A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum időszaki kiállítása, a 2026 májusáig látható Fürdőváros születik – 100 éves a hajdúszoboszlói gyógyvíz nem csupán egy centenáriumi jubileumra reflektál, hanem a város identitásának és turizmustörténetének formálódását is bemutatja.
Az alábbi interjúban Nagy István, a kiállítás főkurátora és a múzeum igazgatója beszél a tárlat narratív és vizuális koncepciójáról, a kurátori döntések hátteréről, valamint arról, hogyan kapcsolódik össze kiállítás, közönségkapcsolat és kortárs múzeumi gondolkodás egy helyi jelentőségű, mégis általános érvényű történetben.
Nagy István múzeumigazgató a kiállítás megnyitóján
Mielőtt rátérnénk a kiállításra kérem meséljen arról, hogy mikortól vezeti a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeumot? Milyen vezetői célok, küldetés ösztönzi, milyen múzeumnak szeretné látni az intézményt öt év elteltével?
A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeumban 2006 óta dolgozom történész-muzeológusként, 2025. január végén pedig lehetőséget kaptam arra, hogy vezessem az intézményt. Célom, hogy a múzeum eddig megismert, magas színvonalú szakmai munkáját folytassam és fejlesszem. Meggyőződésem, hogy a múzeum akkor tud jól működni, ha a közgyűjteményi munka egyes elmei, így a gyűjteményi, a tudományos-feldolgozó és az ismeretátadási-közművelődési feladatok egyensúlyban vannak, mivel egyaránt fontos a megvalósításuk.
A múzeum a 2010-ben megkezdődött fejlesztések révén mára jelentősen növelni tudta kiállítási kínálatát, aminek révén vonzó és versenyképes intézménnyé vált a kulturális turizmus területén is. A következő öt év legfőbb feladatának tartom, hogy az intézmény minél jobban ki tudja aknázni az ebben rejlő lehetőségeket. Ennek legfőbb eszközét a partnerségek elmélyítésében, a közösségek építésében és a marketingmunka fejlesztésében látom. A múzeum odafigyel a helyi társadalom elvárásaira és reagál azokra.
A látogatói igényekre is fokozottan figyelni fogok és olyan szolgáltatások bevezetését tervezem, amelyek könnyebben hozzáférhetővé teszik kiállításainkban a múzeumi élményhez jutást. Ennek része például, de kiemelten fontos, hogy minden kiállításunkban biztosítva legyen a többnyelvűség, valamint audioguide rendszer kiépítése mellett az élő interpretációk megvalósulása. Az előttünk álló öt évben kiemelt feladatomnak tekintem az állandó kiállítások átgondolását, és ahol indokolt, azok megújítását. Emellett időszerűnek látom egy új helytörténeti állandó kiállítás létrehozását is, amelynek tervezésében főkurátorként aktívan részt szeretnék venni, és remélem, hogy ehhez megfelelő pályázati forrásokat is sikerül majd bevonni.
Olyan múzeumnak képzelem el a hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeumot öt év múlva, ami képessé válik arra, hogy folyamatosan változzon és rugalmasan reagáljon a külső-belső kihívásokra, valamint reflektáljon a múzeumi trendekre a maga szintjén. Ezen felül kiemelten fontos, hogy Hajdú-Bihar és Hajdúszoboszló kulturális kínálatának meghatározó és jellegzetes szereplője legyen az intézmény.
A terveim megvalósításához adott egy felkészült, motivált és elhivatott munkatársi csapat. Ugyanakkor ahhoz, hogy a terhelés csökkenjen és a múzeum hosszú távon is biztonságosan működjön, elengedhetetlennek látom a létszám bővítését.
A múzeum új időszaki kiállításán főkurátorként dolgozott. Kérem meséljen a kiállításról, hogyan tekint rá? Milyen háttér-publikációk támasztják alá a kiállítást?
Kutatási témám Hajdúszoboszló turizmustörténete. Ezzel kapcsolatban már több ismeretterjesztő írásom és tudományos publikációm jelent meg. A kiállítás anyaga döntő részben a saját gyűjteményünkből származik. Számos irat, dokumentum, jegyzőkönyv, fénykép- és filmfelvétel állt itt rendelkezésünkre, de természetesen más közgyűjteményi intézményeket is megkerestem.
