (Millet, Kanada)
Díj: Alberta Museums Association – Robert R. Janes Award for Social Responsibility 2025.
Miért díjazták? Az intézmény helyi társadalmi szerepét, különösen a mentális egészség, időskori jóllét, élelmiszer-biztonság és közösségi kapcsolatok érdekében végzett együttműködéseket értékelték.
Intézményi háttér: Kisvárosi történeti múzeum és levéltár; állandó bemutatás, helytörténeti kutatás, önkéntes és szociális partnerségek.
Szakmai érdekesség: A társadalmi jelentőség nem feltétlenül következik a gyűjtemény vagy az intézmény méretéből.
23. MUZOO (La Chaux-de-Fonds, Svájc)
Díj: European Museum Forum – Meyvaert Museum Prize for Environmental Sustainability 2025.
Miért díjazták? A természetrajzi múzeum, állatkert és vadállatmentő tevékenység összekapcsolását, környezeti szemléletét és fenntartható működését ismerték el.
Intézményi háttér: Zoológiai gyűjtemények, élőállat-gondozás, állatmentés, természetvédelmi kutatás és környezeti nevelés.
Szakmai érdekesség: A fenntarthatóság nem csak kiállítási téma, hanem intézményi gyakorlat.
24. Manchester Museum (Manchester, Egyesült Királyság)
Díj: European Museum of the Year Award (EMYA) 2025.
Miért díjazták? A megújulás, a hozzáférhetőség, az új közösségi terek és a gyűjteményekhez kapcsolódó társadalmi párbeszéd kapott elismerést.
Intézményi háttér: Egyetemi természetrajzi és kulturális gyűjtemények kutatása, gyűjteménygondozás, oktatás, partnerségek és közösségi programok.
Szakmai érdekesség: A gyűjtemények eredetének kritikai vizsgálata az intézmény működésének átalakításával jár együtt.
25. EC1 Łódź – City of Culture Complex (Łódź, Lengyelország)
Díj: European Heritage Awards / Europa Nostra Awards 2025 – Conservation & Adaptive Reuse.
Miért díjazták? Az egykori erőmű örökségértékeit megőrző, új kulturális és oktatási funkciókat létrehozó rehabilitációt díjazták.
Intézményi háttér: Tudományos központ, planetárium, kulturális intézmények, filmes és ismeretterjesztő programok működtetése.
Szakmai érdekesség: Az ipari örökség megőrzése városfejlesztéssel és hosszú távú közhasználattal kapcsolódik össze.
26. Iwami Ginzan Library Conservation Project (Ōda, Japán)
Díj: UNESCO Asia-Pacific Awards for Cultural Heritage Conservation 2025 – Award of Distinction.
Miért díjazták? Egy történeti kereskedőház érzékeny helyreállítását és közösségi-egyetemi könyvtári funkciójának kialakítását ismerték el.
Intézményi háttér: Helyi örökségmegőrzés, egyetemi részvételű könyvtárműködtetés, oktatás és a világörökségi tájhoz kapcsolódó közösségi fejlesztés.
Szakmai érdekesség: A megőrzés nem az épület használatának lezárása: a történeti helyet a jelen szükségleteihez igazítják.
27. The Burrell Collection (Glasgow, Egyesült Királyság)
Díj: Kids in Museums – Family Friendly Museum Award 2025, Best Large Museum kategória.
Miért díjazták? A múzeum családbarát, különböző korosztályokat elérő interpretációját és látogatói szolgáltatásait ismerték el.
Intézményi háttér: Sokszínű művészeti gyűjtemény, kutatás, kiállítások, interaktív tanulási és családi programok.
Szakmai érdekesség: A befogadó látogatói élményt a családok tényleges tapasztalata alapján is értékelik; ez nem az összesített családbarát fődíj.
28. Glacier Archaeology Programme – Secrets of the Ice (Norvégia)
Díj: European Heritage Awards / Europa Nostra Awards 2025 – kutatás; Grand Prix.
Miért díjazták? Az olvadó jégmezők régészeti leleteinek mentése, feldolgozása és közönség számára történő bemutatása kapott elismerést.
Intézményi háttér: Régészeti terepmunka, leletmentés, konzerválás, kutatás, publikálás és digitális ismeretterjesztés.
Szakmai érdekesség: A klímaváltozás az örökségi kutatást sürgőssé teszi: a felszínre került tárgyak gyorsan pusztulhatnak.
29. Lowo Nyiphug Namdrol Norbuling Monastery Conservation Project (Felső-Mustang, Nepál)
Díj: UNESCO Asia-Pacific Awards 2025 – Award of Merit; Special Recognition for Sustainable Development.
Miért díjazták? A sérülékeny, hagyományos földépítésű kolostor helyreállítását, a helyi tudás és közösségi használat megőrzését ismerték el.
Intézményi háttér: Élő vallási örökség gondozása, helyreállítás, hagyományos építési technikák alkalmazása, klímaváltozáshoz kapcsolódó védelem.
