MNT szakmai napok a néprajzi gyűjtésről II.

MŰHELY

2022-06-14 19:00

Nagyszabású eseménysorozat vette kezdetét 2022 tavaszán a Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő Szakosztályának kezdeményezésére. Az első két tanácskozás április 20-án és május 26-án már megrendezésre is került. A konferenciákon az előadók a néprajzi gyűjtés és terepmunka, az írott források interdiszciplináris elemzésének lehetőségeit járták körül.

 

A MNT Néprajzi Gyűjtő Szakosztály szervezésében megvalósuló Néprajzi Gyűjtés Módszertani Szakmai Napok első konferenciája 2022. április 20-án az MTA Humán Tudományok Kutatóházában zajlott, második alkalmára pedig 2022. május 26-án a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban került sor.


A rendezvényeken a Tradíció Pályázat résztvevői, néprajzkutatók és muzeológusok a gyűjtésmódszertani tapasztalatokat és lehetőségeket vitatták meg egymással, ahol a gyűjtések mai trendjei és témái, a különböző források kutatásban való felhasználásának lehetőségei kerülnek szóba.

 

Az MNT NGY 2022-es konferenciáinak előadóit és célközönségét a néprajzi gyűjtés iránt érdeklődő autodidakták széles köre, a muzeológusok és a kutatók képezik. A május 26-i tanácskozás fő szervezője és ötletgazdája is Paál Zsuzsanna (az MNT NGY Szakosztályának 2012 óta elnöke és egyben 2020 óta a RFMTM muzeológusa), aki Győrfy Eszterrel és Tasnádi Zsuzsannával, az MNT NGY szakosztályának titkáraival és Landgraf Ildikóval, Horváth Kingával, az MNT "Tradíció" zsűritagokkal és a Rómer Múzeum részéről pedig Székely Zoltán igazgató, T. Város Ágnes főmuzeológus hozzájárulásával készítette ezt a napot is. A lezajlott tanácskozáson az írott források módszertani kérdései és a tárgyak bemutatása került előtérbe.


2022. május 26-án Győrött az Apátúrházban került megrendezésre a Néprajzi Gyűjtés Szakmai Napok második konferenciája „A tintától a kályháig„ - Írott források és tárgyak komplex értelmezési lehetőségei címmel a Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő Szakosztály kezdeményezésére és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeummal karöltve.

 

1. kép: Paál Zsuzsanna és Nemesné Matus Zsanett megnyitják a rendezvényt

 

A győri konferencia alkalmával az archívumok haználatának módjai, az írott források felkutatásának metódusa és az elemzésük lehetőségei, a családi iratok és családi történetek forrásként kezelése, a hagyatékok és végrendeletek elemzésének lehetőségei, a kézművesség-kutatás perspektívái kerültek napirendre. Az írott források néprajzi gyűjtésben betöltött szerepe mellett – egy tárgy példáján keresztül – az értelmezés módjai kerültek fókuszba. A néprajzi és helytörténeti gyűjtés iránt érdeklődők hallhattak előadásokat az írott források vizsgálati lehetőségeiről. Ezen belül olyan, elsőre talán száraznak tűnő dokumentumokban feltáruló adatokról is beszámoltak az előadók, mint a hagyatéki iratok vagy egy pénztárkönyv iratai és rubrikái. Szó volt arról is egy családi levélgyűjtemény kapcsán, hogy a történelmi eseményeket mennyire más megvilágításba helyezik a személyes nézeteken és véleményeken alapuló források. A paraszti irattárak a gyakorlatban is szerepet kaphatnak, e forrás használatába nyújtott betekintést az Erdélyi Tájegységben megvalósuló kiállítás rendezés előmunkálatainak elemző bemutatása. Az esemény lehetőséget biztosított a konzultációra, a meghívott szakemberekkel folytatott kötetlen beszélgetésre is.


A tanácskozást Rózsavölgyi László önkormányzati képviselő, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke nyitotta meg. A múzeum részéről dr. Nemesné Dr. Matus Zsanett köszöntötte a résztvevőket és a vendégeket.


