2021. július 16-án elhunyt Ráday Mihály, filmoperatőr, televíziós rendező, művészettörténész, szerkesztő, városvédő. 79 évet élt. Egyik alapítója és haláláig aktív harcosa volt a műemlékek, és általában az épített örökség védelméért tevékenykedő Budapesti Városvédő Egyesületnek.
Népszerű filmek operatőre volt, mint a Keménykalap és krumpliorr, neve leginkább az 1979-ben indított, 30 éven át futó televíziós műsor Unokáink sem fogják látni című városvédő műsorával vált közismertté.
Ő volt az a parlamenti képviselő, aki 1994 nyarán felszólalt a Parlamentben, tiltakozva, hogy a REORG Rt. kezelésében lévő, ipari műemléki besorolású egykori Ganz-törzsgyári öntödében működő Öntödei Múzeum, a Miskolc-felsőhámori Kohászati Múzeum, valamint az ország első ipari műemléke, az újmassai faszenes nagyolvasztó nem lehet eladó, annak működtetése az állam feladata. Így kerültek ezek a szakmúzeumok a kultúrtárcához, s lettek az Országos Műszaki Múzeum tagintézményei.
A későbbiekben is segítette a munkánkat. Értékelte, hogy kiállításainkon teret kaptak a városaink épületeit, utcáit „felöltöztető” öntöttvas utcabútorok, kandeláberek, erkélyrácsok, lépcsőházi korlátok, s a kovácsoltvas-művesség mestereit összefogó Kovácsmíves céh rendezvényeinek is helyet adtunk.
1. kép. Budapesti öntöttvas kandeláberek
Egyik emblematikus műtárgyunk az ő segítségével került a múzeumba.1997-ben a Millenáris építésénél az egykori Ganz Villamossági Gyár tanonciskoláját a Ganz Ansaldo lebonttatta, s az emeletre történő feljárásra szolgáló lépcső eldőlt, sok eleme összetört. A tönkrement elemeket öntödéink nagy odafigyeléssel pótolták, s a Kandeláber Rt. segítségével felállítottuk az épület ÉNY-i sarkában. Sikerült egy olyan galériát is csatlakoztatni hozzá, ahol a korlátrácsok a 19. században épült lépcsőházakból származó minták alapján készültek. Többször ő nyitott meg kiállításokat nálunk, pl. az Öntöttvas csipkecsodák c. kiállítást Pusztai László művészettörténésszel együtt.
2. kép. A Ganz Ansaldo területén lebontott csigalépcső új szerepet kapott
3. kép. A későbbiekben kialakított galéria, ahova a lépcső vezet
2012 elején, amikor már az MMKM gyűjteményeként be(le)sorolt Öntödei Múzeum négy munkatársa búcsúzott az évek hosszú során jó kapcsolatot kialakító, együtt dolgozószakmai segítőktől, múzeumi barátoktól, Ráday Mihály biztatta az ottmaradókat és a támogatókat a múzeumban összegyűjtött tárgyi és szellemi értékek megőrzésére (3. kép).
Jelentős tevékenysége volt az is, hogy 1988-tól kezdve Katona Tamástörténésszel együtt évente megemlékeztek a televízióban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc március 15-i ünnepén a hősökről, az eseményekről; és október 6-án a mártírokról, száműzöttekről, közöttük sok bányász, kohász kötődésű emberről. Ebből született 2013-ban és 2016-ban két könyvük, melyekben bő képanyaggal kísérve leírják kutatásaikat és a határainkon túli, sőt más kontinenseken is felderített emlékhelyeinket.
Kiemelkedő értékvédő és értékteremtő munkájáért Ráday Mihályt 1996-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2005-ben a Táncsics Mihály-díjat, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg, nemrég pedig Budapest díszpolgári címét vehette át.
2020-ban jelent meg a kétkötetes, több mint 700 oldalas, utolsó nagy munkája Házak nyilvános titkai címmel. Ebben megszámlálhatatlan fotóval illusztrált 130 épület történetét meséli el, nem csak fővárosiakét, hanem sok-sok más helységben fellelhető védelemre, megőrzésre érdemes emlékünkét is. Ajánlom szíves figyelmükbe.
Borítóképen:
Ráday Mihály beszél az Öntödei Múzeum munkatársainak búcsúztatóján 2012 márciusában
