Egy igazi gyöngyszemet hoztam ma Önöknek Somogy megye délnyugati részéből egy ezeréves kis városból, Csurgóról. Ez a gyöngyszem a Csokonai Vitéz Mihály alakja köré felépített kiállítás. Interjúalanyom Violáné Bakonyi Ibolya, az Emlékhely tárlatvezetője. Vele beszélgetünk a kiállításról, ami mondhatjuk egyedülálló az országban, hiszen a költőt még szülővárosában, Debrecenben sem mutatja be tárlat. Ibolya a Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium könyvtárosa, Kellner Bernát-díjat kapott, vagyis az év könyvtárosa lett Somogy megyében a tavalyi esztendőben, jó maga is Csokonai elkötelezett rajongója, kutatója. A kiállítással kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük.
Először is köszönöm, hogy válaszolsz a kérdéseimre. Kérlek mesélj nekünk egy kicsit az emlékhelyről!
Ez az emlékhely egy közös horvát magyar pályázat keretében jött létre. Régóta szerette volna Csurgó városa, hogy Csokonai emléke számára készüljön egy múzeum vagy egy kiállítóhely/emlékhely. Akkor Csokonai és Csurgó lett volna a címe, megjelenítve a városban kialakult Csokonai kultuszt. Amikor azonban a pályázat során a kivitelezők és a forgatókönyvíró jelentkezett, kiderült, ennél sokkal nagyobb dologról van szó. Csokonai egész életművét és egész életútját be fogja mutatni ez a kiállítás, és amikor elkészül, láthattuk, hogy nemcsak a Csurgón töltött időszakot mutatja be, hanem a költő egész életéről szól. Mennyiség okán csak a költővel kapcsolatos irodalom és a róla szóló versek nem jelennek meg a tárlaton.
a szerző saját fotója
A kiállítás egyedülálló az országban. Milyen már erősségei vannak még?
Többek között az, hogy széles korosztályt és műveltségterületeket szólít meg, amivel azt akarom mondani, hogy minden rendű és rangú, tanultsági fokú és életkorú ember számára érdekes. A szövegek nyelvezete a mai látogató igényeinek megfelelő: tömör, lényegre törő és érdekességekre fókuszáló. Rendkívül sok tárgyat mutatunk be annak ellenére, hogy Csokonai után semmi nem maradt, csak a kéziratai. Nem maradt utána tárgyi örökség, írótoll,karosszék: tudjuk, hogy leégett a házuk 1802-ben. A kiállításrendezők ebből a semmiből hoztak létre egy olyan érdekes tárgyi és képi világot, ami szerintem minden látogatót megragad. Az autentikus rokokó ülőgarnitúra és a barokk szekrény például nem csak a kor jelképe, hanem azt is jelképezi, hogy Csokonai milyen sokszínű költő volt. Mindenféle stílusban, tehát a rokokót is megtaláljuk a költészetében, a barokkot vagy a népiest. Van hangzóanyag, de érdekesek az egyszerű iskolapadok. Azon kívül pedig a kiállítás grafikusa, Mezei Ildikó budapesti művész a kor kiadott könyveiből készített installációt.
a szerző saját fotója
Ki volt a kiállítás megvalósítója?
A Petőfi irodalmi Múzeum csapata.Nem kell Somogytól messze menni, hogy meggyőződjünk a profizmusukról. Gondoljunk csak a balatonszárszói József Attila Emlékmúzeumra! Azt is ők újították fel, és nagyon nagy a látogatottsága. Azonkívül a forgatókönyv írója, a kiállítás kurátora, dr. Demeter Júlia irodalomtörténész, Csokonai-kutató, aki a téma elkötelezett tudósa.
Mikor nyílt a kiállítás?
2019 decemberében volt a pályázati átadás, a nagyközönség számára 2020. január 22-én a magyar kultúra napján nyitotta meg a kapuit.
a szerző saját fotója
A 2020-as év, a megnyitás éve, éppen egybeesett a kialakult járványhelyzettel. Ez mennyiben befolyásolta az indulást?