Módszertani bevezető előadásában Paál Zsuzsanna elmondta hogy e szakmai tanácskozás a néprajzi gyűjtőknek újabb ösztönzést és megerősítést kíván adni a saját lakóhelyük és szülőhelyük kulturális értékeinek további gyűjtéseihez. Emlékeztetett a Magyar Néprajzi Társaság interdiszciplináris hagyományaira és elmondta, hogy a Társaság az alapító eszméihez hűen együttműködik a társtudományokkal a kulturális elemzésekhez kiindulópontot képező a gyűjtési módszerek változatosságának érdekében. A Társaság partnerre talált a győri és nyugat-magyarországi múzeumokban a tárgyak értelmezésének tudományközi megközelítésében. A közeljövőben a Társaság a többi hazai múzeum részvételét is kezdeményezi, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeummal közösen szélesítik ki a néprajzi és komplex szempontú anyaggyűjtés módszertani tanácskozók résztvevői körét.

 

A délelőtti szekcióban öt előadását Tasnádi Zsuzsanna a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője és az MNT NGY titkára elnökölte.


Matus Zsanett, a rendezvénynek helyet adó Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettes muzeológusa bevezető előadása „A kutatás szépsége nem az eredmény elérésében, hanem annak keresésében rejlik…” - Az írott források vizsgálati lehetőségei címmel az írott források vizsgálati lehetőségeit taglalta. A néprajztudomány egészen a 20. század közepéig ritkán nyúlt írott forrásokhoz. A kutatók azonban mára felismerték, hogy bizonyos kézírásos vagy nyomtatott szövegeket néprajzi dokumentumként is lehet kezelni. Előadásában rámutat arra, hogya kutató feladata, hogy ezen forrásokat mélyrehatóan is megvizsgálja, hiszen ezzel bővítheti, egészítheti ki legjobban eddigi ismereteinket, tudásunkat.


Horváth József, helytörténész könyvtáros, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese előadásában a végrendeletek és más hagyatéki iratok történeti-néprajzi forrásértékéről hallhattunk. Ezen dokumentumtípusok iránt az utóbbi évtizedekben fokozódó érdeklődés figyelhető meg. Közel száz kutató publikált ezekben a témákban, források ezrei láttak napvilágot nyomtatásban. Az előadás két nagyobb témakört érint. Egyrészt, hogy hol érhetők el ezek a dokumentumok – a nyomtatottak mellett a levéltárak még publikálatlan forrásaira, valamint a családi levelesládák kincseire is felhívva a figyelmet. Másrészt arra is hozott példákat, milyen néprajzi témák kutathatók e források segítségével, kitérve – többek között – az egykori családok mindennapi életére, az egyes korszakok és tájak szokásaira, az örökhagyókat körülvevő tárgyi kultúrára, miként a gazdálkodás eszközeire is.

 

Hauptman Gyöngyi, a nagyatádi Városi Múzeum etnográfus-történész muzeológusa, a hortobágyi kitelepítések idejéből, 1952-1953-ból származó levelezést elemzett előadásában. Mit tudhatunk meg egy családi levélgyűjteményből egy olyan történelmi eseményről, amelyről alig vannak „hivatalos”, levéltárban elérhető források? Hogyan juthatunk közelebb általuk a történelem megélésének privát szintjeihez, s ezáltal – talán – az emberi sorsok megértéséhez? Ezekre a kérdésekre kereste az előadó a választ, aki beszélt a személyes találkozások, beszélgetések, és a bizalom jelentőségéről is a gyűjtés során.


T. Városi Ágnes, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum néprajzos muzeológusa előadása egy mézesbábos mester életébe nyújt bepillantást, az általa vezetett – gazdasági naplónak is tekinthető – dokumentum széles körű elemzési lehetőségeinek bemutatásán keresztül. Komondi József 1848-as céhbe állásától közel 30 éven át vezetett feljegyzései számos információval szolgálnak, nem csupán műhelyére és mesterségére, hanem mikrotársadalmi és földrajzi kapcsolataira vonatkozóan is, illetve adalékokat nyújtanak a szokások, néphit és népi vallásosság tárgyköréhez.


Dr. Vass Erika Írott források a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdélyi épületegyüttesének berendezésében című előadásából kiderül, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum újonnan megnyílt Erdély épületegyüttesének elkészítéséhez sokféle írott forrást használtak fel azért, hogy az egykori életmódot és tárgyi kultúrát minél részletgazdagabban mutathassák be. Előadása középpontjában a homoródalmási lakóház 1911-re berendezett enteriőrje áll, melyhez többek között anyakönyveket, egyházi iratokat, árjegyzéket használt fel az előadó. Előadásában arról is szólt, hogy a kutatásnak mennyire fontos része a forráskritika.