Fürdőváros születik kiállítás
A múzeum területi múzeumként működik, fenntartónk Hajdúszoboszló Város Önkormányzata. Fontos a városi szerepből adódóan, hogy a helyi emlékezetkultúrában központi szerepet betöltő eseményekről kiállítások szülessenek. Hajdúszoboszló 2025-ben centenáriumi évet ünnepelt, ugyanis a gyógyvíz 100 évvel ezelőtti feltárása a kezdőpontja volt annak a folyamatnak, ami elvezetett odáig, hogy ma Hajdúszoboszló – Budapest után – az ország leglátogatottabb turisztikai célpontja lett. Ennek köszönheti a település – a hajdúk letelepítése utáni – a második megújulását. Bár a kutatófúrás nem az elvárt eredményt hozta, a feltört hévizet a város remekül kamatoztatta. Kurátorként arra törekedtem, hogy a kiállítás ne pusztán eseményeket soroljon fel, hanem Hajdúszoboszló önmagáról alkotott képének egyik alapvető történetét bontsa ki, ezért narratív struktúrában gondolkodtam.
A „Fürdőváros születik – 100 éves a hajdúszoboszlói gyógyvíz” elnevezésű kiállítás a Múzeumok Éjszakáján nyílt és azóta is töretlen érdeklődésnek örvend. A jelen időben megfogalmazott kiállítási cím azt sugallja, hogy a 100 évvel ezelőtti esemény, a termálvíz feltárása, csak az esélyét teremtette meg annak, hogy a település fürdővárossá váljon. Ez azonban nem egyik pillanatról a másikra valósult meg, hanem egy hosszú, több évtizeden át zajló folyamat kezdőpontja volt. Mára persze Hajdúszoboszló neve fogalommá vált, és nem csak Magyarországon, hanem Közép-Európában is hírnevet szerzett magának a gyógyvizének köszönhetően. Idáig azonban nem volt egyszerű eljutni, és több tényező közreműködése kellett hozzá, de az alap, a termálvíz megtalálása volt, ami Pávai Vajna Ferenc geológus kutatásainak köszönhető.
A kiállítótérbe belépve azonnal erős vizuális hatás éri a látogatót. Hogyan alakult ki a kiállítás vizuális koncepciója, és miként támogatja a tér dramaturgiája a fő üzenetet?
Nem egy szabadon alakítható, moduláris tér állt rendelkezésünkre, hanem egy kötött adottságú időszaki kiállítóterem. A sikert a város számára egy földtani kutatófúrásról hozta meg, ennek megfelelően a kiállítási vitrineket úgy alakítottuk át, hogy azok a külső szemlélő számára is fúrótoronyként legyenek beazonosíthatóak. Kurátorként a vizuális koncepció kialakítása is a feladataim közé tartozott, amelyet grafikus kollégámmal szoros együttműködésben dolgoztunk ki és valósítottunk meg. A kiállítás központi, szimbolikus eleme a fúrótorony lett, amely nemcsak tárgyi értelemben, hanem jelentésében is meghatározza a tárlatot. Pávai Vajna Ferenc több sikeres kutatófúrást jelölt ki az Alföldön és Budapesten is, első valódi sikere azonban Hajdúszoboszlón érte el.
A kiállítás színvilágának kialakításakor a földszínek mellett döntöttünk. A barna egyrészt a magas ásványianyag-tartalmú gyógyvízre utal, másrészt jól harmonizál a korabeli, szépiás tónusú fényképekkel. A világítást tudatosan visszafogottan alakítottuk ki: a fények elsősorban a műtárgyakra és a szöveges tartalmakra irányítják a figyelmet. Az audiovizuális elemeket – archív filmfelvételeket – a fúrótorony szerkezetébe építettük be, így ezek szervesen illeszkednek a tér egészébe.