2020 elején remek sajtója volt a kiállításnak. Nemcsak Somogyban, a hírt átvette az összes megyei lap a megnyitó után. Azonkívül a Mértékadó című lap, ami szintén országos terjesztésű, melléklapja az egyházi lapoknak, többoldalas cikket közölt róla. Miskolcról, Debrecenből is jött visszajelzés, hogy olvastak róla,és örülnek neki. A helyi TV tudósítását átvette több csatorna. Aztán március elején a koronavírus miatt be kellett zárni. Hiába indult volna meg az érdeklődés.
Nehéz volt az újraindulás?
Nagyon! A pandémia alatt, amíg bezárni kényszerültünk, addig én azzal foglalkoztam többek között, hogy az összes somogyi és zalai iskola igazgatójának névre szóló levelet küldtem, amelyben ismertettem az emlékhely nagyszerűségét és Csurgó nevezetességeit. Mellékeltem egy Google-kérdőívet is, amelyben még belépőjegyet és egy múzeumpedagógiai foglalkozást is kisorsoltunk volna a válaszadók között. A kérdőív egyúttal igényfelmérés is volt. Vagyis lett volna, ugyanis az érdeklődés oly csekély volt, hogy összesen öten küldték vissza két megyéből a kérdőívet, ami rendkívül lesújtott. De mivel magam is iskolában dolgozom, be kellett látnom, talán nem ez volt a megfelelő módszer. A digitális oktatás olyan mértékben leterhelte a pedagógus társadalmat, hogy semmi mással nem tudtak akkor foglalkozni.
Milyen a kihasználtsága a kiállításnak? Jellemzően kik látogatják?
Most a nyáron sokan látogatták. Sőt májustól ki volt használva, mert jöttek iskolai csoportot is, ahogy számítottunk rá. A nyári szünet alatt jöttek családok, fiatal csapatok, akik biciklivel vagy más módon járták a világot. Aki látta, az hírét viszi, és remélhetőleg a jövő nyáron még nagyobb látogatottsága lesz.
Mennyire tetszik a kiállítás a látogatóknak? Milyenek a visszajelzések? Más-e ez, mint egy hagyományos irodalmi múzeum?
Ha az ember bemegy egy múzeumba, akkor jellemzően tárgyakat és feliratokat lát. De ez egyre inkább változik. Szerencsére sok múzeumunkban meg lehet érinteni, megfogni, kipróbálni a dolgokat, másolatok vannak, kézműveskedni lehet. Itt is tevékenységre serkenti a látogatókat a múzeum több interaktív játéka, és nem volt olyan látogató, akinek ne tetszett volna. Ez a legnehezebben megszólítható réteg, a kamaszok esetében is működik. Rajtuk néha látszott, úgy jöttek be a családdal, hogy inkább kifele mentek volna: "Úristen még egy múzeum”. De itt ők is feloldódtak és játszani kezdtek!
a szerző saját fotója
Amikor létrejött a koncepció volt célközönség? Kinek ajánlanád te a kiállítást?
Dr. Demeter Júlia megnyitóbeszédében elhangzott, hogy mindenkinek ajánlhatjuk, aki már tud olvasni. Én természetesen jellemzően felsőtagozattól fölfelé ajánlanám a kiállítást. Nem feltétlenül kell tudni semmit előzőleg Csokonairól, nyitottnak kell lenni, és ha még a költészetre nem is nyitott valaki az életút vagy a versek, a jegyzések - Csokonainak például az egészségre vonatkozó jegyzetei - tehát azok is megragadják a látogatót. Mindenki megtalálja benne a számára érdekeset, mert például ott van az idősebb korosztály, aki leragad a tv elé, amikor Gobbi Hilda egyik legremekebb alakítása a Dorottya megy részletekben, és folyamatában ők még ismerik azokat a színészeket is tehát, ha más nem akkor már ehhez tudnak kapcsolódni. Én pedig igyekszem, hogy még kapcsoljam őket ennek folyamán más kiállítási látnivalóhoz is. Mindig azt kell nézni, hogy a látogató mi az aminél megragad, mi az ami tetszik neki, és akkor úgy tudjuk bevezetni a többibe is amire esetleg nem figyel fel.
