A folyamatosan fejlődő digitalizáció adta lehetőségeknek köszönhetően szinte kötetlenül tehetünk virtuális sétát térben és időben. De vajon visszaadja a képernyőn látogatható tárlat a térélményt? Helyettesítheti-e mindez a fizikai érzékelés során szerzett tapasztalatokat?
Ugyan a digitális technológiák már a koronavírus járványt megelőző években is lehetővé tették a világ múzeumai számára a hozzáférés online térbe való kiterjesztését, azonban a pandémia okozta bezárásnak köszönhetően megkerülhetetlenné vált ezen nyitottság újragondolása. A fizikai kapcsolatok elveszítésével a digitális tartalmak létrehozása jelentette az egyetlen kapcsolatteremtési lehetőséget, amelynek pozitív hatása napjainkban is érezhető.
A múzeumok nem csak a közösségi médiában válnak egyre aktívabbá, hanem a látogatóval való gyakoribb interakció érdekében a különböző foglalkoztatók, valamint az ismeretátadást és tudásközvetítést szolgáló felületek fejlődése is megindult. Emellett egyre több virtuális kiállítás vagy séta válik hozzáférhetővé a látogatók megszólítása érdekében. Mindezzel egy szélesebb kör számára akadálymentesen garantálva a múzeumi élményszerzést, amelynek köszönhetően azon érdeklődők is átélhetik a látogatás örömét, akik valamilyen korlátozó tényezőnél fogva nem tehetnek személyes sétát a kiállítóterekben. Felismerve a digitális térben rejlő kultúra- és művészetközvetítés jelentőségét, a múzeumi informatika folyamatos fejlesztésével egyre színvonalasabb, látványosabb és könnyebben kezelhető virtuális séták válnak elérhetővé, alkalmazkodva a társadalmi elvárásokhoz. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy az egyszerű, illetve adott esetben ingyenes hozzáférhetőség mennyiben szabhat gátat a látogatószám növekedésének?
A fizikai korlátok feloldására rendkívül alkalmas formátum nem csak a földrajzi távolságokat hidalja át, hanem a digitalizációnak köszönhetően olyan részletek is jól láthatóvá válnak, amelyekre a valóságban nem nyílik lehetőség.
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont 3D virtuális sétája; forrás: www.penzmuzeum.hu/muzeum/allando-kiallitas/virtualis-seta/
Egy kiállítás, városi séta, vagy épületbejárás digitális formában történő dokumentálása pillanatnyi állapotot örökít meg, a tudományos és oktatási célú felhasználáson túl az élményszerzés újfajta lehetőségeit megteremtve. Gondoljunk csak az épületek külső homlokzatát díszítő szobrokra, domborművekre, vagy a belső homlokzaton látható falfestészeti ábrázolásokra. Ezeket a részleteket legtöbb esetben csak a helyreállítást végző szakemberek láthatják testközelből, azonban a nyilvánosan hozzáférhető panorámaképeknek köszönhetően bárki számára elérhetővé válnak. A megismerés által a látogató attitűdje is megváltoztatható, így a felelősségteljes megőrzésre is felhívhatjuk a figyelmét.
Ugyanez igaz a múzeumi műtárgyakra, műalkotásokra, amelyeket így akár közelről is szemügyre vehetünk, leküzdve a kordonok, vitrinek adta korlátozásokat.
A Szent Korona az Országház kupolacsarnokában; forrás: https://www.parlament.hu/web/orszaghaz/virtualis-seta
Az eredetiben való érzékelést a pozitívumok ellenére azonban nem helyettesíti a virtuális térben megtekinthető séta, mert az a térélményt, illetve a valós méretarányokat nem adja vissza hitelesen a képernyőn keresztül: a digitális eszközön való megtekintés során csupán képként jelenik meg szemünk előtt a bemutatni kívánt attrakció vagy objektum. Az épített örökség, illetve a kiállítóterek belsőépítészeti kialakításának megismerését azonban lehetővé teszi, így a fizikai térbe tervezett kirándulás, múzeumlátogatás előkészítéséhez hasznos információt nyújthat.
De megismerhető a kulturális örökség a virtuális sétákon keresztül? A hagyományos megtekintéssel ellentétben a virtuális séta során lehetőség nyílik a műtárgyak másfajta interpretációjára, így nem csak a virtuális leletmentést, hanem még több információ átadását biztosíthatja. Míg a kiállításon a tárgy kontextusba helyezve kerül bemutatásra, addig a virtuális térben annak előéletére vonatkozóan is megoszthatunk érdekességeket a látogatóval. Ezáltal a fizikai jelenlét során szerzett élmény is kiegészülhet.