Nagy István múzeumigazgató tárlatvezetése
A plafonról lelógatott nagyméretű molinók, valamint a kisebb, fotókat és szövegeket hordozó nyomatok ritmust és dinamizmust adnak a kiállításnak. A fúrótorony oldalait nyomatokból alakítottuk ki. Mivel ezek nem szabályos téglalap és négyzet alakúak, ezek is megbontják a szokásos tablókiállítások formáját. A nyomatok felületéhez strukturált grafikai anyag lett felhasználva, ami ugyancsak a játékosságot, figyelemfelkeltést segíti, régiesebb, rusztikusabb hatást kelt.
A tipográfia formai változatossága is hozzájárul a tér dramaturgiájához. Célunk volt, hogy a szöveg könnyen olvasható legyen, stílusa pedig illeszkedjen a korszakhoz. Ezért olyan betűtípust és szövegmennyiséget alakítottunk ki, amely megfelel ezeknek a kritériumoknak.
Hogyan határozták meg a világítást, a hangokat, multimédiás eszközöket technikai, konzerválási és dramaturgiai szempontból? Hogyan oldották meg a többnyelvűséget?
A térbe belépve a forró víz feltörése, a fúrás sikeressége tárul a szemünk elé. A fúrótornyokban archív filmfelvételek nézhetőek, amelyek magyarázó jellegű információk mellett visszarepítik a látogatót a száz évvel ezelőtti téma világába, és bemutatják, hogyan működött például egy fúrótorony akkoriban. A tárgyakat és dokumentumokat ugyancsak a fúrótornyok belsejében kialakított vitrinekben helyeztük el.
A fények játéka a kiállításban nagyon fontos, hiszen nemcsak meghittséget, intimitást tesz lehetővé, hanem irányítja is a látogatót hozzásegítve a részletes megismeréshez, így ő is úgy érezheti magát mintha kutatója lenne az eseményeknek.
A kiállításban az élmények fokozására manuális játékok a víz kémiai összetételének szemléltetésére, illetve egy felnagyított mikroszkópba lehet bekukucskálni, amivel a különböző vízben élő lényeket lehet megismerni. Ezek mind-mind a felfedezés örömét erősítik az érdeklődőkben, akik egy-egy témában mélyebben el szeretnének merülni azoknak QR-kóddal további részletesebb tartalmak érhetők el.
Van-e meghatározott célcsoportja a kiállításnak, esetleg kommunikációs és közönségkapcsolati, múzeumpedagógiai terve?
A kiállítást eredetileg a középiskolás korosztálynak és felnőtt látogatóknak terveztem. A közös gondolkodás során azonban olyan ötletek születtek a kollégáktól, amelyek lehetővé tették, hogy a megszólított korosztályokat tovább bővítsük. Tudatosan vontam be kollégáimat a tervezési munkába, hogy a mondanivaló hozzáférhetőségét minél hatékonyabban tudjuk biztosítani, akár a legfiatalabb korosztálynak is.
A kiállításhoz számos múzeumi program kapcsolódott. Tavasszal a víz világnapja alkalmából új múzeumpedagógiai foglalkozást hirdettünk meg Játék a vízzel címmel. Az ezen bemutatott kísérletek tervezésébe bevontuk a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány önkéntes kémiatanárát. Ezek a kísérletek a vizek védelméhez, a környezettudatosság témájához kapcsolódtak. Természetesnek tűnt számunkra, hogy az első bemutató foglalkozásra a Pávai Vajna Ferenc Általános Iskola diákjait hívtuk meg. A bemutató végén minden diák kapott egy tiszteletjegyet a Múzeumok Éjszakájára, hogy hozza el családját is, ahol számos új ismerettel és a már megnyíló kiállítással is találkozhatott.
Játék a vízzel múzeumpedagógiai foglalkozás
A legutóbbi Múzeumok Éjszakája is kalandokkal teli tüzes-vizes bemutatókkal, programokkal telt. Augusztusban pedig a múzeum saját, Kis kutatók, nagy felfedezők elnevezésű táborában kiemelt téma volt a víz és a tűz. Annak érdekében, hogy a 7-10 éves gyerekek más közgyűjteményekkel is megismerkedhessenek, ellátogattunk velük Budapestre, a Természettudományi Múzeumba.