Szakmai érdekesség: A megőrzés értéke a közösség vallási és mindennapi használatának fennmaradásában is mérhető.
30. Barbados Museum & Historical Society – Shared Island Stories (Barbados / Skócia)
Díj: ICOM Award for Sustainable Development Practice in Museums 2025 – első alkalommal átadott díj.
Miért díjazták? A skót és karibi fiatalokat összekapcsoló kulturális és környezeti témájú örökségi együttműködés kapott elismerést.
Intézményi háttér: Történeti és kulturális gyűjtemények gondozása, közösségi kutatás, ifjúsági és nemzetközi együttműködések.
Szakmai érdekesség: A fenntarthatóság társadalmi, gazdasági, történeti és környezeti kérdésként egyszerre jelenik meg.
31. Dokumentation Obersalzberg – Idyll und Verbrechen (Berchtesgaden, Németország)
Díj: European Museum Academy – Luigi Micheletti Award 2025; The Best in Heritage Project of Influence 2026.
Miért díjazták? A náci hatalmi elit egykori helyszínének kritikai, kutatásra épülő történeti bemutatását és oktatási szemléletét ismerték el.
Intézményi háttér: Történeti dokumentáció, állandó kiállítás, kutatás, oktatási programok, nemzetiszocialista múltfeldolgozás.
Szakmai érdekesség: A helyszín ne kultusszá, hanem a történeti megértés és demokratikus párbeszéd terévé váljon.
32. Museo Universidad de Navarra – Arts and Life (Navarra, Spanyolország)
Díj: UMAC-ICOM Award of Excellence 2025 – megosztott díj.
Miért díjazták? A művészet és a palliatív ellátás kutatása, oktatása, valamint a tudásközvetítés közötti újfajta egyetemi együttműködést ismerték el.
Intézményi háttér: Egyetemi művészeti múzeum; gyűjtemények, kiállítások, oktatás, kutatási együttműködések és közönségprogramok.
Szakmai érdekesség: A művészet aktív eszköz lehet az egészségügyi oktatásban, nem pusztán illusztráció.
33. The Palestinian Museum – Gaza Remains the Story (Birzeit, Palesztina)
Díj: CIMAM Outstanding Museum Practice Award 2025.
Miért díjazták? A háborús pusztítás közepette végzett kulturális emlékezetmegőrzésért, a Gaza Remains the Story projektért és a múzeum nemzetközi közvetítőmunkájáért kapta.
Intézményi háttér: Kulturális-történeti kutatás, archívumok, gyűjtemények, művészeti és közösségi programok, nemzetközi együttműködés.
Szakmai érdekesség: A múzeum a kulturális emlékezet megőrzését földrajzi korlátokon átívelő hálózatként szervezi.
34. Sado Jirde és Black South West Network – UnMuseum (Bristol, Egyesült Királyság)
Díj: University of Leicester – UK Activist Museum Award 2025 (személyes elismerés Sado Jirdének).
Miért díjazták? Az antirasszista kulturális munkát, a közösségi történetek megőrzését és a társadalmi változás érdekében végzett kezdeményezéseket értékelték.
Intézményi háttér: Közösségszervezés, kutatás, kulturális örökség dokumentálása és társadalmi érdekképviselet.
Szakmai érdekesség: A közösségi archívumok kérdése a tulajdonjogot és a reprezentáció feletti rendelkezést is érinti.
III. Két korábbi díjazott nyitóelőadás
35. Museu Nacional de Arte Antiga – In Our Care. The Keeper’s Choice (Lisszabon, Portugália)
Elismerés: The Best in Heritage 2025 – IMAGINES Project of Influence.
Miért jelentős? Rövidfilm-sorozat, amelyben a múzeumi munkatársak választanak és mutatnak be műtárgyakat saját munkájuk és tapasztalatuk felől.
Intézményi háttér: A múzeum kutatással, gyűjteménygondozással, restaurálással, kiállításokkal és közönségprogramokkal foglalkozik.
Szakmai érdekesség: A háttérben dolgozó munkatársak láthatóvá válnak: a múzeum tudása nem kizárólag a kurátori szövegekben jelenik meg.
36. Bohdan and Varvara Khanenko National Museum of Art (Kijev, Ukrajna)
Elismerés: The Best in Heritage 2025 – Project of Influence; a konferencia 2026-os nyitóelőadója.
Miért jelentős? A háború körülményei között végzett gyűjteményvédelmi és kulturális közösségfenntartó munka nemzetközi elismerése.
Intézményi háttér: Műtárgyak védelme, kutatás, kiállítások és kulturális események szervezése háborús viszonyok között.
Szakmai érdekesség: Az intézmény az üres kiállítótereket is kulturális és közösségi térként tudta működtetni.
Előadótársammal, Molnár Lucával és munkatársammal, Oláh Majával a konferencián való részvételünket a Néprajzi Múzeum támogatása tette lehetővé. Ezúttal is köszönjük Luka Cipek szervezőmunkáját.