2024 őszén nyitotta meg irodalommal teli kapuit a Hajdúszoboszlói Irodalom Háza a Bocskai István Múzeum részeként, amely ennek nyomán válhatott igazi „múzeumi negyeddé”. Az elmúlt év során az Irodalom háza aktív részese lehetett Hajdúszoboszló kulturális életének, amely a jövőben tovább formálja szerepét. A magyar kultúra napja alkalmából ingyenesen látogatható az egész hetes programsorozatra készülő intézmény.
Az új épület lehetősége egy magánszemély, Bieliczkyné Buzás Éva személyében fogalmazódott meg, akinek adományával sikerült létrehozni az Irodalom Házát. Az adományozó és a múzeum célja, hogy bemutassa Hajdúszoboszló irodalmi örökségét, valamint a támogató és férje irodalmi hagyatéka is helyet kapott a kiállításban.
Irodalom szabta mérföldkő
A múzeum számára az új állandó kiállítás létrehozása fontos szakmai mérföldkő volt, hiszen az intézmény tematikája egy eddig hiányzó területtel, az irodalommal bővült. A kiállítás központi alakja Szép Ernő, aki személyes élettörténete révén szorosan kötődik Hajdúszoboszlóhoz: bár Huszton született, gyermekkorának meghatározó éveit a városban töltötte. Ez a helyi kötődés nemcsak életrajzi érdekesség, hanem Szép Ernő életművében is visszaköszön, különösen a Felnőtteknek című elbeszéléskötetben, amely kifejezetten a szoboszlói gyermekévek élményanyagára épít.
Az Irodalom Háza azért jelent újdonságot a látogatók számára, mert Hajdúszoboszlón először jött létre önálló, állandó kiállítás egy helyi kötődésű irodalmi alkotó életművére építve. A tárlat Szép Ernő pályáját és munkásságát hagyományos kiállítási eszközök és digitális megoldások együttes alkalmazásával mutatja be. A tematikusan berendezett épületben a szerző alakja viaszfiguraként is megjelenik, miközben versei és prózai szövegei hang- és vizuális elemek segítségével „megszólalnak”, így a kiállítás nemcsak bemutatja, hanem érzékelteti is Szép Ernő világát.
Múzeumi közösségi tér
Az Irodalom Háza nemcsak kiállítótérként, hanem tudatosan formált közösségi helyként is működik. Ennek megfelelően az épület fő tere eleve úgy került kialakításra, hogy különféle rendezvények befogadására is alkalmas legyen. A megnyitást követő első év tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a koncepció működőképes: irodalmi estek, könyvbemutatók, közösségi beszélgetések, fesztivál és konferencia váltották egymást a térben, rendszerint jelentős érdeklődés mellett. A programok nemcsak a helyi közönséget, hanem a városba érkező látogatókat is megszólították.
Az Irodalom Háza pódiumterme, ahol az előadások és rendezvények szoktak lenni
A múzeum a rendezvényszervezés során nem elszigetelt eseményekben, hanem tematikusan felépített programcsomagokban gondolkodik. Kiemelt szempont a korosztályi differenciálás: a délelőtti idősávok elsősorban óvodai és iskolai csoportokat céloznak meg, míg a délutáni és esti programok a felnőtt és idősebb közönség számára kínálnak tartalmas kulturális élményeket. Ezek az események nemcsak kulturális, hanem közösségformáló funkciót is betöltenek, hiszen teret adnak a város alkotóinak és művészeinek bemutatkozására az országosan ismert meghívottak mellett. A rendezvények jelentős részét a múzeum kifejezetten hagyományteremtő szándékkal indította el.
A programkínálatból kiemelkedik a magyar költészet napjához kapcsolódó, egy hónapon át tartó rendezvénysorozat, amelynek helyszíne az Irodalom Háza volt. A Szoboszlói Irodalmi Szalon eseményei során a közönség monodrámát, megzenésített verseket, író–olvasó találkozókat és beszélgetéseket is hallhatott, a programsorozatot pedig az Alföld folyóirat szerkesztőivel folytatott szakmai beszélgetés zárta. A rendezvény jól példázza, miként kapcsolódnak össze az irodalmi hagyomány, a kortárs reflexió és a közösségi jelenlét az intézmény gyakorlatában.