Múzeumok éjszakája a Szabó Szabolcs Alapítvány közreműködésével
Szeptemberben – a Kutatók Éjszakája programhoz először csatlakozva – kialakítottunk egy tudományos játszóteret, amely délelőtt az alsó tagozatosoknak, délután pedig a családoknak és az egyéni látogatóknak biztosított maradandó tudományos élményt a kiállításhoz kapcsolódó témákban. Az este folyamán pedig teret adtunk a Szoboszlói Irodalom Házában egy előadássorozathoz, ahol egyetemi oktatók-kutatók mutathatták be a hajdúszoboszlói geológiai fúrásokkal kapcsolatos tudományos kutatásaikat.
Kutatók éjszakája
Az éves rendezvénysorozatunk lezárásaként tudományos konferenciát szerveztünk a Hévizek és fürdők, lehetőségek és korlátok a 20. században címmel.
Hévizek és fürdők-lehetőségek és korlátok a 20. században konferencia
Mindezen programokkal az időszaki kiállításunk információközvetítési felülete és a múzeumunk is gazdagodott, valamint bátran elmondható, hogy minden korosztályt meg tudtunk szólítani e témában. A kiállítás 2026 májusáig lesz látogatható.
Manapság a közösségi média új közzétételi térként lehetőségaz emberek mindennapjaiban. Változtat-e valamit a kurátori gondolkodáson, hogy ma minden tartalom „örök digitális nyomot” hagy? Mit tartanak „kiposztolhatónak” a tárgyak közül? Hogyan befolyásolja a socialmedia a kiállítás látogatottságát?
A közösségi médiában bemutatni kívánt információk két nagy csoportját különíteném el jelen kiállítással kapcsolatban. A több mint egy éven át zajló marketing kampányunk első állomása a kiállítás megnyitását segítette elő. 2025 év elejétől különböző közérthető érdekességeket tettünk közzé, amelyben úgymond felkészítettük a látogatót a nyitottságra, amellyel kíváncsiságát csillapítva ellátogat a múzeumba és megtekinti a Múzeumok Éjszakáján nyíló kiállítást. A rádióban lendületes bejelentkezésekkel hirdettük, hogy Szoboszló „forró aranyáról” nyílik kiállítás a Bocskai Múzeumban. A Víz világnapjára megszólítottuk a gyerekeket új foglalkozásunk meghirdetésével, hogy majd tapasztalt élményeikkel inspirálják szüleiket és hozzák el őket is a múzeumba a nyári szünetben. A nyári időszakban elsősorban a turisták megszólítására koncentráltunk: szórólapokkal, plakátokkal, valamint a TDM iroda bevonásával, kifejezetten a fürdővendégeket célozva népszerűsítettük a múzeumot és az új időszaki kiállítást.
Ősszel a helyi lakosságé volt a fókusz. A Kutatók Éjszakája programsorozatot és a tudományos konferenciánkat a helyi közösségeknek és a területi lefedettségünket érintő települések csoportjainak hirdettük.
A kiállítás további időszakában a közösségi médiafelületeinken a kiállított gyűjteményi darabok részletesebb bemutatására helyezzük a hangsúlyt. Fontos számunkra, hogy ezek a felületek ne csupán figyelemfelkeltő szerepet töltsenek be, hanem a tudásátadást is szolgálják, és lehetőséget adjanak a téma mélyebb megismerésére.Ennek érdekében internetes csatornáinkon tudományos előadások rövid összefoglalóit is közzétesszük. Kiposztolható tartalomként elsősorban néhány különösen érdekes tárgyat és jelentős dokumentumot választunk ki, amelyeket tudatos szerkesztéssel mutatunk be. Célunk, hogy a közösségi médiában megjelenő tartalmak hitelesek legyenek, és valóban maradandó, értelmezhető digitális nyomot hagyjanak. A marketingkutatásunk eredményei is visszaigazolják ennek jelentőségét: a válaszadók 38 százaléka valamely közösségi médiafelületünket jelölte meg elsődleges információforrásként a kiállításról.
Bízom abban, hogy múzeumunk egy olyan tudományos tér lehet vezetésem alatt, amely a társadalmi rétegek és korosztályok széles spektrumának biztosít hozzáférhető és érthető kulturális élményt.
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet muzeológia mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
