Bár maga a Motívumalkotó számítógépes program első verziója 2022-ben már megszületett, 2023-ban pedig arany fokozatú elismerésben részesítették a Pixel Perfect Awards-on, ahol mindig az aktuális technikai, technológiai, digitális ötleteket, innovatív projekteket emelik ki, mégis ennek megismerésére, élményszerű felfedésére a magyar vidéki kulturális intézményeknek és azok látogatóinak csak 2024-ben volt lehetőségük. A tavalyi évben ugyanis a Néprajzi Múzeum által létrehozott programot az intézmény munkatársai országjáró körútra vitték, hogy a vidéki érdeklődők is megismerkedhessenek vele.
Az utazó vándorkiállítás az Ismerd meg és alkosd újra! Hagyományos mintakincsből új motívum nevet viselte. Az országjáró tárlat a Petőfi Kulturális Program keretein belül jöhetett létre a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, illetve a programsorozat része a Nemzeti Művelődési Intézet Térségi Kulturális Szolgáltatások Mintaprogramjának is. A projekt célja az volt, hogy a Néprajzi Múzeumban őrzött tudást az elzártabb régiók lakosai számára „házhoz vigyék”.
Jelen írásomban az említett Motívumalkotó elnevezésű számítógépes programot mutatom be, kitérve az azzal kapcsolatos személyes tapasztalataimra és annak 2024-es vidéki körútjára. Ezen témához több szálon is kötődöm. Egyrészt, mint tárgyalkotó, népművészettel foglalkozó bőrműves számára izgalmasak a különböző díszítőmotívumok, azok jelentése, vagy éppen az adott tárgyon való elhelyezésük. Tulajdonképpen ez a kérdéskör átszövi hétköznapjaimat, az általam készült tárgyakban ölt testet. Néprajz szakos egyetemi hallgatóként is kapcsolódom a témához, melynek kérdései alapját képezik formálódó szakdolgozatomnak. A program témáján túl személyes kötődésem van annak vidéki körútjához is. 2024. április 26-a és május 8-a között a nagyrábéi Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár épületében volt megtekinthető a Néprajzi Múzeum vándortárlata. Az országjáró út ezen állomásán volt szerencsém nekem mondani a kiállítás megnyitó beszédét, és az érdeklődők figyelmébe ajánlani a tárlatot.
Bár a kiállítás megnyitó szerepkörét, mint „beugrós” láttam el, megtisztelő volt, hogy ezen feladatát másjellegű elfoglaltsága miatt távol maradó Kolozsvári István – a Népművészeti Egyesületek Szövetségének elnöke – rám ruházta, és ebben a nagyrábéi művelődésiház vezetősége is támogatta. A kiállítás anyagával a helyszínen ismerkedtem meg, illetve előzetesen megjelent cikkeken keresztül. A Motívumalkotó programról, a népművészet tárgyalkotó ágáról, a népi díszítőművészet három alappillére jutott eszembe. Ennek a három alappillérnek a meglététől válik egy alkotás igazán a nép művészetének részévé, ezek a kritériumok sorolják az esztétikának olyan szintjére, amitől az harmonikus, művészi lesz. Ezek a következők: forma, funkció, díszítés. Az elhangzott elveknek ez a fontossági sorrendje is, nem vethetjük alá a funkciót a díszítésnek, mert az így nem használati tárgy lesz, hanem csak dísztárgy, ami nem jellemezte a népi tárgyalkotást. Ezen gondolatokat igyekeztem megnyitó beszédemben hangsúlyozni, kiemelve azt, hogy a látogatók előtt megjelenő kiállítás és a Motívumalkotó jó lehetőség arra, hogy ezen szempontokat, nagy általánosságban a népi díszítőművészetet ismét közel hozza játékos formában az érdeklődők számára.
Maga a Néprajzi Múzeum vándorkiállítása molinókból állt. Ezeken jó minőségű fényképek szerepeltek a múzeum gyűjteményébe tartozó illusztris tárgyakról, mindemellett leírásokat is tartalmazott a tárgyalkotó, díszítőnépművészet formálódásának, alakulásának mibenlétéről, illetve annak csoportjairól. A látogatók kipróbálhatták a Pecsétállomás motívumos pecsétjeit vagy kvízen mérhették fel tudásukat. Emellett jelent meg a Motívumalkotó program mint a tárlat fő attrakciója. Ez a digitális program egy hatalmas érintőképes kijelzőn futott, melyet bárki szabadon kipróbálhatott.
Az angol és magyar nyelven elérhető alkalmazáson fekete-fehér motívumábrázolások jelennek meg szétszórva a képernyőn. Ezekre rákattinthat a nézelődő, ekkor megjelenik az ábra a motívum eredeti hordozójaként funkcionáló tárgyról, melyről egy rövid leírás is olvasható. A minták és díszítmények tengeréből a tetsző motívumok kiválaszthatók ilyen módon. Az erre a feladatra szolgáló gombbal kiválasztott motívumok – egyszerre négyet lehet kiválasztani – ezt követően megjelennek a fehér üres térben különböző matematikai, geometriai alakzatokba rendeződve, azokban körkörösen vagy a kaleidoszkóp működésére emlékeztetve mozogva. Ezeket a látogató mozgathatja az érintőképernyőnek köszönhetően. Amikor ezek a mozgatás során a tetsző állapotban rajzolódnak ki, akkor a programot használó személy elmentheti azt QR kód segítségével.
