Az év kiállítása Pulszky Társaság kiállítás Múzeumok Őszi Fesztiválja téma külföld programajánló interjú felhívás Múzeumcsinálók Egyetemisták a múzeumról MetaMúzeum

A közösségi múzeum, mint a felnőttkori tanulás színtere. 1. rész: A közösségi múzeumi működés magyarországi adaptációja

MŰHELY

Kajári Gabi

2023-12-23 07:00

A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2023. május 8-án és 9-én rendezte a jubileumi X. Országos és VI. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferenciát Miskolcon Múzeumi tükröződés: Társadalom és környezet címmel. A szakmai program megvalósító partnere volt az EPALE Magyarország Támogató Szolgálat is, A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja projekt megvalósítója.

Az Egyesülettel közös idei munka folytatásaként a felnőttkori tanulás kortárs múzeumi lehetőségeit esettanulmányok, interjúk, jó gyakorlatok révén vizsgálták a múzeumandragógiai szakemberek, többféle témakörben. A közösségi múzeumi működés, a digitális tanulási környezet, a fenntarthatóság, a különböző korosztályok múzeumi megszólítása és az ő ismeretszerzési esélyeiket támogató marketing területén rövid szakmai tanulmányok, konkrét eseteket és példákat bemutató módszertani ajánlások születtek közel egy tucatnyi szerző tollából. A Magyar Múzeumok Online folyóiratban indított tematikus sorozatunkban ezekből az írásokból közlünk válogatott tanulmányokat.

Az ICOM új, 2022-ben elfogadott múzeum definíciója a múzeumok demokratikus társadalomban kifejtett és ideálisnak elgondolt működését állítja a középpontba, és a 21. század konfliktusaira érzékeny, a múzeumok közszolgálati szerepére reflektáló kifejezéseket vonultat fel: „A múzeum …elősegíti a sokszínűséget és a fenntarthatóságot. Etikusan, szakszerűen és a közösségek részvételével működik és kommunikál, változatos tapasztalatot nyújtva az oktatás, a szórakozás, a reflektív gondolkodás és a tudásmegosztás terén.”[1]

Ha egy múzeum valóban ismeri a helyi közösségeket és igényeiket, és ennek tudatában, a közösségek aktív részvételével működik, magas fokú társadalmi beágyazottságot érhet el. A társadalmi hasznossága és kapcsolatai révén nagyban tudja növeli a reziliencia esélyét, a válságos időszakokat is könnyebben vészeli át, szükség esetén bizton számíthat a közössége(i) támogatására. Másrészt a múzeumi tudásátadás ma már nem képzelhető el kizárólag a múzeumból induló egyirányú folyamatként, a múzeum inkább mediátori, mint oktatói szerepet tölt be. Ráadásul külső szervezetek, közösségek, önkéntesek bevonása nélkül közművelődési, oktatási, szakmai programok, pályázati támogatásban részesülő projektek sem valósíthatók meg.

A fentebb leírtakat szem előtt tartva a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként 2006 óta működő Múzeumi Oktatási Módszertani Központ andragógiai tevékenységében évek óta jelentős szerepet kap a közösségi alapú működés ösztönzése és oktatása. A MOKK konzorciumi vezetésével 2016 és 2019 között megvalósult Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt a kulturális intézmények, köztük múzeumok társadalmiasított működését támogató módszertani fejlesztéseket dolgozott ki. Mindez azzal a céllal történt, hogy a társadalmiasítás – mint közösségi alapú működtetés – elvét és módszertanát minél több kulturális intézmény alkalmazza, ezáltal a közösségekkel, helyi lakossággal fennálló informális kapcsolatot tudatos mederbe terelje.[2]

Fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi múzeumi tevékenység kialakítása és beépítése a muzeális intézmények mindennapi működésébe hosszabb folyamat, amelynek különböző szakaszai vannak. Mit jelentenek ezek a szakaszok, amelyeket valójában szinteknek is nevezünk?

Azok a múzeumok, melyek egy-egy program, projekt kidolgozása kapcsán felmérik a közösség véleményét és visszajelzési lehetőséget biztosítanak a számukra, majd tájékoztatást adnak a visszajelzés hatására született döntésekről, a társadalmiasítás I. szintjén, azaz a konzultáció szintjén állnak, és ezzel a közösségi részvétel minimális szintjét érik el.