A művészeteket, a kultúrát és a történelmi örökséget tömörítő Google Arts and Culture online platform felhasználói számára lehetővé teszi, hogy a világ múzeumaiban virtuális sétát tegyenek. Célja a kulturális örökség elemek elérhetővé és hozzáférhetővé tétele, legyen szó kortárs művészeti alkotásokról, történeti értékkel bíró múzeumi gyűjteményről, vagy világörökségi helyszínek virtuális bemutatásáról.
A platformon számos hazai kulturális intézmény képviseli magát, ezek közül a Magyar Állami Operaház helyreállított épületében nem csak a kulisszák mögé nyerhetünk bepillantást, hanem a Lotz Károly által készített, monumentális méretű kupolafreskó alakjait is részletesen tanulmányozhatjuk.
A Zene apoteózisa című freskó részlete az Operaház nézőterének mennyezetén; forrás: https://artsandculture.google.com/story/owXRPsMQbb0oLg
Ezenfelül az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár is több kiállítását archiválta, továbbá jó néhány budapesti múzeum tette közzé gyűjteményének különleges darabjait, valamint online tárlatait. Az UNESCO World Heritage Centre szervezete a listán szereplő nemzetközi kulturális és természeti értékek mellett a nyolc magyarországi világörökségi helyszínt is bemutatja virtuális túra, illetve imázsfilm formájában, ezáltal segítve szélesebb körben való megismerésüket.
A felületen a magyar muzeális gyűjtemények közül az Iparművészeti Múzeum tette közzé a legtöbb tartalmat, kínálatát folyamatosan gyarapítva. A főépületének teljes rekonstrukciója és bővítése miatt 2017 óta zárva tartó intézmény számára különösen fontos, hogy a hagyományos kiállítások helyett a virtuális térben érje el látogatóit, noha ez idő alatt a társintézményekkel való együttműködések egyaránt kiemelt szerepet kapnak. Ezek közül 2024-ben a legjelentősebb a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központtal közösen szervezett, a Bajza utca 10. szám alatt található Walter Rózsi-villában nyílt meg Kaesz-otthonok címmel. Az időszaki kiállítás 2025-ben is várja a harmincas évek modernista otthonai iránt érdeklődő közönséget. Ezenkívül 2018 óta a Városligeti fasorban található önálló kiállítóhelyén, a Ráth György-villában állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításokkal készül.
Több korábbi kiállításának online tárlata hozzáférhető a Google Arts and Culture felületén, illetve a bezárás előtt készült épületbejárás is megtekinthető. Hasonló ötleten alapszik a hiánypótló magyar kezdeményezés, az ExhibitOnline gyűjtőoldal, amely 2024-ben indult útjára, s a magyar múzeumok kiállításait menti át és teszi elérhetővé a digitális térben.
Az évek óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban készült virtuális séta segítségével dokumentált állapot az épület történetének szempontjából is jelentős pillanatot rögzít, s a későbbi helyreállításoknak is hiteles forrása lehet. A virtuális tárlatok nem csak az intézmény gyűjteményéből mutatnak ízelítőt a hazai és nemzetközi érdeklődők számára, hanem egyfajta referenciaként is szolgálnak. Így a bezárás előtt megtekinthető állandó kiállítás is megőrzésre került, amely a múzeum gyűjteményének legizgalmasabb darabjaiból válogatva mutatta be a magyar iparművészet korszakait.
Az Iparművészeti Múzeum állandó kiállításának virtuális sétája; forrás: https://artsandculture.google.com/streetview/iparm%C5%B1v%C3%A9szeti-m%C3%BAzeum-budapest/XgFqYPDka1cJzg?sv_lng=19.06799679905933&sv_lat=47.486052418260826&sv_h=136.491159598309&sv_p=-18.90991734101968&sv_pid=P_gtqoAjlRvWYFmvNAlb6Q&sv_z=1
A virtuális séták a pillanatnyi állapot dokumentálásával és archiválásával a téma kutatásának hasznos és hiteles forrásai lehetnek. Az online térben elérhető élményszerzés újfajta lehetőségeit teremtik meg a kultúra és művészetek iránt érdeklődő közönség számára. Azonban a fizikai érzékelés során kialakuló benyomásokat nem helyettesíthetik, de a hagyományos és online tárlat egymást kiegészítve a teljeskörű kikapcsolódást garantálhatja minden korosztály számára.
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék Muzeológia mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