A mintaalkotást nyolcféle algoritmus segíti, amiből az egyik az a periodikus csempézés logikája szerint nyújt lehetőséget a meglévő mintákból új egyénit alkotni digitális formában. Ennek köszönhetően a több mint ezer alapmotívumból akár több mint egy milliárd motívum kompozíció is elkészíthető. Ezeket a digitális alkotásokat a program felhasználói azt követően, hogy eljuttatták maguknak, lehetőségük nyílik felhasználni a legkülönfélébb módon, akár ezzel a mintával pólót is készíthetnek maguknak. Az újragenerált motívumok felhasználásának egyetlen szabálya, hogy az azzal készült tárgyak nem hozhatók kereskedelmi forgalomba.
A motívumok között van lehetőségünk célzott keresésre, böngészésre is. Végezhetünk tematikus keresést, melynek során a molinókon böngészhetünk a megtekinthető kiállítási anyagnak megfelelő motívumcsoportokban. Ezek a következők: emberábrázolások, geometrikus minták, növényi díszítések, madárábrázolások, egyéb állatábrázolások, feliratok, címerek és alakzatok – mely csoport tartalmazza például a szív, a nap vagy csillag ábrákat.
A tematikus böngészés mellett a program lehetőséget biztosít a felhasználónak arra, hogy földrajzilag keressen rá a motívumokra. Erre a lehetőségre kattintva felkínálja számunkra a lehetőséget, hogy a világ egészén, vagy csak a Kárpát-medence néprajzi tájain kívánjuk keresgélni a motívumokat. A világtérképet választva kontinensekre szűkíthetjük a keresést, a Kárpát-medencét választva pedig a már említett néprajzi tájegységekre.
Ezen lehetőségek mellett a program tartalmaz útmutatót is, a gördülékenyebb használatot segítendő. Van lehetőségünk a más felhasználók által már korábban alkotott mintákból inspirálódni a programban található galérián keresztül. A Motívumalkotó használható magyar és angol nyelven egyaránt. A program egyébként a kiállításban megjelenő módon elérhető internetes böngészőn keresztül akár az otthonunkból is. Így a muzeológia digitális ágai már nem csak az intézményekben nyújthatnak a nézelődőknek újszerű élményszerzést, hanem már személyes elektronikus kommunikációs eszközeiken keresztül is.
A Motívumalkotó ötlete, megálmodásaéstervezése a Néprajzi Múzeum muzeológus néprajzkutatójához, Tasnádi Zsuzsához és Lőrincz Emőke designer, art director nevéhez köthető, a programozást MOON42 RDI Kft végezte. A program szoftverfejlesztésében Garai Krisztián és Vincze Gergely programozó matematikusok vettek részt, valamint további kilenc fejlesztő és egy projekt manager. Az alkotók sorát szaporítja az a hat rajzoló, akik kezei között Lőrincz Emőke vezetésével megszülettek a programban megelevenedő motívumelemek.
2024 során a vándorkiállítás több mint hatvan vidéki településre jutott el, bemutatva így a fővároson kívüli közönségnek is a Néprajzi Múzeum digitális programját, mely így még több emberhez, felhasználóhoz érhetett el. Az említett Nagyrábé mellett még számos kisebb-nagyobb településen – például Süttőn, Romhányban, Panyolán, Cegléden, Nagykőrösön – tekinthették meg az érdeklődők a Motívumalkotó program működését, talán kedvet kapva így annak otthoni böngészéséhez. A kiállítás látogatói vendégkönyvben is megörökíthették a fejlesztéssel kapcsolatos tapasztalataikat, élményeiket motívumos pecsétek segítségével. A véleménynyilvánítás ezen formájáért cserébe a program segítségével létrehozott motívummal rendelkező kitűzőt kaphattak emlékül a látogatók.
A Motívumalkotó élményszerű, népszerűsítő jellege mellett edukatív jellegét emelném ki. Fontos, hogy a program nem engedi a kiválasztott mintákat egyből az alkotáshoz szükséges csoportba sorolni, előtte megjelenik a motívumhoz tartozó tárgy fényképe is és annak rövid néprajzi ismertetése. Így mikor a felhasználó csupán a díszítőművészet digitális „kistestvérét” szeretné használni,szembetalálkozik azokkal az információkkal, melyek talán arra sarkallják, hogy maga is készítsen valamit a két kezével, legyen következő láncszeme valóban a valóságos népi díszítőművészetnek.
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológia Intézetének másodéves mesterszakos hallgatója.
