Elemzésemben összevetettem, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum konténerkiállítása és célrendszere mennyire illeszkedik a múzeum gyűjteményéhez, kiállításaihoz és kutatásaihoz. Kitekintek, az Európai Bizottság által megfogalmazott „Európa digitális évtizede (2020-2030)” című stratégia elveire és bemutatom, hogy ezek mennyire érvényesülnek a konténerkiállításban. Ehhez kapcsolódóan a kiállítás megálmodói milyen direkt és indirekt tudásátadási módszereket dolgoztak ki a látogatónak a kínált tárlathoz.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a Térségi Kulturális Szolgáltatások mintaprogram című pályázatára a Magyar Nemzeti Múzeum sikeresen pályázott. A több projektből álló program egyik kiemelt eleme a konténerkiállítás, aminek célja, hogy a magyar történelem páratlan történelmi és művelődéstörténeti emlékeinek bemutatásával felkeltse az érdeklődést a múzeumok, elsősorban a Magyar Nemzeti Múzeum iránt.
További céljai, hogy az ide látogatók jól érezzék magukat, kikapcsolódjanak, feltöltődjenek és szórakozzanak, felmerüljön bennük az igény, hogy ellátogassanak a múzeumokba. A kiállítás kurátorai Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója és Makranczi Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum innovációs és képzési igazgatója.
A konténer kívülről. Fotó: Formann Annamária
A Petőfi Kulturális Ügynökség által és a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével 2024-ben három településre: Nagykanizsára, Ceglédre és december elején Hajdúszoboszlóra „költözhetett” a Nemzeti Múzeum „kincsesládája”.
A konténer belülről. Fotó: Formann Annamária
A kiállításban 250 digitális műtárgy található. A másolatokat, fotókatés grafikákat különböző kiállítási technikákkal és digitális technológiával mutatják be. A Magic Wall érintőképernyős felület beépítésével egyszerre többen is tudnak tartalmakat keresni, illetve a műtárgyak nagy felbontású 3D-s, térben forgatható, részletes leírással rendelkeznek,és interaktív játék kapcsolódik hozzájuk.
A kiállításban a tárgyak fizikailag nincsenek ott (kivéve három műtárgymásolatot), de ez nem kelt hiányérzetet a látogatóban, hiszen teljes részletességgel meg tudja nézni a műtárgyat vagy dokumentumot (felnagyítva, részletes leírással) úgy, hogy azt hagyományos kiállítási eszközökkel (vitrin mögött a műtárgy) nem tehetné meg.
A Nemzeti Múzeum honlapját megnyitva egyértelműen látszik, hogy az mind arculatában, mind színhasználatában és felépítésében azonos elemeket tartalmaz a konténerkiállítással. A kiállításban kiemelt műtárgycsoportok, témakörök a múzeum állandó kiállítási egységeiben is megtalálhatóak, mint pl. koronázási palást, vagy a Seuso-kincs.
Fotó: Sütő Brigitta
A kiállításban található nemes másolatok (tápiószentmártoni elektronszarvas, bodrogvécsi tarsolylemez) eredetije a Nemzeti Múzeum gyűjteményében megtalálhatóak. A virtuális gyűjtemény minősége, hiteles információi, a digitális dokumentumok és leírások tartalmi elemei elősegítik a figyelemfelkeltést és a további kutatási lehetőségeket. A konténerkiállítás tematikája, vizualitása, dinamikája arra ösztönzi a látogatót, hogy felkeresse az „anyaintézmény” internetes felületét vagy személyesen ellátogasson oda, ezt több látogató véleménye is alátámasztotta.
A Magyar Nemzeti Múzeum már 2010 óta kiemelten fontosnak tartja a gyűjteményének és folyamatainak digitalizálását. 2024-ben a megelőző évekhez hasonlóan otthont adott a nemzetközi szereplőket is megszólaltató „MuseumDigit” konferenciának. Részt vett a 2010-ben kezdődő Európai Digitális menetrend elnevezésű program első törekvéseiben is (pl.: az Europeana oldalán több mint 13.000 digitális anyaggal van fent) nagy szerepet vállalt ezáltal Európa Digitális Örökségének kialakításában.
Magic Wall. Fotó: Formann Annamária
A fal keresőfelülete és digitlizált tárgyai. Fotó: Sütő Brigitta
A Digitális menetrend második időszakában a Digitális iránytű a következő (2020-2030) évtizedre vonatkozó szakpolitikai program, amely konkrét célkitűzéseket és célértékeket határoz meg, iránymutatásul szolgál Európa digitális átalakulásához. Ehhez előre mutató példaként lehet tekinteni a konténerkiállítás célrendszerére, hiszen az minden emberhez el szeretné juttatni a digitalizáció adta lehetőségeket és e múzeumban található nemzeti értékek kiemelkedő gyűjteményét. Továbbá ötvözi és hagyományos kiállításvezető módszerekkel segíti a digitális tartalmak hozzáférhetőségét (pl.: nyomtatott feladatlapok, témavezetők segítségével).
A szolidáris és inkluzív elvárásoknak eleget téve, a kiállítás teljesen akadálymentes, a szabad téren szolidan elkülönített foglalkoztató tér összekapcsolja az „utca emberét” a kiállításlátogatókkal, szelfi fal előtt a „menő múzeum” érzését erősíti, közvetlenné és hozzáférhetővé teszi, összekapcsolja, pozitív kellékekkel a múzeumot és az embert. A helyszín változatossága hozzáférhetősége (hiszen szinte bárhol felállítható) a mindenki számára elérhető múzeum ideáját valósítja meg.