A kiállításhoz kapcsolódóan rendezvényeitek is vannak?
Ez is ugye Covid függő volt. Elkezdtünk egy Csokonairól szóló előadássorozatot, amiből kettő valósult meg. A Változó Csokonai képünk és a Csokonai és Csurgó. Lett volna még, de újra közbeszólt a járvány. Reméljük, hogy lesz érdeklődő közönség és akkor folytatni tudjuk.
a szerző saját fotója
Milyen fejlődési esetleg fejlesztési lehetőségeket látsz? Milyen lehetőségek rejlenek a minél szélesebb körű megismertetéséhez?
Amit még nem próbáltuk ki, és amiben még hatalmas lehetőségek rejlenek az a múzeumpedagógia. Mindenképpen hozzá kell rendelni a foglalkozásokat, és ennek széles skálája van, tehát szinte minden stációhoz lehetne egy foglalkozást írni. Aztán megjöttek a ruhák jelmezek, amik az iskola színpadhoz valók, a Karnyónéhoz köthetők. A színpad is nagyon sok drámapedagógiai lehetőséget rejt, ami még vissza van. Egyszer kipróbáltuk táborban gyerekekkel és nagyon élvezték, úgyhogy ezt mindenképpen ki kell dolgozni és reklámozni kell minél szélesebb körben az iskoláknak. Különösen azoknak a diákoknak, akik éppen Csokonait tanulják tehát a 7. és a 10. osztályoknak a minél szélesebb körben ismertetéséhez. Tényleg az iskolai az iskoláknak szóló reklám az, ami fontos, és itt fontosnak tartom, hogy kihasználjuk az évfordulókat, mert az iskolákban olyan a működés, hogy ezekhez tudnak kapcsolódni. Itt van egy költészet napja, Csokonai születésnapja, Csokonai halála napja - ugye most lesz majd január végén - vagy egy mű megszületéséhez kapcsolódni mondjuk a magánossághoz. Ott van akkor a Kata napra, ahhoz is lehetne egy Katalinoknak szóló foglalkozás, vagy éppen egy olyan verses est, amihez még teszünk Katalinokról szóló verseket. Lehetőséget látnék még abban, hogy az iskoláknak hirdessünk vetélkedőt Csokonai kapcsán csak azzal nagyon kell vigyázni, hogy mit meg hogyan, mert nagyon sok vetélkedő van. Tulajdonképpen lehet, hogy ez az, ami kapcsán egy kicsit felfigyelnének az iskolát erre a kiállításra. A kirándulóknak meg ami már meg is történt, hogy a környékbeli szálláshelyek megtöltése reklámmal, szóróanyagokkal, ami ugye jelentem nagyon szépen látszott, hogy jönnek azokról a helyekről, ahol hirdettük. Ezt nem szabad kihagyni, hanem tovább kell fejleszteni.
a szerző saját fotója
Hogyha össze kellene foglalnod egy mondatban, hogy miért jöjjenek el hozzátok a látogatók, akkor mi lenne az a mondatod? Mivel buzdítanád az mondjuk azokat az embereket, akik ezt olvassák?
Mert nemcsak kellemes időtöltés, nemcsak az ismereteinket bővíti, hanem egy élvezet és szórakozás is, ami nem minden irodalmi emlékhelyről mondható el, élvezet itt időt tölteni, és eddig még mindenki úgy ment ki innen, hogy EZ NAGYON JÓ VOLT.
Remélem, hogy sikerült felkeltenünk minden olvasó érdeklődését, és Ibolya személyesen is találkozhat minél többükkel a kiállításban. További információt az emlékhely honlapján olvashatnak a www.csokonaiemlekhely.hu weblapcímen.
