A ceglédi Kossuth Múzeumban Vásárok, piacok, portékák – Történetek a 660 éves Cegléd múltjából címmel 2024. május 2-án időszaki kiállítás nyílt. A kiállítást Zakar József, a Kossuth Múzeum igazgatója és dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója nyitotta meg. Az idén 660 éves Cegléd számos kulturális programmal emlékezik meg arról, hogy I. Lajos király 1364. május 8-án a ceglédi polgárok és telepesek részére vámmentességet adományozott. Ebbe az eseménysorozatba illesztette bele a Kossuth Múzeum új kiállítását.
A kiállítás kurátorai – Gyura Sándor, Reznák Erzsébet, Zakar József – a 660 évnyi múlttal rendelkező valamikori mezőváros történetét az árucsere, a kereskedelem témakörére fűzték fel. Kiindulópontként a fent említett oklevél és az 1448-ban, Hunyadi János kormányzó által kiadott évi három vásártartását engedélyező oklevél szolgáltak. Fő rendezőelvük az volt, hogy a hat és fél évszázadot ne a nagy történelmi eseményeken keresztül mutassák be, hanem a város sokszínűségét, az ezt kiváltó tényezők eredőjét hangsúlyozzák.
Az évszázadokon át távoli tájakról érkező, különböző nemzetiségű és vallású kereskedők, a helyi és környékbéli gazdálkodók, iparosok és azok termékei mind hatással voltak a ceglédi emberek életére, tárgykultúrájára és a város kulturális fejlődésére. Fontos szempont volt az is, hogy a Kossuth Múzeum történeti és néprajzi gyűjteményeinek sokféleségét és gazdagságát is megmutassák, valamint a későközépkor és a koraújkor ceglédi régészeti anyagából is ízelítőt kapjanak a látogatók. Ez utóbbiakat a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum biztosította a kiállítás rendezőelvéhez igazodva.
A tárlat kronologikusan, azon belül tematikus egységekre tagolva tárja fel Cegléd kereskedelmének történetét az 1300-as évektől napjainkig. A téma feldolgozása nemcsak a vásárok és piacok világát idézi meg, hanem utal a ceglédiek mindennapjaira is.
Az 1300 és 1690 közötti időszak régészeti anyaga fémeszközöket, kerámiaedényeket és kályhaszemeket, ruhakiegészítőket, valamint ékszereket mutat be. Itt látható a város 1546-os pecsétnyomója is, ami különleges darabja a kiállításnak. A 16. századi távolsági állatkereskedelem Galambóci Mihály ceglédi tőzsér személyében elevenedik meg egy képernyőn, aki elmeséli a Ceglédtől akár Nürnbergig is tartó kereskedelmi útvonal sajátosságait. A tőzsér megtestesítője egy helyi művészeti középiskola színésznövendéke.
Az 1690 és 1847 közötti korszakot bemutató egységben a valamikori vásárbíróság működését is megismerheti a látogató. Látható a város egykori derese, kalodája és megjelenik a kisbíró figurája is. Külön tematikus egységben mutatják be – interaktív elemekkel is – az egykor használt mérőeszközöket és mértékeket.
A következő fejezetet az 1847-1945 közötti időszak bemutatása jelenti. Az 1847-ben átadott Pestet Szolnokkal összekötő vasút nagy változásokat hozott Cegléd életében. A lakosok száma jelentősen megemelkedett, a város társadalmi összetétele megváltozott, az iparosok és kereskedők száma megnőtt, az árukészlet kibővült, a kereskedelem megélénkült. A kiállításban – erre is reflektálva – egy 1890-es éveket megidéző piaci jelenetnek lehetnek szemtanúi a látogatók. A dioráma egyik felében egy csizmadia és rúdról árult csizmái, egy sátorból árusító kendővel kereskedő asszony és a szomszédos Irsa (ma Albertirsa) községből érkezett vásárlója látható. Velük szemben egy kordély áll felhalmozott gabonás zsákokkal, mérőeszközökkel. Mellette gyékényről szemesterményeket és tojást árul egy idős asszony, aki egy pásztorlegényt szolgál ki.
A piacokon még az 1960-as években is árusító iparosokat, egykori céheiket fényképek és egy-egy fókuszba helyezett tárgy idézi fel. Jellegzetes eszközük a vásározó láda is megjelenik, amit Paszterkó József ceglédi késesmester évtizedeken keresztül használt. Benne az ő termékei láthatóak.
A következő szakasz az 1945-től napjainkig terjedő időszakot dolgozza fel, ahol az 1960-70-es évek bicikliktől zsúfolt belvárosi piacának hangulatát elevenítik fel a rendezők fotónagyítással és egy kosarakkal megpakolt bicikli segítségével. A közelében egy hagyományos viseletbe öltözött ceglédberceli sváb asszony hátikosárral igyekszik a zöldségpiacra. Az Eötvös téri piac forgatagának látképe előtt pedig egy asszony áll az 1970-es évek viseletében és a helyi boltok csomagjaival.
Az egykori boltok világát fényképek és egy-egy, a korszakra jellemző tárgy idézi fel, a Hangya Szövetkezettől a trafikokon át az ABC áruházakig. Az 1980-as évek lengyelpiacának miliőjét a rendszerváltoztatás időszakának jellegzetes tárgyaival szemléltetik, melyekhez minden 1980 előtt született látogatónak személyes élményei is társulnak. Végül a látogatót a zöldség- és gyümölcspiac képes története vezeti át napjainkba.
A kiállítás megalkotói fontosnak tartották a tartalom mellett a kiállítás vizuális megjelenését is, hogy a mai látogatói igényeket kiszolgálják. A klasszikus kiállítási megoldások mellett szerepet kaptak a digitális tartalmak is, melyek nem csak színesítik a tárlatot, hanem az információközlés meghatározó eszközei is.
Helyszín: Kossuth Múzeum (Cegléd, Múzeum utca 5.)
Megtekinthető 2024. szeptember 30-ig keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között.
A kiállítást rendezte: Zakar József
A kiállítás kurátorai: Gyura Sándor, Reznák Erzsébet, Zakar József
Restaurátor: Mala Enikő
A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozás kérhető:
Kernács Viktória múzeumpedagógus (kernacs.viktoria@kossuthmuzeum.com)
Zakar József múzeumpedagógus, igazgató (zakar.jozsef@kossuthmuzeum.com)
A kiállítás megvalósítását a Kossuth Múzeum fenntartója, Cegléd Város Önkormányzata, helyi vállalkozók és magánemberek támogatták.
A fotókat Kisfaludi István készítette.
