A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén februárban muzeológia szak indult, mely nem csak országos szinten egyedülálló, hanem Közép-Kelet Európához mérve is. Az I. éves hallgatók dr. Berényi Marianna Múzeumi kommunikáció című kurzusán elemezték Debrecenben az Irodalom Házában Szabó Ádám, szobrász kurátor és dr. Lakner Lajos a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese mint társkurátor Csokonai 180 című kiállítását.
Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulójára 2023. november 17-én emlékeztünk. Honnan ered a 180 a kiállítás címében, ismerve azt, hogy a Debrecen híres szülötte 1805 januárjában halt meg, azaz 32. életévét még be sem töltötte? Túl korán hagyta itt az világot, és óhatatlanul felötlik a halandók – kortársak vagy az utódok – gondolatában: „Miért, ily korán?” S mélyebben vizsgálódva így szállhat a sóhaj: A stílusszintézis mesterének későbbi pályaszakaszaiban milyen újítások le(he)ttek volna, ha idős koráig alkotott volna?
A történelemben látjuk, hogy a közvélemény a hirtelen jött, megmagyarázhatatlan veszteséget nem tudja elfogadni, és különböző összeesküvéselméleteket, álindokokat igyekszik okká kreálni: Zrínyi Miklós vadászbalesetben hunyt el, de felmerült a Habsburgok bosszúállása; Hunyadi László a pallos alól még élve kikerülhetett volna, ha negyedjére nem csap le a bakó; és Hunyadi Mátyás kapcsán is a mérgezést akarták hinni; mert a tragikum feldolgozásában ezek a magyarázatok segítették a közösséget, hogy elviselhetővé váljon a karizmatikus hősök halála után maradt űr. Úgy hitték, az aljasság szolgált indítékul, melynek a kivételesek is áldozatául eshettek.
A kiállítás pont egy hasonló hiátusnak a kitöltésével hívja játékra a látogatókat. Bár a hengerben mozgó megszokott Csokonai portré mellett egy idősebb is arc is feltűnik, de belépéskor nem tulajdonítunk neki túl nagy jelentőséget. A hagyományos életrajzot végigolvasva már a tájékozott érdeklődő látja, hogy az 1844-re tett halálozás dátuma annak a fikciója, ha Csokonai Vitéz Mihály a meghűlésből felgyógyult volna, és egy mecénás segítségével a tehetsége kivirágozhatott volna Kistapolcsányon letelepedve méltó körülmények között. Felsejlik a híres szállóige keserűsége „Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon.” – ám az utókor igyekszik kiigazítani nagyvonalúan a képzelet segítségével, hogy a sok lótás-futás meghozta az eredményét, tehát „írja” lehetett volna a kiszolgáltatottságban a költőnek ez a nyugalom. (Bár a tespedtsége magával hozhatja az alkotó szellemi tunyaságát is…)
Csokonai Vitéz Mihály A Reményhez című verse is új értelmet nyer, hiszen a „Kedv! Remények! Lillák! / Isten véletek!” búcsúmotívuma is felülíródott a fikció szerint, mert Vajda Julianna után Homoródi Anna szerelmét igyekszik elnyerni a poéta. Megtartja a névrejtést, hiszen Helga a megszólítottja és vágyának tárgya az újabb szerelmi ciklusnak. A leányzóról kitett kép is illúzió: mellén nyugtatott kezei, a jellegzetes ruha redői ismerősek, hiszen Déryné Széppataki Rózáról készült ábrázolás, csak új arcot kapott.
Költőnk nem lesz házas ember, nem áll meg „Hymen oltáránál”, Bezzeg Dávid az, aki kiüti a nyeregből Csokonait. A polgári életmódra tért – amit egykori tanára Péczely József titkol a Kollégium diákjai előtt – művész nem nyeri el választottja kezét, így nem kanyarodik el a hitvesi líra irányába…
1844 a bűvös dátum, és így a Csokonai 180 hitelessé válik, ugyanis Toldy Ferenc akkor adta ki Csokonai összegyűjtött műveit. Csak posztumuszként. A költői játék részeként G. István László tollából az idős Csokonai perzsa klasszikus költészet stílusát magára öltő helyzetdalát olvashatjuk.
2023. november 17-én a sokan azt mondták, hogy Csokonai fricskája volt a szörnyű időjárás, amikor Debrecenben fáklyás felvonulással emlékeztek. Tetszene a nagy mókamesternek ez a fikcionált játék? Aki a szabályok fellazításával vívta ki örökösen a konzervatívok ellenszenvét, illőnek érezné életművének ilyenfajta párbeszédre hívását? A fakenews korában igazi kurátori bravúr a múzeumok világába azt eszközként beemelni, hogy hogy a tényeket vegyítették kitalációkkal, arra számítva, hogy a befogadó aktívvá válik, amikor ezeket szétválogatja. Nem rombolja a hitelességet, hanem a látogatói értelmezéseknek enged teret.
S fordítva lehetne nyúlni évfordulós művészeink életéhez… Kurátorok, figyelem! Közeleg Jókai Mór születésének 200. évfordulója. Mely művekkel lennénk szegényebbek, ha Jókai Mór nem él 79 évet?
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék Muzeológia mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
