A Jász Múzeum is részt vett a 2026-os CAA nemzetközi konferencián Bécsben. A CAA, vagyis a Computer Applications and Quantitative Methods in Archaeology a digitális régészet és a számítógépes módszerek egyik legfontosabb nemzetközi tudományos fóruma, amelyet 1973 óta minden évben megrendeznek. Az idei konferenciának a University of Vienna adott otthont 2026. március 31. és április 4. között.
A jászberényi intézmény előadása az AI-hoz kapcsolódó szakmai szekcióban hangzott el „AI-Based Archaeological Site Prediction Using Community Archaeology Data” (Mesterséges intelligenciával támogatott régészeti lelőhely-előrejelzés közösségi régészeti adatok alapján) címmel. Az előadás szerzői Gulyás András, a Jász Múzeum igazgatója, valamint Hegyesi Viktor informatikus-kutató, a múzeum munkatársa voltak. A konferencia hivatalos programfüzete szerint a bemutató az S29: AI Across the Heritage Pipeline: From Algorithms through Fieldwork to Deliverables című szekcióban szerepelt.
Különösen nagy eredmény ez egy olyan kisvárosi múzeum számára, mint a Jász Múzeum, hiszen a CAA szakmai közegében jellemzően egyetemek, akadémiai kutatóhelyek és nagyobb nemzetközi kutatási együttműködések mutatják be eredményeiket. A konferencia programjában olyan intézmények kutatói is jelen voltak, mint a University of Southampton, a University of Cyprus, a Sapienza University of Rome, a Université Paris 1 Panthéon-Sorbonne, valamint a CNRS kutatói. A CNRS-ről saját bemutatkozó oldala is kiemeli, hogy a nemzetközi rangsorok élmezőnyéhez tartozik.
A CAA éves konferenciája a régészet, az informatika, a térinformatika, a távérzékelés, a 3D dokumentáció és a mesterséges intelligencia határterületeinek egyik legfontosabb találkozóhelye. Az idei bécsi program különösen erősen fókuszált az AI és a gépi tanulás örökségvédelmi, illetve régészeti alkalmazásaira. A hivatalos szekcióleírások alapján a konferencián hangsúlyosan jelent meg az AI alkalmazása többek között a terepi adatfelvételben, a távérzékelésben, a 3D modellezésben, a digitális örökség feldolgozásában és az automatizált elemzésekben.
A Jász Múzeum előadása azt mutatta be, hogyan lehet a közösségi régészetből származó adatokat olyan módon egységesíteni és feldolgozni, hogy azok a mesterséges intelligencián alapuló lelőhely-előrejelzés számára is használhatók legyenek. A bemutatott munka jelentősége abban rejlik, hogy a múzeumi és önkéntesi együttműködésből létrejövő adatállomány nem pusztán dokumentációs célokat szolgál, hanem új kutatási és örökségvédelmi lehetőségeket is megnyit. Ez a megközelítés különösen fontos a mai régészetben, ahol a nagy mennyiségű, térben és időben összetett adatok értelmezése egyre inkább digitális és gépi módszerek bevonását igényli. A konferencia AI-szekciójának leírása is azt hangsúlyozza, hogy az ilyen módszerek ma már a régészet számos részterületén alapvető jelentőségűvé váltak.
Nagy öröm és szakmai elismerés, hogy a Jászságban végzett munka és a közösségi régészetre épülő fejlesztései ilyen rangos nemzetközi fórumon is figyelmet kaptak. Külön köszönet illeti Hegyesi Viktort, a modell megalkotóját, valamint az adatszolgáltató közösséget, a Jászkakasokat, akik nélkül ez a kutatás nem jöhetett volna létre.
Az előadás érezhető szakmai sikert aratott: a bemutatót nagy taps fogadta, az azt követő kérdések pedig azt mutatták, hogy a téma valódi érdeklődést váltott ki a nemzetközi közönségből. Az esti konferenciavacsora során több egyetem és kutatóintézet munkatársaival is személyes szakmai beszélgetésre nyílt lehetőség a bemutatott munkafolyamatról. Külön megtiszteltetés volt, hogy többen már a jövő évi folytatás lehetőségét is jelezték.
A Jász Múzeum részvétele a CAA 2026 konferencián azt mutatja, hogy egy magyar vidéki múzeum is képes bekapcsolódni a nemzetközi digitális régészeti kutatások élvonalába. Ez nemcsak intézményünk számára fontos visszaigazolás, hanem annak bizonyítéka is, hogy a helyi tudásra, a közösségi együttműködésre és az innovatív digitális módszerekre épülő munka nemzetközi szinten is releváns és figyelemre méltó lehet.