Azon múzeumok, melyek a közösségi szereplőket már a tervezés fázisánál is bevonják a megvalósítás folyamatába, és a közösségi vélemények megjelennek a döntések előkészítésében, így befolyásolhatják a döntési folyamatot, már a társadalmiasítás II. szintjén, azaz a bevonás szintjén helyezkednek el.

Amennyiben a múzeum célja egy adott múzeumi projektet illetően a közösségi alapú működés közös megtervezése, partnerség kibontakoztatása valamennyi döntési folyamatban, az intézmény a társadalmiasítás III. szintjére (együttműködés) sorolható!

A legmagasabb fokon társadalmiasított múzeumok esetében, melyek a társadalmiasítás IV. szintjén, a felhatalmazás szintjén állnak, a végső döntés és a projekt megvalósítás az érintettek teljeskörű bevonásával történik, és az intézmény az aktív közösségi cselekvésekkel megvalósítja, végrehajtja a döntést, az intézményi működést meghatározó jogszabályi keretek figyelembevételével és betartásával.

A továbblépés az állandó fejlesztési folyamatok során egyre több eredményt hozhat, s hatékonyabbá teheti a múzeum alapfeladatainak ellátását, ugyanakkor segíti a múzeumok, és a hozzájuk kapcsolódó közösségek kapcsolatrendszerének megerősítését, új területeken való kiteljesedését is.

Együttható! Közösségi Múzeum díjátadó és konferencia, 2023. kreatív: MOKK

Ezt a fejlődési folyamatot kívánja ösztönözni a muzeális intézmények közösségi részvételen alapuló működésének elismerésére alapított Közösségi Múzeum elismerő cím, melyet 2023-ban már ötödik alkalommal ítélt oda a MOKK. Ezt az elismerést azon muzeális intézmények kaphatják meg, amelyek „közösségi alapon” működnek, azaz bevonják munkájukba a helyi lakosságot, civil szervezeteket és egyéb partnereket. A MOKK a Cselekvő Közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című európai uniós projekt keretében 2019-ben kezdeményezte a Közösségi Múzeum cím bevezetését, melyet a projekt lezárulását követően is tovább éltet. Az elismerést eddig 39 muzeális intézmény vehette át.[3]

2023-ban az elismerő címek ünnepélyes átadását a Petőfi 200 Emlékévhez is kapcsolódó Közösségek Hete keretében szervezte meg a MOKK. A díjátadónak és az ezt követő EGYÜTTHATÓ! konferenciának a tatai Német Nemzetiségi Múzeum adott otthont, amely anyaintézményével, a Kuny Domokos Múzeummal együtt 2019-ben az elsők között vehette át a Közösségi Múzeum elismerést. A konferencia keretében a 2023. évi díjazott intézmények is bemutatkoztak, majd World Café formában vitattuk meg a résztvevőkkel a közösségi múzeumi működés gyakorlati kérdéseit. Szó esett a közösségi kiállításról és gyűjteménygyarapításról, a részvételiség fokozatairól és kockázatairól, és arról, hogy miként lehet a szemléletváltást ösztönözni intézményen belül, mik lehetnek a kezdő lépések a közösségi múzeumi lét felé. Az előadásokat és prezentációkat online is közvetítettük. A közvetítésről készült felvétel a MOKK Youtube csatornáján az alábbi linken továbbra is megtekinthető:

A Közösségi Múzeum elismerésre egy online önértékelési teszt kitöltésével, nyilatkozat adásával és a nyilatkozatban szereplő állításokat alátámasztó intézményi dokumentumok bemutatásával jelentkezhetnek a múzeumok. A 158 kérdésből álló tesztben a részvételi múzeumi működésnek a felnőttkori tanulást támogató aspektusai több ponton is visszaköszönnek. Ennek igazolására az alábbiakban idézzük az önértékelési teszt kapcsolódó pontjait:

