A hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum 3 éve nyitotta meg kincstárát, melyben eddig a fejedelem „török koronája” és jogara volt látható. Az idei Múzeumok Éjszakáján egy igazi ritkasággal, egy páratlan műtárgyrekonstrukcióval egészült ki a kollekció. Bocskai „erdélyi koronája” érkezett a kiállításra. Bár nyugaton gyakran, Magyarországon csak kivételesen készítenek rekonstrukciót eltűnt történelmi ereklyékről. Az eredeti erdélyi korona ugyanis jelenleg nem fellelhető. Nemcsak ez a tény, de kalandos története is legendássá teszi Hajdúszoboszló új műkincsét.
A múzeum igazgatója, dr. Bihari-Horváth László emlékeztetett, hogy a budapesti Hősök terén is szoborral rendelkező, egyetlen győztes szabadságharcunkat vezető Bocskai bár fejedelem volt, mégis megkoronázták, sőt, két koronát is kapott.
A második, kevésbé ismert koronaékszert erdélyi hívei adták át neki 1605. november 12-én Vácon. Bocskai azonban 1606-ban meghalt, s a korona húsz év múlva már egy osztrák császári altábornagy, Althan gróf birtokában volt. Ő a híres olaszországi Loreto kegyhelyének adományozta a kincset (amit emiatt „loretoi koronának” is nevez a tudomány). Ott sokáig a Mária-kegyszobor fejékeként funkcionált. Ez azért is izgalmas, mert Loreto Olaszország legfontosabb Mária-kegyhelye, ahol Szűz Mária názáreti háza látható. (Ezt a legenda szerint angyalok hoztak át a Szentföldről Itáliába.).
Sajnos a kiemelt vallási jelentőség nem hatotta meg Napoleont, aki itáliai hadjárata során kirabolta a kegyhelyet. A kegyszoborral együtt 1798-ban így kerülhetett Párizsba az „erdélyi korona” is, de sajnos innentől elfogynak ismereteink a kincs újabb kori történetét illetően. Ahogy arra vonatkozóan is szűkszavúak a források, hogy Bocskai előtt kié lehetett az „erdélyi korona”?
Annyi bizonyos, hogy egykor, a XV. században Brassóban őrizték, ahová egy román vajdától kerülhetett. Feltételezhető, hogy a vajdák a szerb fejedelmi Brankovics-családtól, ők pedig a bosnyák királyi Kotromanics-háztól örökölték, vagy szerezték meg a koronát, amit Bocskai kortársai emiatt nevezhettek bosnyák, vagy rác koronának. S hogy a magyar történelmi személyek közül ki származott a Kotromanics-házból? Anjou királyunk, I. (Nagy) Lajos felesége, Erzsébet.
Több lehet, mint puszta véletlen, hogy Erzsébet királyné egy, az „erdélyi koronához” hasonlót a zárai (zadari) monostornak adományozott,egy másik ilyen korona pedig a nagy király lánya, Anjou Mária sírjában bukkant fel Nagyváradon, s került a budapesti Nemzeti Múzeumba. Nagyon valószínű tehát, hogy Bocskai „erdélyi koronája” eredetileg egy Anjou-korona volt, talán épp Nagy Lajosé, akit előszeretettel ábrázoltak kortársai liliomos koronával. S bár ezt ma már nehéz bizonyítani, a legendás koronája mégis megerősíti a fenti feltételezéseket.
S hogy miként is nézett ki a legendás korona, azt egy horvát-magyar származású pap kéziratából tudjuk, aki 1627-ben Loretoban egy méretarányos, színezett rajzot is készített róla. Ez alapján történt a rekonstruálás, amit dr. Takács József ötvösmester végzett hiteles és művészi módon.
dr. Bihari-Horváth László múzeumigazgató és dr. Takács József ötvösmester
Az aranyozott ezüst műkincset 147 drágakő díszíti. Hamarosan bekerül a szoboszlói kincstárba, hogy ráerősítsen: Bocskai hatalmas uralkodó volt, aki bár koronákat és velük hatalmat birtokolt, a jelmondata mégis ez volt: „Hitünknek, lelkiismeretünknek és régi törvényeinknek a SZABADSÁGÁT minden aranynál feljebbbecsüljük.”
