2026. május 18-án állandó etnológiai kiállítás nyílt a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Vastuskós házában. A Kultúraközi pillanatfelvétel – Afrikától a Csendes-óceánig című tárlat alapját Patkó Imre (1922–1983) újságíró és műgyűjtő hagyatéka adja: a 305 tárgyból álló, négy kontinenst felölelő etnológiai gyűjtemény, amelynek közel 160 darabja látható restaurált állapotban, egységes kurátori koncepcióban.
Patkó Imre a hidegháború egyik legkülönösebb magyar figurája volt: 1956 után kiküldött tudósítóként élt és dolgozott Kínától Párizson át Londonig külföldön. Tárgyait kíváncsi utazóként szerezte — piacokon, magángyűjtőktől, személyes kapcsolatokon keresztül – és nem szisztematikus gyűjtőként. A gyűjtemény hagyatékaként került a győri múzeumhoz, ahol 1986 és 2010 között két válogatás nyílt tárgyaiból.
A most megnyílt kiállítás címe — Kultúraközi pillanatfelvétel — tudatos állásfoglalás. Paál Zsuzsánna kurátor koncepciójában a „pillanatfelvétel" nem a tárgyak statikus megőrzésére utal, hanem arra a találkozási pontra, ahol egy nyugati gyűjtő tekintete és az általa megszerzett tárgyak eredeti kulturális jelentése egymásba ér. A kiállítás nem titkolja ezt a feszültséget — éppen ellenkezőleg: láthatóvá teszi.
Az Ázsia-vitrin részlete
A tárlat három nagy kulturális egységre tagolódik. Az afrikai szegmensben a gyűjtemény legizgalmasabb darabjai kaptak helyet: kongói nkiszi-figurák — ezek nem szobrok, hanem spirituális erőt tároló „figurális eszközök" —, ghánai akuaba-termékenységfigurák, a gaboni Kota-nép sárgarézzel borított sírőrző figurája, valamint különböző nyugat- és kelet-afrikai népek maszkjai. A gyűjtemény óceániai anyagát többek között egy melanéz malangan halotti emlékszobor és három észak-ausztráliai kéregfestmény képviseli — ez utóbbiak az 1960-as évekre datálható, az Arnhem-föld hagyományos festészetének hiteles dokumentumai.
A kiállítás egyik legkülönlegesebb darabja egy látszólag szerény kéregfestmény az üres falon: a Groote Eylandt szigetéről származó, makasszai vitorlást ábrázoló alkotás a 20. század elejéről datálható, és Vargyas Gábor óceánista szakértő szerint az egyik legelső ilyen típusú, európai gyűjteménybe kerülő darab. A makasszai kereskedők évszázadokon át látogatták Észak-Ausztrália partjait Indonéziából — jelenlétük mélyen beivódott az arnhemi festészeti hagyományba.
Az ázsiai és tibeti anyag más jellegű élményt kínál. A kiállítótérben elhelyezett interaktív tableteken látható és olvasható leírásokkal a kínai tekercsképek, pacskolatok — Han-dinasztia kori domborművek 20. századi papírmásolatai —, Dong Ho vietnámi újévi nyomatok és tibeti thangkák javarésze: ezek egy egészen más típusú anyagi kultúrát képviselnek. Itt évszázados múltú műhelyek által előállított alkotásokkal ismerkedhetünk meg, amelyekben a spirituális tartalom és a piaci igény sajátos egyensúlya valósul meg.
Az Ázsia- és a Tibet-vitrin
A Patkó Imre tiszteletére kialakított Tibet-vitrin különleges darabokat őriz: a gyűjtő és a Dalai Láma 1956-os közös portréját Rév Miklós, az expedíció fotósa rögzíti egy csoportképen, mely azóta egy történelmi pillanat lenyomata lett. A szintén raktárban őrzött, hatalmas méretű Máricsi-thangka — amelynek ikonográfiai ritkaságát Kelényi Béla tibetológus azonosította — a gyűjtemény egyik legrejtélyesebb kincse.
Máricsi buddhista istennő — a raktárban őrzött nagy thangka részlete, vadkanfejjel, nyíllal és fonalas díszítéssel. Tibet, kb. 18–19. sz.
A kiállítás a tárgyak „néma" dimenzióját is megszólaltatja és értelmezi: a Néprajzi Múzeummal és a francia CNRS intézettel való együttműködésnek köszönhetően az interaktív tableteken, nagymonitorokon archív képek is láthatók és a kiállítótérben hangok is felcsendülnek! A salamon-szigeteki pánsíp-felvételek, vietnámi zenei gyűjtések, tibeti buddhista kántálások és a „Raktári Kincsek" megannyi képe, hangja és szövege teszik hallhatóvá, láthatóvá azt a kulturális közeget, amelyből a tárgyak származnak.
A kiállítást dr. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója nyitotta meg. A tudományos feldolgozásban Sárkány Mihály gazdaságantropológus, Vargyas Gábor óceánista, Földessy Edina afrikanista, Wilhelm Gábor sinológus és Kelényi Béla tibetológus működött közre — közülük Sárkány Mihály és Vargyas Gábor elsőként 1983-ban, a hagyaték átvételekor dolgoztak a gyűjteménnyel, és most, 40 évvel később másodszor találkoztak ezekkel a tárgyakkal.
Az Afrika-nagyvitrin jobb oldala: Goli-maszk, Gangoza-maszk, Szande-sisakmaszk, észak-afrikai edények, bumeráng — a vitrin gazdag alsó és középső harmada
KULTÚRAKÖZI PILLANATFELVÉTEL – Afrikától a Csendes-óceánig
Állandó kiállítás a Patkó Imre-gyűjteményből
Helyszín: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Vastuskós ház
9022 Győr, Széchenyi tér 4.
Kurátor: dr. Paál Zsuzsánna
A kurátor munkatársa: Hegedüs Monika
Fotók: Paál Zsuzsánna
Borítókép:
Az Afrika-nagyvitrin részlete: Ereklyeőrző szobor (fang nép, Kamerun), Goli-maszk, észak-afrikai edények, Mankala-tábla
