AZ ÉV MÚZEUMA 2023 díjat június 5-én adják át a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban, Budapesten. Az elismerést a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület évente ítéli egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató intézménynek. Idén két kategóriában 10 jelölt verseng: öten a Kis Múzeumok, öten pedig a Nagy Múzeumok ütközetében mérettetik meg magukat. A díjkiosztó ünnepség előtti pár hétben ismerjük meg őket részletesebben az alábbi cikksorozatban és szurkoljunk nekik együtt.
Következzen most a kismúzeumok kategóriájából a Jász Múzeum!
A Jász Múzeum az ország egyik legrégebben működő vidéki múzeuma, 1874. december 26-án nyitotta meg kapuit a közönség előtt, azóta fáradhatatlanul őrzi a jász történelmi múlt becses relikviáit, s gyűjti a népi, valamint a polgári élet írásos és tárgyi emlékeit. Hatalmas gyűjteményének legféltettebb kincse a Jászkürt, amelyet a magyar hagyomány Lehel vezér kürtjeként ismer. A Jászberény Város fenntartásában működő múzeum a Jászság tudományos, kulturális életének és hagyományőrzésének egyik központja. Látványos állandó és időszaki kiállításai, gazdag ismeretterjesztő és múzeumpedagógiai programjai (Múzeumi Esték, Zenés Múzeumi Esték, Múzeumok Éjszakája, Múltidéző Történelmi Játszóház) mindig nagyszámú közönséget vonzanak. Rendszeresen megjelenő tudományos-ismeretterjesztő kiadványsorozatai (Jászsági Könyvtár, Jászsági Füzetek, Jászság Népművészete, és a Redemptio című honismereti lapja) a Jászkunság kutatásának nélkülözhetetlen forrásai. Az intézmény igazi közösségi múzeum, hatalmas társadalmi holdudvar veszi körül (múzeumi önkéntesek, közösségi régészek), és kebelében kilenc civil szervezet működik: a Városvédő és Szépítő Egyesület, a Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány, a Jászsági Hagyományőrző Egylet, a Jászkapitányok Tanácsa, a Jászberényi Települési Értéktár Bizottság, a Nagy Imre Társaság Jászberényi Csoportja, a Jászsági Pálinka Lovagrend, a Fegyveres szervek Baráti Köre és a Jász Hímzőkör.
Miért érdemelnék ki az Év Múzeuma címet?
A 2021-es és 2022-es esztendő komoly épület-bővítéséket és szakmai eredményeket hozott az intézmény számára. Az új gyűjteményi raktár, valamint a Múzeumi tanulmánytár és oktató terem megvalósítása óriási jelentőségű volt a tárgyak műtárgyvédelmi előírásoknak megfelelő, szakszerű tárolása, valamint a közkinccsé tétele tekintetében. 2021‒2022-ben három kiállítást is megvalósítottak: Jász őseink öröksége – Gorácz József Márk fotográfus kiállítása, A történelem kereke fordult egyet – Településfejlesztés és átalakuló életmód a 20. század második felében, Jászsági művészek Thália szekerén címmel. Az interaktív, és a Jász Múzeum történetében egyedülálló színháztörténeti kiállítás a Magyar Géniusz program támogatásával valósulhatott meg, 2022-ben a Jász Múzeum rendezte meg a XII. Jászkunság kutatása című interdiszciplináris konferenciát, amelyen 24 előadó számolt be a legújabb kutatási eredményeiről. A Jász Múzeum immáron 30 éve dolgozik együtt a kebelében működő Jász Múzeumért Kulturális Alapítvánnyal, amely a kiadványait is megjelenteti. Együttműködésük révén az elmúlt két évben öt kiadvány látott napvilágot, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a helytörténet, a népművészet, a honismeret, az ismeretterjesztés és a múzeumpedagógia terén. A 149 éve működő Jász Múzeum igazi közösségi múzeum, ahová az emberek szeretnek járni, magukénak érzik, és szakmai munkáját nagyra becsülik. A múzeum 1999-ben már elnyerte az Év Múzeuma címet.
Kerepélyes jász főkötő, fotó Bugyi Gábor
A Jász Múzeum néprajzi gyűjteménye
A 149 éve folyamatosan gyarapodó anyag egy részét állandó és időszaki kiállításon szemlélhetik meg a látogatók, míg másik része raktárak polcain várja, hogy közönség elé kerüljön. A műtárgyegyüttesnek szép számmal vannak olyan darabjai, amelyek formai szempontból vagy díszítés tekintetében kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Ilyen többek között a múzeum méhlakás gyűjteménye, amelynek legszebb és legrégibb darabja egy 1770-ből, Jászapátiból származó méhköpü, de nagy formagazdagságot mutatnak a szalmából vagy gyékényből fonott méhlakások is. A különösen szép tárgyak sorába tartoznak Nagypál Miklós mívesen faragott pásztorbotjai, mozsarai, valamint az a 18. század elejéről való lélekszárító malom, az 1875-ből való, középorsós szőlőprés, népies nevén sutú. A néprajzi gyűjtemény jelentős hányadát képezi az egykori vízi élet, a szilaj és az istállózó állattartás, a földművelés, a gabona feldolgozás és a paraszti háztartás eszközanyaga. Kiemelkedő jelentőségű a játékgyűjtemény, amelynek első darabjai még az 1910-es évekből származnak. A viselet gyűjteményben különösen figyelemre méltóak a női viselet darabjai, valamint a gazdagon hímzett férfi subák, de igen jelentősek a finom kelméjű, szép hímzésű fehérneműk és babaholmik is. A ruhák tárolására való alkalmatosságok közül említést érdemelnek a festett, tulipános ládák, sublótok és faragott fennállók és sifonyok. A bútorgyűjtemény legszebb együttese a Jankó János által gyűjtött, a 19. század derekáról, Jászapátiból származó festett szobabútor, amely 1896-ban szerepelt a millenniumi országos néprajzi kiállításon. A kismesterségek közül különösen a szűcsök, csizmadiák és a kovácsok eszközanyaga számottevő.
Honfoglalás kori süvegcsúcs a Jász Múzeum állandó kiállításában. Fotó Gócsa Mihály
