Ahogyan a Múzeumi Világnapon hírt adtunk róla, AZ ÉV MÚZEUMA 2023 díjat június 5-én adják át a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban, Budapesten. Az elismerést a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület évente ítéli egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató intézménynek. Idén két kategóriában 10 jelölt verseng: öten a Kis Múzeumok, öten pedig a Nagy Múzeumok ütközetében mérettetik meg magukat.
A díjkiosztó ünnepség előtti pár napban ismerjük meg őket részletesebben az alábbi cikksorozatban és szurkoljunk nekik együtt. Következzen most a Nagy Múzeumok kategóriájából a Göcseji Múzeum!
A zalaegerszegi Göcseji Múzeumot 1950-ben hozták létre. Szentmihályi Imre személyében egy kiváló múzeumalapító egyéniség került ekkor az élére, aki Göcsej néprajzának elhivatott kutatójaként gyűjtötte a vidék néprajzi értékeit, s megteremtette a később önállósult régészeti, képzőművészeti és helytörténeti gyűjtemények alapjait is. Kutatómunkájának eredményeként 1968-ban Zalaegerszegen nyílhatott meg az ország első szabadtéri néprajzi múzeuma.
Az 1970-es évektől fokozatosan bővült a munkatársak létszáma, amely lehetővé tette, hogy az évtized végétől máig tartó intenzív fejlődési szakasz kezdődjön a múzeum életében. A régészek által feltárt hatalmas területek, sikeres állandó és időszaki kiállítások, számtalan publikáció, tudományos és ismeretterjesztő előadás, múzeumpedagógiai foglalkozás, intenzíven növekvő gyűjtemények, nagyfokú digitalizálás jelzik a munka eredményét.
Zala rejtett régészeti kincsei
Megújulás
A Göcseji Múzeum historizáló épülete az elmúlt években zajló, a múzeumkertre is kiterjedő teljes renoválását követően 2022. május 13-tól fogadja a látogatókat. Ugyanebben az évben, október 23-án nyílt meg új tagintézménye, a Mindszenty József életútját és a kommunizmus egyházüldözéseit bemutató, impozáns Mindszentynum.
A mai igényeket minden téren kielégítő látogatóközpontban az attraktív tárlatok mellett folyamatosan működő kávézó, kegytárgy- és ajándékbolt is működik, emellett konferenciaközpont, vetítőterem, rendezvénytér és két múzeumpedagógiai előadó is várja a közönséget.
A létesítmény nem csak az egyházi turizmusra és a közelmúlt történelme után érdeklődőkre koncentrál, hanem egyéb rendezvényeivel, családi programjaival, időszaki kiállításaival a lakosság valamennyi rétegét és korosztályát igyekszik megszólítani.
Az elmúlt két évben új elemekkel bővült harmadik intézményegység, a Göcseji Falumúzeum kínálata is: felépült a rámi kápolna és a pákászkunyhó, kialakításra került a temetődomb, felállították az útszéli keresztet, és a Hencz-malom épülete is felújításra került.
Állandó kiállítás a Göcseji Múzeumban
Kiállítások
A múzeum állandó kiállításai is megújulva várják a látogatókat. A Kisfaludi Strobl Zsigmond és Németh János munkásságát bemutató tárlat mellett új a Fekete György-emlékkiállítás, valamint az igen népszerű Elődeink élete című várostörténeti tárlat is, amely számos interaktív elemmel, a lakosság életmódjára fókuszálva mutatja be a megyeszékhely históriájának legfrissebb kutatási eredményeit. Az időszaki kiállítóterem a sok látogatót vonzó Rippl-Rónai Zalaegerszegen című kiállítással nyílt meg.
Az infrastrukturális megújulás a közönségfogadás elemei mellett (ruhatár, kávézó, beléptető rendszer) kiterjedt a dolgozók (a tetőtéri irodákban immár klimatizált) munkakörülményeinek javítására is. A közönségkapcsolatok terén az új kiállításokat ismertető, bónusz-elemekkel (borkóstoló, zenei blokkok, pezsgős koccintás) gazdagított, meghirdetett tárlatvezetések és a hagyományos közönségünket megszólító Múzeumi Esték előadásai mellett a Göcseji Múzeum továbbra is jelen van az online térben is (Facebook, Instagram, YouTube stb.).
Kisfaludi Strobl Zsigmond: Guggoló leány
Egy érdekes gyűjteményi darab: a gyöngyösnecc
A gyöngyösnecc a Zalakomár környéki falvak ünnepi női fejdísze volt, amelyet ünnepnapokon, a templomban és bálokon viseltek az asszonyok.
A gyöngyösnecc alapja egy színes bársonyból vagy selyemből kiszabott anyag, amelyet gazdagon televarrtak zabgyönggyel, vágott gyönggyel és flitterekkel. A gyöngyösneccet a férjes asszonyok hordták, amit a lakodalom éjszakáján tettek fel először a kontyukra. Az övék volt a legszínesebb és legdíszesebb necc: a színes bársony alapra sokszínű gyöngyöket varrtak fel.
35-40 éves kortól már egyszerűbb mintájú, kevésbé színes, sőt, egyre sötétebb neccet viseltek, az idős asszonyok és az özvegyek pedig fekete alapon fekete gyönggyel készített fejdíszt hordtak.
A gyöngyösnecc divatja az első világháborút követő években alakult ki, amikor a gyári textíliák és a gyöngyök terjedésének köszönhetően kiszínesedett a női viselet. A folyamatot tovább erősítette a Gyöngyösbokréta hatása is az 1930-as években. A század közepén megindult a kivetkőzés folyamata, amely során a sokszoknyás viseletet felváltotta a szűkruha. Az 1970-es évekig hordták a hagyományos viselet részeként a neccet, mígnem teljesen kiment a divatból.
Gyöngyösnecc
A Göcseji Múzeum 1950-es megalapítása óta várja az érdeklődőket, a megújulást követően még nagyobb érdeklődésre tett szert, ezzel nemcsak a zalaegerszegi közönséget, hanem az ország bármely részéről vonzza a látogatókat.
A múzeum lehetőséget ad arra, hogy betekintsünk a város történetébe és megismerhessük Zalaegerszeg művészeit. Zalaegerszeg kulturális színtere mellett az időszaki kiállításokon megfordulnak más városok művészi munkái, valamint külföldi alkotók műveiből is ízelítőt kapunk.