Az előadások második blokkjában ténylegesen is „visszatértünk a kályhához”, hiszen egy konkrét tárgy, a cserépkályha elemzésével folytattuk a napot. A 18–19. század Győr vonatkozásában is fontos kályhagyárairól, valamint egy olyan cseh gyárról, melyek termékeit a múzeumi raktárak rejtik, illetve egy neoreneszánsz kályhaforma virágzásáról is hangoztak el előadások. Tanai Péter a RFMTM egykori néprajzos muzeológusaként elnökölt a délutáni kályhás-szekcióban.


Paál Zsuzsanna előadása egy monarchiabeli kályhagyárat mutat be az írott források tükrében. Elsőként számol be az előadó a mindezidáig idehaza ismeretlen, kutatatlan kályhagyárról előadásában. A névjegyzékek, hirdetések, szabadalmak, központi tájékoztatók és levéltári dokumentumok segítségével a kályhás tárgytörténet és az írott források felkutatásának időbeli terjedelmét 1880-1920 közé helyezi az előadó. Az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági fellendülése, egyebek között a gyári kályhakészítés virágkorát is eredményezte. Ebben az időszakban nyitja meg Budweisben kályhagyárát a Brüder Sattler, melyet budapesti irodája bezárásáig követ nyomon az előadás. A "császári és királyi szállító" a gyárában készült termékeket ugyanis hazánkban budapesti iroda és raktár működtetésével forgalmazta. Az előadás a Kárpát-medencéhez kötődő kályhás termékek migrációjához is adalékokat kínál.


Radványi Diána művészettörténész, az Iparművészeti Múzeum Kerámia- és Üveggyűjteményének főosztályvezetője egy neoreneszánsz cserépkályha formát helyezett vizsgálata középpontjába. A 19. század végén az egymással versengő gyárak mintakatalógusokban kínált széles választékában számos, a korábbi korok típusait, formáit megjelenítő – neoreneszánsz, neobarokk, neorokokó, stb. – cserépkályha közül választhatott a megrendelő. Az előadás azt mutatta be, hogy a kor modern technológiájával elkészített fűtőberendezései miben igazodtak a német reneszánsz előképekhez és a különböző gyárak hogyan interpretálták azt – mindezt egy bizonyos megjelenésű, hasonló motívumokat felvonultató típuson bemutatva. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében megtalálható Zsolnay kályha és annak szabadkai párja, valamint egy Eszéken és budapesti magántulajdonban lévő Hardtmuth kályhák képezik a téma gerincét.

 

Székely Zoltán művészettörténész, a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatója több tulajdonosváltáson keresztül, a Magner, Dachauer és Magyary kályhásdinasztiákat bemutatva mutatja be egy országszerte jelentős kályhagyár megszületésének történetét. Az iparművészeti színvonalú cserépkályhagyártás Mágner Károly (1732-1790) bécsi mester Győrött való 1759-es letelepedésével vette kezdetét. A sikeres műhelyt a beházasodott Dachauer család vitte tovább, amelynek utolsó tagja 1883-ban Magyary Józsefnek adta el. Az Esztergomból érkezett Magyary a Győr-Újvárosban lévő családi műhelyt valódi gyárrá fejlesztette, amely már ipari méretekben állította elő a cserépkályhákat a XX. század első felében. A folyamatosságot és a családi manufaktúrából a gyárba való átmenetet írott források bemutatásával érzékelteti és támasztja alá az előadó.

 

 

2. kép: Székely Zoltán előad


A szervezők rövid ízelítővel mutatták be a rendezvényeket az eseményeket megelőző napokban az előadások témáinak beharangozásával a közösségi médiában, a Tradíció Pályázat és Néprajzi Gyűjtők oldalakon.


Az idei sorozat harmadik etapja 2022. augusztusban 30-án valósul meg az MNT NGY szervezésében. Ezen a napon az eseménysorozaton résztvevők Kemecsi Lajos előadását hallgathatják majd meg és szakmai tárlatvezetés keretében megismerkedhetnek az új Néprajzi Múzeum kiállításaival és raktáraival. Erről az eseményről is beszámolunk későbbi számunkban.

 

További információk az április 20-i eseményről

 

További információk az május 26-i eseményről

 

 

Írta:
Dr Paál Zsuzsanna
Etnográfus muzeológus
Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

 

konferencia, muzeológia, műhely, néprajz, tájház, téma
2022-06-13 19:00
beruházás, gyűjtemény, kiállítás, kortárs, látogató, muzeológia, néprajz, programajánló, természet
2022-03-05 07:00
digitalizáció, fénykép, műhely, néprajz, tárgy
2020-03-05 07:00