2022. május 25-én, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban zajlott I. Műkovács-iparművészeti Konferencia célja a vidéki kovácsoltvas-művesség történetének kutatása, a helyi értékek feltárása és megismertetése volt. A vándorkonferenciának szánt rendszeres, országos szintű szakmai fórum jó alkalom a műfaj elméleti szakembereinek és gyakorlati művelőinek a találkozásra, tanácskozásra, a termékeny eszmecserékre. Ezen kívül alkalmat ad a folyamatban levő kutatások bemutatására és továbbiakat ösztönöz. A győri konferencia előadásai tanulmánykötet formájában hamarosan eljut a közintézmények könyvtáraiba, ami szintén a téma megismertetését és népszerűsítését szolgálja.
A rendezvény moderátora Kriston Vízi József nyugalmazott múzeumi főtanácsos volt. Az első országos műkovács-iparművészeti konferencia délelőtti szekciójában négy történeti témájú előadás hangzott el. Az elsőben, a műfajban etalonnak számító, európai hírű Fazola Henrik és testvére, Fazola Lénárd egri munkásságát mutatta be H. Szilasi Ágota művészettörténész, az egri Dobó István Vármúzeum főmuzeológusa. A következő előadás Jungfer Gyula méltán híres műkovács műhelye iskolateremtő tevékenységét ismertette és a 20. század eleji iparosképzés kérdéseit taglalta. Az előadó dr. Pandur Ildikó, a fővárosi Iparművészeti Múzeum művészettörténésze volt. Dr. Tóth István történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa tíz helyi műkovács mester tevékenységét vázolta a múzeum gyűjteményében található munkáikon keresztül. A délelőtti ülésszakot dr. Pápai Emese előadása zárta a két világháború közötti hazai aranykoszorús műkovács mesterek: Forreider József, Tiringer Ferenc, Schima A. Bandi és Sima Sándor, valamint a szakma elméleti alapjait is letevő Bieber Károly Munkácsy-díjas műkovács bemutatásával.
Az előadók
A délutáni szekcióban három előadás hangzott el, folytatva a két világháború közötti kovácsoltvas-művesség témáját. Az első mestert, a kecskeméti Tiringer Ferencet, Dömötör Attila Tibor mérnök, a műkovács életművének kutatója mutatta be. A felderített munkák kapcsán szóba került az alkotások azonosíthatóságának izgalmas kérdése is. A második előadásban Huszár Mihály történész, a Marcali Múzeum történész muzeológusa ismertette Hikman Béla marcali műkovács munkásságát. A bemutatott műtárgyakról és nagyapjáról Szabó Béla festőművész, az alkotó unokája mesélt. Kitlinger Kálmán váci műkovács-iparművész egyéni stílusú, sajátos technikájú alkotásait Lénárd Anna Alina művészettörténész, a Gödöllői Királyi Kastély munkatársa tárta az érdeklődők elé. A negyedik, egyben az utolsó előadó Pálikás Szilvia művészettörténész a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének munkatársa volt, aki a szentendrei Lehoczky műhely két generációjának munkásságába nyújtott bepillantást az apa, Lehoczky János és fia, Lehoczky Tivadar tevékenységén keresztül egészen napjainkig.
A konferencia végén Takács Zoltán, a Magyarországi Kovácsmíves Céh atyamestere Bizse János pécsi műkovács feltáratlan életművére hívta fel a figyelmet, Molnár József debreceni kovácsmester pedig a szakma aktuális problémáiról, valamint a restaurálás időszerű kérdéseiről beszélt, ami új téma lehet a későbbi konferenciák palettáján.
Az eseményt Megyimóri Pál kovácsmester, illetve Hagymásy Balázs és Pap János díszműkovácsok látványos bemutatója zárta az Apátúr-ház udvarán.
dr. Pápai Emese
művészettörténész, főmuzeológus
Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum
Székely Zoltán múzeumigazgató és Pápai Emese
