Ami a Vas megyeieknek Ják, az a zalaiaknak Türje.
A megye legrégebbi történelmi értékei közé tartozik a türjei premontrei prépostsági templom. Első írásos említése 1234-ből való, de maga a település már korábban is jelentősebb hely lehetett. Azt bizonyosan tudjuk, hogy a török 1532-ben pusztított Türjén. A károk enyhítésére 1535-ben vásártartási jogot kapott a zalai település mint mezőváros, majd ezeket a jogokat bár 1703-ban megerősítették, 1876-ban e kiváltásokat elveszítette. A premontrei rend a történelem során szerves része volt Türje mindennapi életének, hatása vitathatatlan volt a térségre.
A premontrei prépostsági templom Árpád-kori épületének műemléki helyreállítási munkáit tavaly kezdték el. A közel egy évben a régészeti, restaurátori feltárás és az értékleltár készítése történt meg. Már eddig is számos érdekesség előkerült, ami a vártnál sokkal jelentősebb eredményeket hozott, és ez kihatással lesz a középkori magyar egyházművészeti emlékek megítélésére is.
Hála a zalaegerszegi Göcseji Múzeum régész csapatának, előkerültek többek között a középkori szentély romjai, freskómaradványok, valamint a templom 13. századi építési technológiájának egy különleges megoldása. Méghozzá az, hogy a téglafal építésekor a közel 90 centis falazat közepén fa gerendákat fektettek végig. Ehhez hasonlót Magyarországon csak a várak esetében ismertünk eddig. A gerendák szakszerű vizsgálatából megállapítható lesz kivágásuk éve, és egyúttal az is, hogy mikor kerültek a falba.
A feltárás későbbi szakaszában az oltár északi oldalán lévő téglasírban egy nagyjából két éves kislány 18. században eltemetett maradványaira bukkantak a régészek. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy mivel akkoriban a gyermekhalálozás gyakori volt, a keresztelőt későbbi időpontra tették a szülők. Halál esetén az anya szinte mindig szerette volna, ha gyermeke megszentelt területen pihen, s a templom téglafala tökéletes helyszínnek bizonyult akkoriban. A gyermek ruházatának aranyszállal szőtt, felvarrt díszítményei is részlegesen fennmaradtak.
A munkálatoknak köszönhetően 14-18. századi pénzekkel, egy könyvveret garnitúrával, egy csákánnyal, több homokkő faragvánnyal és nagy mennyiségű edénytöredékkel lett gazdagabb a gyűjtemény.
A templom festményeinek restaurátori feltárásakor tudományos szenzációnak tekinthető leleteket találtak. A festékrétegekből a korok egyértelműen meghatározhatók. Találtak ábrázolásokat a középkorból, és a török hódoltság utáni időkből való barokk festményt is. Jelenleg a leletek kiértékelése zajlik.
A segítség szinte az utolsó pillanatban érkezett az állam részéről: a türjei premontrei prépostsági templom Árpád-kori épületének műemléki helyreállítását és turisztikai célú fejlesztését 3,17 milliárd forinttal támogatták. Sor kerül a templom épületének teljes felújítására, belsejében megújul a padozat, az orgona, a freskók és a falfestmények, valamint a történeti berendezési tárgyak. A toronyban kilátót alakítanak ki, ahonnan tiszta időben a Somlót is láthatjuk. A projekt része a templomot körülölelő majorság megújítása is, ahová látogatóbarát funkciókat telepítenek. A magtár épületében a premontrei rend és a türjei majorság történetét bemutató, kétszintes interaktív kiállító-, és rendezvényteret alakítanak ki. A látogatói igényeknek megfelelő fogadóépületet, ajándékboltot és kávézót is létesítenek.
Régi premontrei hagyomány, hogy a szerzetesek mindig helyi értékeket állítanak elő. A projekt részeként helyi ízekre alapozott kézműves csokoládé- és sörmanufaktúra is létesül a jövőben. Ennek bizonyára nagy sikere lesz a látogatók körében, akárcsak Pannonhalmán a gyógynövénykertnek.
A beruházás befejezése a tervek szerint 2021-ben lesz: ebben az esztendőben ünnepli a premontrei rend alapításának 900. évfordulóját.
