Gödöllőnek komoly adósságai voltak a második világháború történetének feldolgozásával kapcsolatban. Eddig sem kiállítás, sem pedig önálló kiadvány nem jelent meg a témáról. Ezen változtatunk most, a közel 80 évvel ezelőtt történt események felelevenítésével, bemutatásával a Gödöllő a frontvonalban - A település a második világháborúban című időszaki kiállítással, valamint az azonos című kötet megjelentetésével.
Azért fontos ez a történelmi időszak, mert a török idők után Gödöllő 1944-ben vált újra hadszíntérré. Az elmúlt évszázadok során többször haladtak át ellenséges csapatok a településen, de a komolyabb harcok elkerülték a várost.
A második világháború azonban végigsöpört a településünkön ugyanúgy, mint az egész országon, mély nyomot hagyva az itt élőkben. December közepén ért el a front Gödöllőre, ekkor a lakosság az óvóhelyekre húzódott vissza, napokat töltve el ott.
A jelenlegi kötet két tanulmányt tartalmaz: Fábián Balázs tanulmányát a kutatások során feldolgozott adatokkal, illetve Xantus Zoltán gödöllői helytörténész 1989-es kéziratát Gödöllő második világháborús embervesztesége címmel, amely a Gödöllői Városi Múzeum adattárában található meg. Múzeumunk régóta adós a kézirat megjelentetésével, ezt pótoljuk most, tisztelegve ezzel a világháborúban elveszett oly sok emberi élet és Xantus Zoltán emléke előtt. A kézirat eredeti formájában kerül kiadásra, azaz szövegjavításokat nem, csak a legszükségesebb helyesírási változtatásokat végeztük el benne. Sok helyen van idézet korabeli levelekből: ezeket is meghagytuk az eredeti szövegezésben, helyesírással.
A múzeum kollégái 2020-ban kezdték meg a terepi kutatásokat a Budapestet körbevevő gyűrű, az Attila-védvonal mentén. 2021-ben a Gödöllői Városi Múzeum megállapodást kötött a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal a munkálatok folytatásáról és az információk megosztásáról. A kutatás során jelentős mennyiségű lelet került elő, amelyet feldolgoztak a kollégák, és nagy részük a kiállításon is megtekinthető.
A Budapestet körülölelő védelmi rendszer kiépítését 1944. szeptember 22-én Hans Freissner vezérezredesrendelte el. Ez három védőövből állt, szárnyaival a Dunára támaszkodva. A parancs érkezése előtt 11 nappal, szeptember 11-én a magyar hadvezetés a német parancstól függetlenül már hozzákezdett az Attila védelmi vonalak kiépítéséhez. A kivitelezésben a katonákon kívül a munkaszolgálatosok és a kivezényelt civil lakosság is részt vett, a munkálatokban több tízezer ember dolgozott. Az építkezés során harckocsi árkokat, gyalogsági állásrendszereket, tüzérségi és légvédelmi állásokat készítettek. Ezek közül nem mindegyiket használták a harcok során: a kutatásokkal sikerül feltérképezni, hogy pontosan mely részeken, állásokban folytak harcok.
A kiállítás több tematikai egységre osztható. Bemutatja a kutatások során előkerült leleteket és megtalálásuk körülményeit (lövészárkok, állásrendszer, légifotók). Milyen harcok folytak a védvonal mentén, a város mindennapjait a második világhábotú alatt. Külön részt szenteltünk a háború áldozatainak: a civil és katonai áldozatoknak, a főként Don-kanyarban elhunyt gödöllői katonák emlékezetének. Megemlékezünk a premontrei iskolában berendezett hadifogoly táborról is.
A kiállításhoz csatlakozott 2022. december 9-én egy tudományos konferencia, melynek az anyaga szintén megjelent nyomtatásban Gödöllő a második világháborúban címmel.
Helyszín:
Gödöllői Városi Múzeum, Időszaki kiállítóterem
2100 Gödöllő, Szabadság tér 5.
Megtekinthető: 2023. április 29-től – 2024. november 30-ig, szerdától vasárnapig 10 és 16 óra között
A kiállítást rendezte: Fábián Balázs
A kiállítást kivitelezte: Fábián Balázs, Mayer Róbert
A kiállításhoz kérhető múzeumpedagógiai foglalkozás minden korosztálynak:
Kovács Noémi múzeumpedagógus (k.noemi.muzeum@gmail.com)
A kiállítás tárgyleírásának könnyen érthető kommunikációjával készült összefoglalót készítette Farkasné dr. Gönczi Rita.
A könnyen érthető kommunikációval készült tárgyleírást lektorálta a Debreceni Immanuel Otthon és Iskola önérvényesítő csoportja Kovácsné Cseke Judit mentorálásval.