A munkatársak tevékenysége és képzése a közönség és a közösség igényeinek kielégítésére irányul?
A múzeum munkatársai szívesen beavatják-e a civileket munkájuk folyamatába?
A múzeum biztonságos és hozzáférhető környezetet nyújt-e a közönség és a közösség számára?
Van-e lehetőség formális tanulásra a múzeumban közoktatási, felsőoktatási intézményhez kapcsolódva? (pl. közoktatás nappali vagy esti képzésén kihelyezett tanóra)
Van-e lehetőség nemformális tanulásra a múzeumban (tanfolyamok, szakmai továbbképzések, OKJ-s képzések)?
Van-e mód informális tanulásra a múzeumban (szabadegyetem, konferencia, tárlatvezetés stb.)?
Rendszeresen tájékoztatják-e a település lakóit a múzeum tudományos eredményeiről?
Rendszeresen tájékoztatják-e a település lakóit a múzeum foglalkozásairól, programjairól, ismeretátadási tevékenységéről?
A múzeum foglalkozásait, programjait, ismeretátadási tevékenységét érintő tájékoztatás módja formális dokumentumban (pl. honlapon vagy jelentésben) nyilvánosan megjelenik-e?
Rendszeresen bevonja-e a helyi lakosokat, közösségeket, intézményeket vagy szervezeteket a múzeum a foglalkozások, programok, ismeretátadási tevékenység témaválasztásába és tervezésébe, továbbá megvalósításába?
Van-e önkéntese, önkéntes programja a múzeumnak?
Az önkéntesek foglalkoztatása és menedzsmentje formálisan is rögzített-e (pl. önkéntes szerződés, önkéntes stratégia)?
Előfordult-e az elmúlt három évben, hogy helyi lakosokkal együttműködésben határozták meg a foglalkozások, programok, ismeretátadási tevékenység témáját és terveit és együttműködésben rendezték meg azokat?
Az intézmény vezetőjének felelősségvállalásával és a jogszabályi háttér adta lehetőségek ismeretében, a lakosság vagy a helyi közösségek közreműködtek-e az elmúlt három évben a múzeum foglalkozásaihoz, programjaihoz, ismeretátadási tevékenységéhez kapcsolódó döntéshozatalban?
A lakosság közreműködését a múzeum foglalkozásait, programjait, ismeretátadási tevékenységeit érintő döntéshozatalban szabályozza-e intézményi dokumentum (pl. közművelődési és múzeumpedagógiai terv)?

Közösségi Múzeum 2023 díjazottak, 2023, fotó: Milbich Andrea

Természetesen az elismerés önmagában nem képes a hazai múzeumi intézményrendszert átalakítani, nem is lehet ez a célja, és a közösségi szempontok nem ugyanúgy érvényesülhetnek az ország összes muzeális intézményében a felnőttkori tanulás tekintetében sem. A MOKK az elismerő cím odaítélésén túl egyéb módon, például módszertani és szakmai kiadványok révén is előmozdítja a személetváltást a múzeumok körében. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozatunk 21. számát Közösségi alapú működés a múzeumokban címmel jelentettük meg, és külön fejezet foglalkozik benne a Közösségi Múzeum elismerő címben részesített múzeumok bemutatkozó anyagainak közreadásával. Képet kaphatunk róla, hogy milyen módon nyilvánul meg egy-egy elismerésben részesített múzeumban a közösségi alapú működés, és mik lehetnek a további tervek az intézmények fejlesztésére és a közösségi alapú működés kiszélesítésére.

Szintén a MOKK közreműködésével a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című projekt konzorciumi partnereivel, az NMI Művelődési Intézettel és Országos Széchényi Könyvtárral közös kiadásban jelent meg A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja című módszertani útmutatót a közösségi részvételen alapuló működtetéshez. A kötet külön fejezetet szentel a közösségi részvételi működés, a társadalmiasítás lehetőségeinek a muzeális intézményekben azzal a céllal, hogy e módszer bevezetéséhez minél több múzeumi szakember kedvet kapjon.

A nyomtatott és online is elérhető kiadványok mellett a hazai közösségi múzeumokat múzeumandragógiai kezdeményezéseikben jó gyakorlatokkal, módszertanokkal, tanulmányutakkal és egyéb projektek révén is támogatja a MOKK. Ezekről a jelen cikkhez kapcsolódó, azt folytató írás keretében számolok be részletesebben.

Jegyzetek

[1] SÁRI Zsolt 2022

[2] https://mokk.skanzen.hu/20200707a-kozossegi-muzeum-elismeresrol-diohejban

[3] https://mokk.skanzen.hu/20211005kozossegi-muzeum-elismero-cimben-reszesultek

Irodalom

ARAPOVICS Mária, BEKE Márton, DÓRI Éva, TÓTH Máté: (szerk.): A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja, 2019.

https://cselekvokozossegek.hu/wp-content/uploads/Tarsadalmasitas-beliv-boritoteritve.pdf