Hamarosan megnyitja kapuit a Szoboszlói Irodalom Háza a Bocskai István Múzeum új múzeumi egysége, mellyel igazi múzeumi negyeddé válik az intézmény Hajdúszoboszlón. Nagy István főmuzeológus úrral beszélgettünk, hogy hogyan is jöhet létre egy irodalmi állandó kiállítás.
Honnan jött az ötlet, lehetőség, hogy állandó irodalmi kiállítást hozzanak létre?
Az állandó kiállítás lehetőségét egy magánszemély teremtette meg. Bieliczkiné Buzás Éva 2023-ban 28 millió forintot adományozott a Szoboszlói Irodalom Háza létrehozására. Az ötlet megvalósítását Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a jelenlegi múzeumépületek közelében álló ingatlan felajánlásával segítette. Ezt a múzeum is jó lehetőségnek tartotta abból a szempontból is, hogy ez által egy újabb kiállítási témával bővülhet a Bocskai István Múzeum kínálata.
Dr. Bihari-Horváth László múzeumigazgató az adományozóval, Bieliczkyné Buzás Évával
Mi volt az alapkoncepció, amire a kurátor felfűzte a kiállítási egységeket?
A Szoboszlói Irodalom Háza célja, hogy emléket állítsunk azoknak az alkotóknak, akik Hajdúszoboszló szülöttei voltak, illetve a városban töltötték életüknek egy szakaszát és a szépirodalom területén alkottak.
A kiállítás időben a 19. század végét a 20. századot öleli fel. Ezen az időintervallumon belül mutat be különböző érdeklődési körű és eltérő irodalmi kvalitásokkal bíró alkotói életpályákat. Bennük a közös pont Hajdúszoboszló, azaz az innen való származás tudata, valamint az itt való alkotás ténye. Említettem, hogy eltérő írói kvalitásokkal rendelkező emberekről van szó a kiállításban, éppen ezért nem volt és nem is lehetett célunk, hogy minden egyes szoboszlóiírót és szerzőt, aki valaha irt egy verset vagy egy novellát/elbeszélést, beemeljünk a kiállításba. Éppen ezért az irodalmi minőség döntötte el, hogy melyik írónak mekkora egységet szánunk a kiállításban.
Szoboszlónak egy országosan ismert irodalmára van, Szép Ernő, aki ugyan Huszton született, de az 1880-as 1890-es évek fordulóján Szoboszlón töltötte gyermekkorát. Az akkoriban szerzett élmények pedig olyan jelentősek voltak a számára, hogy azokból több művébe is beépített elemeket, sőt élete végéig szoboszlóinak vallotta magát. Az 1940-es évek elején pedig egy teljes kötetet szentelt a szoboszlói gyermekkor élményeinek megörökítésére, ezáltal beemelte Hajdúszoboszlót a magyar irodalomba. Szép Ernő ismertsége, életművének irodalmi jelentősége miatt a kiállítás nagy részében ő foglal helyet.
Természetesen nem hagytuk ki az adományozás történetét és az adományozó férjének, Bieliczki Joó Sándornak a költeményeit sem. Ez utóbbit az is indokolja, hogy sokáig azt gondolták, a II. világháborútól a rendszerváltásig tartó időszak alatt nem foglalkozott senki sem irodalommal Szoboszló szülöttei közül. Mint kiderült, ez nem így van. Ezt a hiátust Bieliczki Joó Sándor töltötte be költészetével és irodalomtörténeti-ismeretterjesztő újságcikkeivel. Bieliczki sikereit pedig egy kortárs, országosan ismert hajdúszoboszlói író, Papp András gondozta, akinek néhány művét ugyancsak felvillantja a kiállítás. Az ő műveiken kívül a látogatók virtuálisan is böngészhetik az amatőr szoboszlói alkotók írásait egy számítógépen.
Mi a feladata Önnek a kiállítás létrehozása során?
A kiállítás létrehozása során kurátori feladatokat látok el, amibe a kiállítás forgatókönyvének a megírásától a látványelemek kiválasztásán túl a szövegek megírásán át az operatív feladatokig minden beletartozik.
Nagy István főmuzeológus a a kiállítótér szalonjában munka közben
Milyen kihívásokkal kellett szembenézni a kiállítás létrehozása során? Melyik volt a legizgalmasabb rész és mi jelentette a legnagyobb kihívást az Ön számára?
Múzeumunkban általában tárgyakkal dolgozunk, de ez egy olyan kiállítás, melyhez nagyon kevés tárgyi anyag kapcsolódik, illetve maradt fent. Irodalmi kiállításról van szó. Szép Ernő és a többi író is olyan irodalmár, akik nem szerepelnek az érettségi tételek között, ezért be kell mutatni őket a műveiken keresztül. Ez nagy kihívást jelent. Legizgalmasabbnak azt tartom, miként lehet egy adott mű jellegzetességét atmoszféráját-stílusát bemutatni úgy, hogy azt a látogatók is befogadják. Látogatóink egy része tapasztalataink szerint nem szeret olvasni.
Mitől lehet innovatív, bárki számára érdekes ez a múzeumi egység?
Egyrészt maga a téma újdonsága, hiszen eddig hiányzott az irodalmi kiállítás műfaja a Bocskai Múzeum kínálatából. De maga Szép Ernő sem kapott még soha országos szinten állandó kiállítást. A kiállításban változatosságra törekszünk. Így egy szalon enteriőrjébe érkezik meg a látogató, ami a 20. század eleji mezőváros polgárosuló, irodalomszerető családjainak világát idézi. Szép Ernő színműveit egy színpadi installáció keretében villantjuk fel, ami helyszint biztosit majd irodalmi beszélgetéseknek, kisebb kamaradarabok előadásának is.
Virtuális tartalmakat is létrehoztunk, hogy a szövegeket ne csak olvasni lehessen, hanem a szövegrészleteket meg is hallgathassák a látogatók. Szép Ernő alakját viaszbábun keresztül is megidézzük, a lírai rész légiességét textilnyomatokkal tesszük tapinthatóvá. A holokauszt borzalmait elzárt, fénytelen terekkel és radikális nyomasztó színek alkalmazásával érzékeltetjük. A Bieliczki házaspár fényképeken és verseken keresztül jelenik meg a látogatók előtt.
Berendeztünk egy olvasósarkot is, ahol a szépirodalmi műveket a polcról leemelhetik a látogatók, vagy a múzeumkertben a rózsák között, madárcsicsergés társaságában élvezhetik az olvasást.
Milyen jövőbeni tervek kapcsolódnak még a Szoboszlai Irodalom Házához?
A Szoboszlói Irodalom Háza nemcsak kiállítótér, hanem az is a szerepe, hogy közösségi szintérré váljon, irodalmi rendezvényeknek, programoknak helyet adjon a helyi közösség irodalomszerető tagjainak közreműködésével.
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék Muzeológia mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