A költészet napja alkalmából tartott egész hónapos Szoboszlói Irodalmi Szalon programjának plakátja, 2025
SzépFeszt és Éva-nap
A Szoboszlói Irodalmi Szalon mellett az Irodalom Háza legnagyobb volumenű rendezvénye a SzépFeszt irodalmi fesztivál volt, amelyet 2025 júliusában rendeztek meg. A kétnapos esemény célja az volt, hogy tovább erősítse Szép Ernő helyi kultuszát, és az életművet, valamint annak szellemi-kulturális közegét közelebb hozza a közönséghez. A fesztivál programjai jól példázták azt a törekvést, hogy az irodalom több művészeti ágon keresztül, változatos formákban váljon befogadhatóvá.
A SzépFeszt plakátja
A fesztivál első napján Szép Ernő munkásságához kapcsolódó beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők Zeke Gyula közreműködésével, majd az író műveiből összeállított verses-zenés produkció következett. Az estét az Emberszag című film vetítése zárta, amely Szép Ernő azonos című regénye alapján készült filmadaptáció; a bemutató a Madách Színház együttműködésével valósult meg. A program összeállítása tudatosan reflektált arra, hogy az irodalmi életművek értelmezése nem kizárólag szöveges formában történhet.
A második nap műfajilag eltérő, mégis szorosan kapcsolódó eseményeket kínált: bábszínházi előadás, valamint a kávéházi kultúra világát bemutató előadás Saly Noémi közreműködésével. A fesztivált a Szép Ernő voltam című zenés monodráma zárta. A SzépFesztet jelentős érdeklődés kísérte, a szervezők pedig kifejezetten hagyományteremtő céllal tervezik az esemény éves rendszerességű folytatását.
Az intézmény programkínálatában külön figyelmet érdemel az Éva-nap is, amelyet a múzeum 2025-ben első alkalommal rendezett meg. Az esemény az Irodalom Háza létrejöttét támogató adományozó emléke előtt tisztelgett, és lehetőséget adott arra, hogy helyi alkotók és művészek közreműködésével, személyes hangvételű programok keretében idézzék fel a támogatás jelentőségét. A rendezvény jól mutatja, hogy az Irodalom Háza nemcsak tematikus irodalmi térként, hanem emlékezetpolitikai és közösségi helyszínként is működik.
Múzeumpedagógia a szépirodalomért
A rendezvények mellett az Irodalom Háza rendszeresen ad otthont múzeumpedagógiai foglalkozásoknak is, amelyek célja, hogy a gyermek- és ifjúsági korosztály számára is befogadható módon közvetítsék a szépirodalmat. A kínálatból kiemelkedik az a foglalkozás, amely kifejezetten az irodalmi tematikára épül, és szorosan kapcsolódik az állandó kiállítás tartalmához: a tér ebben az esetben nem csupán helyszínként, hanem értelmezési keretként is működik.
A foglalkozások során a résztvevők játékos formában ismerkedhetnek meg Szép Ernő munkásságával. A gyerekek az általa gyűjtött Mátyás király-mesék egyikét dolgozzák fel, így a program egyszerre teremt kapcsolatot az író életművével és Mátyás király alakjának kulturális hagyományával. A foglalkozás módszertanilag is jól illeszkedik a kiállításhoz, hiszen az élményszerű tanulást a kiállított tartalmakra építi.
Az intézmény emellett Szép Ernő rajzpályázatot is hirdet gyermek, ifjúsági és felnőtt kategóriában „Szép Ernő visszatér Szoboszlóra” címmel. A pályázat lehetőséget kínál arra, hogy a résztvevők alkotó módon mélyítsék el ismereteiket az író életművéről, az eredményhirdetésre pedig a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvény keretében kerül sor az Irodalom Házában 2026 januárjában.
A Bocskai István Múzeum Irodalom Háza működése összességében jól példázza, miként válhat egy tematikus kiállítótér élő, sokfunkciós közösségi hellyé. A programok, rendezvények és múzeumpedagógiai foglalkozások egyaránt azt mutatják, hogy az intézmény képes a helyi irodalmi hagyományokra építve kortárs formában megszólítani különböző korosztályokat, miközben közösségformáló szerepet is betölt a város kulturális életében.
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet muzeológia mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
Hasonló cikkek itt érhetők el!!!
Borítóképen:
Szép Ernő viaszfigurája
