A Mesemúzeum nyolc évvel később született „nagytestvéreként” jött létre 2020-ban a Háromcsőrű Kacsa Történetalkotó Műhely. Célja, hogy a Mesemúzeumot kinövő, 10-14 éves korosztályt szólítsa meg, lehetőséget teremtsen számukra az irodalommal, illetve a történetalkotás élményével való találkozásra.
Helmich Katalinnal, a Háromcsőrű Kacsa és a Mesemúzeum szakmai vezetőjével, valamint Csörsz Katalin múzeumpedagógussal Sóki Diána beszélgetett. Mindketten aktív szerepet játszottak a kiállítótér létrejöttében, és a hozzá kapcsolódó foglalkozások kidolgozásában.
Helmich Katalin és Csörsz Katalin
INTERJÚ A HÁROMCSŐRŰ KACSA TÖRTÉNETALKOTÓ MŰHELYBEN
Az ikonra kattintva hallgathatja meg a beszélgetést!
„arra ösztönözzük a gyerekeket,
hogy ők maguk is
történeteket hozzanak létre”
A történetalkotó műhely, mely egyben egy interaktív kiállítótér, hosszú évek kreatív munkájának, tapasztalatának eredménye. A tér az installációs eszközök segítségével intenzíven bevonja, inspirálja a gyerekeket, hogy az általuk kitalált történeteket olyan módon hívják elő, ahogyan az számukra a legkomfortosabb. A Háromcsőrű kacsa műhely megalkotói szem előtt tartották, hogy a gyerekek nem egyformán állnak a történetalkotáshoz, ezért fontos szempont volt, hogy ne csak a verbalitáson vagy az íráskészségen legyen hangsúly. Valaki vizuálisan, valaki hangban, valaki mozgással, színpadon fejezi ki szívesebben önmagát. A tér erre a sokféle igényre kíván reagálni, illetve segítséget kíván nyújtani, azoknak is, akik bizonytalanok még önmaguk kifejezésében.
„hogyan tudjuk az irodalmat
közelebb hozni a gyerekekhez”
A térbe belépve szalagokon megjelenő történetindító, inspiráló szavak, témafelvetések jelennek meg, melyek segíthetik a történet elindítását. Továbbhaladva egy ún. „kukucskafalnál” tíz helyszín jelenik meg, melyek közül ki lehet választani, hol játszódjon a történet. Ehhez nem csak képi anyag áll rendelkezésre, hanem vannak helyszínek, amelyekhez különböző illatok kapcsolódnak, ezzel is segítve a gyerekeket minél inkább beleképzelhessék magukat történetük színterébe.
Ezekkel párhuzamosan a látogatók megalkothatják történetük főhősét, akinek cselekvéseit, jellemfejlődését folyamatosan lehet formálni, alakítani. A szóbeli történetek megalkotásában nyújt segítséget a hangstúdió, ahol felmondhatja a látogató a történetének hosszabb rövidebb részeit, akár egy hosszú párbeszédet vagy rövid monológot. Végül a színpadon összefutnak a szálak, el lehet játszani, vagy le lehet vetíteni az elkészült a történetet.
„a történetek közösségbe kapcsolnak”
A kiállítás megalkotói arra is szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a történetalkotás lehet közösségi tevékenység és élmény, nem csak magányos írásos folyamat. A foglalkozásoknak fontos eleme a közösségi kapcsolatok építése, egymásra való odafigyelés ösztönzése a csoportos műhelymunkák során. Mindezek mellett a szövegekkel való közvetlen találkozásokra, kapcsolódásokra is hangsúlyt helyez a kiállítás.
„az iskolai oktatást szeretnénk
gazdagítani, segíteni”
A múzeumpedagógiai foglalkozások elsősorban a felsőtagozatos osztályokat célozzák, ahol kisebb csoportokra bontva dolgozhatnak együtt közös történetükön. A foglalkozások célja az is, hogy kötődjenek az iskolai tananyaghoz, például a kommunikációs fejezeteket kiegészítő, színesítő feladatokkal. Mindazonáltal a kiállítás izgalmas kaland lehet családoknak és kisebb csoportban érkező látogatók számára egyaránt.
