Az év kiállítása 2021 díj esélyese: Petőfi Irodalmi Múzeum: Édes Anna / Kosztolányi

AÉK 2021

Sóki Diána
2021-10-13 18:00

A Pulszky Társaság 2010-ben alapította AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA díjat, amellyel a muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. Újdonság, hogy idén három kategóriában folyik a megmérettetés, 4 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki és virtuális kiállítások pályázhattak az elismerésre. A 11 jelölt már csak arra vár, hogy a 2021. október 25-ei díjátadón a Petőfi Irodalmi Múzeumban fény derüljön az eredményre. Addig is ismerjük meg őket, drukkoljunk nekik!

 

Lássuk most a Petőfi Irodalmi Múzeum: Édes Anna / Kosztolányi / Trianon100 című kiállítását!

 

A magyar kulturális köztudatban az Édes Anna című regény az egyik legismertebb irodalmi alkotás azok közül, amelyek a száz évvel ezelőtti apokaliptikus időszakban játszódnak. Az már kevésbé ismert, hogy Kosztolányi 1920-ban Vérző Magyarország címmel irredenta antológiát szerkesztett. Halála előtt, Márai Sándor nekrológja szerint, már betegen és csüggedten azt mondta: „a magyar író Trianonba hal bele.” Ennek az elbeszélhetetlen traumának az elbeszélése egész életében foglalkoztatta.

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállításával arra vállalkozott, hogy rendhagyó módon egyetlen irodalmi mű világán keresztül mutassa be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézze fel Trianon emlékezetét. A látogató a regény világába lépve fedezheti fel a Krisztinavárosban játszódó történet máig velünk élő legendáit, és megismerheti a történelmi eseményeket korabeli fotók, filmhíradó felvételek és plakátok segítségével. 

 

 

A kiállítás rendhagyó módon az Édes Anna című regény világán keresztül mutatja be a száz évvel ezelőtti korszakot, és idézi fel Trianon emlékezetét. A szövegközpontú felfogásban végiggondolt koncepció új értelmezést ad egy olyan irodalmi művel kapcsolatban, amelyből számos színházi és filmes feldolgozás készült, rendkívül jól ismert alkotás. Célja, hogy az előzetes tudással érkező látogató és a regénnyel éppen ismerkedő néző is kedvet kapjon a szöveg olvasásához, sőt újraolvasásához. 

 

A kiállítás térstruktúrája követi a regény keretes szerkezetét: az első terem megidézi a Vérmező látképét, illetve azt a kapualjat, amelyen keresztül Vizy Kornél házába léphet a látogató. Középen trapéz alapú pengefal a korabeli hirdetőoszlopok allúziójaként osztja ketté a termet. A nyitó és záró falon is megjelenő mottó szövege térdmagasságban végigfut az első és utolsó termen aranyszínű füstfóliából kivágott betűvel, mert a kiállítás koncepciója szerint a regény elé illesztett halotti ima a háború és Trianon sújtotta Magyarországért szól.

 

Középen trapéz alapú pengefal a korabeli hirdetőoszlopok allúziójaként osztja ketté a termet.

 

A regényidézeteket korabeli újsághírek, napló- és levélrészletek egészítik ki, az egyes történelmi eseményeket dátumok jelzik, amelyek más-más színt kaptak, ha egyértelműen felbukkannak a történetben és mást, ha utalások szintjén kerülnek elő. A szövegrészleteket korabeli dokumentarista fotók, képeslapok és plakátok gazdag képanyaga illusztrálja.

 

A második terem a történet helyszínét, Vizy Kornél házát jeleníti meg. A terem falai csupaszok, sötétszürkére festett gipszkartonnal borítottak. A látogató üres térbe lép, amelyet egyetlen tárgyinstalláció ural: a végzetes vacsorát megidéző monokróm terített asztal. Ennek szürkéskék tónusú terítékei mellett korabeli tárgyak tűnnek fel eredeti színükkel. Körben a falakon hangjátékkal és zenével kísért 360 fokos térvetítés indul el, mely 12 percbe sűrítve adja vissza a regény cselekményét.

 

 

 

A harmadik terem az utolsó fejezetre reflektál, mely az író Tábor utca és Logodi utca kereszteződésében található otthona előtt játszódik, amit a második világháborús bombázások elpusztítottak. A terem közepén két oldalfallal rendelkező, bejárható pavilon jeleníti meg Kosztolányi dolgozószobáját egy kéziratait tartalmazó, íróasztal méretű tárlóval.

 

 

A terem oldalfalain folytatódik az első teremben megkezdett történelmi eseményekhez köthető regényidézetek sora, melybe beékelődik a szabadkai Kosztolányi család és Csáth Géza története, majd a regényalakok lehetséges mintáiról készült fotóportrék egészítik ki a keletkezés körülményeit. Ebben a térben kapott helyet Kosztolányi kettéfűrészelt könyvespolca, a PIM-ben őrzött egyetlen tárgyrelikvia, amely az íróhoz köthető, és itt tekinthető meg több, eddig nem ismert kézirat, fotográfia, melyek a közelmúltban magángyűjteményben bukkantak fel.

 

A kiállítás e részén kerül bemutatásra Kosztolányi politikai, közéleti szerepvállalása a világháborút lezáró forradalmaktól a Vérző Magyarország és az Uj Nemzedék szerkesztésén át egészen az 1930-as évek nyelvművelő mozgalmáig és a határon túli lapokkal ápolt kapcsolatáig. 

 

 

A falszövegek mellett szemmagasságban érintőképernyős monitor (mérete: 1020 x 1710 mm), melyen a Vérző Magyarország térképmelléklete alapján készült alkalmazás fut. A Kosztolányi elképzelése szerint megrajzolt „irodalmi térkép” adatvizualizációs koncepcióját továbbgondolva a Google Maps nagyítható térképszelvényén egy idővonal segítségével ugorhatunk öt dátumra, és kördiagramon követhetjük a fontosabb települések nemzetiségi számarányának változását a modern kori népszavazások (1890, 1910, 1930, 1970, 2010) adatai alapján.

 

A településekhez tartozó kártyán kördiagram mellett a Vérző Magyarország térképmellékletén látható történelmi nagyságok és az antológia szerzői szerepelnek névvel és portréval, melyre kattintva egy másik kártya nyílik meg az adott személy adataival (foglalkozás, születés és halálozás, idővonal, főbb művek, az antológiában szereplő szövegek).

 

Az év kiállítása, ipari örökség, kiállítás, Pulszky Társaság - 30 év, régészet, technika
2021-10-09 18:00
Az év kiállítása, emlékezet, kiállítás, néprajz, Pulszky Társaság - 30 év
2021-09-27 18:00
Az év kiállítása, kiállítás, látogató, Pulszky Társaság - 30 év, történelem
2021-10-04 18:00