A jászberényi Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria 2023 őszén jelentette meg B. Jánosi Gyöngyi festőművész, rajztanár, a múzeum első igazgatója nagymonográfiáját. Nagy formátumú, impozáns tomusz, keményborítós, kiváló papírminőséggel és nyomdai technikával, a Gyomai Kner Nyomdát dicsérve.
Szerkesztő: Bartos Kinga, Farkas Edit
Hamza Múzeum Kiadványai, 12, Jászberény, 2023
A könyv szerkezetileg két nagyobb és egy kisebb egységből áll. Az első részben a monográfia az Életutat és Szakmai munkásságot dokumentálja. A második, nagyjából terjedelmileg ugyanekkora rész, a könyv második fele a festményeket, a képzőművészeti alkotásokat mutatja be, és ezt követik az illusztrációk és a húsz oldalnyi Függelék. Ez a függelék rész maga is izgalmas egysége a monográfiának, kommentár nélkül is megjelenít életutat, sorsot, mondhatjuk azt is, történelmi időszakot. Itt hosszasan sorolódnak B. Jánosi kiállításai, róla szóló írások, tanulmányok, s végül a kötet megjelenését támogatók: hozzávetőleg száz név említődik. Az Életút, Munkásság, Művészete részt, mely kiállításmegnyitókat, kritikákat, baráti visszaemlékezéseket, művészetét elemző írásokat tartalmaz, Farkas Edit Előszó és Zárszó című írása fogja közre, mely igen ökonomikus összekötő szöveggel tárja elénk az adalékokat.
Kiemelendő a tipográfiai és nyomdai előkészítés igényessége, Bartos Kinga munkája, ő minden bizonnyal lelkileg is megterhelő vállalkozásként vett részt az édesanyjáról szóló szakkönyv elkészítésében. A belcím verzóján hosszasan sorolódnak a könyv előállításában résztvevő szakemberek, lektorok, munkatársak, fotósok.
Végigolvasva a könyvet, labirintusában bolyongani, kutatni, barlangrendszerét, képzőművészeti és irodalmi szempontból, de lélektanilag is izgalmas lehetőség. Ez a valóban sokoldalú ember röviden talán úgy jellemezhető, hogy mindenre kíváncsi volt: kitartó, érzékeny és bármibe fogott, elhivatottsággal művelte. Tevekénysége főbb területei a kulturális munka, az oktatás, a képzőművészet és az írás. Keresgélve, hogy jelentek-e meg versei - átfutván az impozáns bibliográfiát, sajnálkozva állapítható meg a hiány. Mindenképpen kötetre érett versei nem láttak napvilágot életében. Egy félmondat majdnem elrejtett szavában Farkas Edit a sokrétű ember óhatatlan összeütközéseit is említi.
Az életút fejezet bal oldalán profi fotót látunk egy kalapos szép hölgyről - ő B. Jánosi. A szemben lévő oldalon 1975 körül keletkezett verse, melynek kiemelhető kulcsszavai: csönd, korlát, hiány, üres napok, könny, várakozás. Igen, ez egy művész feszültségteli önvallomása.
A lelkiismeretes kutatómunkával, könyvkészítői szakértelemmel, és tegyük hozzá, szeretettel létrehozott tekintélyes méretű és elegáns gyűjtemény dokumentum együttesből művé nemesedett. Társadalmi, történelmi látlelet is, legalább három generációról van itt szó, említve a B. Jánosi családját sújtó politikai előítéleteket is, és szerepeltetve a harmadik generációt, a család mellett a tanítványokat és kollegákat. A hivatalos-kötelezően sablonos minősítések és a meleghangú emlékezések váltogatják egymást.
A természetszerűleg gazdag képanyaghoz (mely műfajokban, technikákban, irányzatokban egyebekben megmutatkozik), legföljebb azt lehet még hozzátennünk, hogy elképzelünk egy vibráló, türelmetlen művészi útkeresést is. Mi lett volna, ha B. Jánosi művészeti egyetemen vagy bölcsészkaron végez? Bizonyára hamarébb kikötött volna egyetlen mester, irány mellett, föltehetőleg egyenesebb és egyszerűbb lett volna művészi fejlődésének útja.
Ez a vizuális gazdagság ugyanakkor a könyv szerkesztőit is dicséri. Ízléses, ökonomikus az a nem egyszerű eredmény, ahogy megoldották a szövegek, a fekete-fehér grafikák, az impresszionisztikusan tarkán színes látványok harmonizálását. Nem lenne könnyű helyzetben az, aki szigorúan a művészi fejlődés útját pásztázná, figyelve a következményességeket, elágazásokat, és kutatva, hogy hogyan függenek össze egymással az időnként felbukkanó vonalas grafikák, expresszív vadságú látványok, a robosztus nyomatok, a leheletfinom akvarellek.
Érzésem szerint nincs egymásból következés, legalábbis nem mutatható ki szervesen, sokkal inkább talán a mondandóhoz megtalált modor, esetenként egy-egy erős művész-találkozás hatása, illetve az ezek sugallta változatosság mutatkozik.
MEMENTO, 1989
tus-papir, 13x18cm
Ne becsüljük alá a nyomasztó motívumokat, hatásokat sem, melyek a diktatúra ötven évéből következnek és a vidékiség nem könnyű terheinek cipeléséből. És abból a súlyból, amelyet egy művész hordoz, ha lelkiismeretesen akarja ellátni civil foglalkozásait, családi kötelezettségeit és az alkotói hivatását. Ami a könyvművet illeti: Nem lesz könnyű megismételni ezt az attrakciót, elkészíteni az ehhez a kiadványhoz méltó következő kötetet.
Borítókép:
Tisztelet Hamza D. Ákosnak (részlet), 1993, olaj-vászon, 60x80cm