Fotó: Formann Annamária
Hajdúszoboszlón a konténer a Kovács Máté Művelődési Központ és Városi Könyvtár előtti központi részen került felállításra, ahol december elejétől januárig több ezren láthatták.
A kurátoroknak az is céljuk volt, hogy ne csak egy konténerről legyen szó, hanem egy kincsesládáról, ami kívül-belül számtalan érdekes, figyelemfelkeltő megoldást alkalmaz. Nem lehet nem észrevenni, vonzza a tekintetet. A digitális környezet ezen túl biztonságos és hiteles információkat közvetít, ezáltal növeli a digitális tartalmak iránti bizalmat. A kiállítás minden eleme a fenntarthatóság jegyében épült és a fenntartható fejlődést szolgálja.
A kiállításhoz példaértékű múzeumpedagógiai foglalkozások és játékok kapcsolódtak minden korosztály számára. Az élményszerű tudásátadás jegyében a különböző korú diákok a bemutatott tárgyakra fókuszálókutató lapok segítségével önállóan vagy csoportban tudják felfedezni a műtárgyak rejtélyes világát. A feladatok között a digitális tartalmak megismerését a hagyományos technikákkal való rávezetéssel érik el a kurátorok (pl.: a kutatólapon a rejtvény kódjainak megoldásait a digitális Magic Wall tartalmait böngészve lehet kitalálni).
Több, magas minőségben kivitelezett játék is kapcsolódik a kiállításhoz, melyet haza is vihet a látogató. A motívumkereső memóriajáték újszerűen, de hagyományos megoldással irányítja a figyelmet a kiállítás kincseire. A digitális tartalmak a Magic Wall táblán a legapróbb részletekig felnagyíthatóak. Ezt a technikát vitték át a hagyományosan játszható játék elemeire is. A párok egyike az eredeti tárgy teljes méretben, a másik pedig egy kisebb részlet az adott tárgyról. Így ismerhetjük meg a különleges tárgyak aprócska részleteit, és tehetjük még jobban próbára a memóriánkat.
Az Ismerd meg közelebbről a koronázási palástot címe játékkal a Szent István korabeli palást alakjaival ismerkedhetnek meg a látogatók. A játék során a koronázási palást részleteit, motívumait és azok jelentését játékos formában sajátíthatják el.
Az Ókori hősök felfedező füzettel pedig a Seuso-kincsekről, görög istenekről, hősökről szerezhetnek játékos formában tudást a kisiskolások.A kapott ismereteket teljes mértékben átemelve tudják hasznosítani a tananyag tanulása során. Számos pedagógus rendhagyó órát tartott a kiállításban.
Ez a sokféle tudásátadási módszer mindenki számára kinyitja a Nemzeti Múzeum kincsesládáját. A digitális tartalmakat mindenki számára hozzáférhetővé teszi, hiszen játékos formában a hagyományos kiállítási tartalmakat feldolgozó elemek rávezetik a felhasználót a digitális felület böngészésére.
Az elemzésből kiderül, hogy a Nemzeti Múzeum konténerkiállítás célrendszere igazodik az intézmény profiljához, gyűjteményéhez, kiállításaihoz és kutatási területeihez. Jól követi a világ digitalizációs elvárásait, az ember és a múzeumok kapcsolatának új irányeleit. Olyan non-formális tudásátadási módszereket kombinál, mellyel a meghökkentő és idegen digitális tér minden korosztály számára hozzáférhető és megismerhetővé válik. A konténerkiállítása követendő példa minden múzeum számára összességében vagy akár egyes elemeit átemelve és saját intézményre átalakítva egyaránt, hiszen a jövő múzeuma mindenki számára nyitott, befogadó, hozzáférhető és fenntartható kell, hogy legyen. A digitalizációval egy újabb kapu nyílik ki és új korszak kezdődik a múzeumok életében, ahol a középpontban az ember áll és a hiteles tudásátadás biztosítása mindenki számára elérhető lesz.
Az országos múzeumok törekvéseit figyelve lüktető ütemben kell átvenniük a megyei és területi múzeumoknak és kiállítóhelyeknek is a digitális fejlődés elemeit. Hatalmas kincs, hogy a kulturális örökségelemek a virtuális térben elérhetőek. A digitális technológiák széles körű bevezetése újabb és újabb társadalmi szegmenseket ér el. Kívánom, hogy sikeresen haladjanak ezen a virtuális utazáson a múzeumok az egyének kezét fogva.
Sütő Brigitta a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
Hasonló cikkek itt érhetőek el!!!
További kapcsolódó tartalmak:
https://www.cegledikultura.hu/a-magyar-nemzeti-muzeum-kincsei-kontenerkiallitas/
https://www.zaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/kiallitas-kincsek-a-kontenerben-nagykanizsan
https://ctv.hu/a-nemzeti-muzeum-kincsei-kontenerkiallitas-a-kossuth-teren/
https://kanizsamediahaz.hu/program/a-magyar-nemzeti-muzeum-kincsei
https://www.haon.hu/helyi-eletstilus/2024/11/kiallitas-hajduszoboszlo
A cikkhez felhasznált források:
https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/cultural-heritage
https://www.europeana.eu/hu/search?query=&view=grid
https://mnm.hu/hu/esemenyek/muzeumi-elet/11-museumdigit-konferencia-2024
https://mnm.hu/hu/kiallitasok/allando
https://icomhungary.hu/hu/node/86
http://archiv.magyarmuzeumok.hu/muhely/3187_muzeumi_digitalizacio_iv
Borítófotó: Formann Annamária
